Szijjártó Péter szerint Brüsszel terve az, hogy a tagországok választópolgárait ki tudják kapcsolni a döntéshozatalból
A Brüsszel-Kijev koalíció célja a magyar nemzeti kormány kiiktatása, hogy már a jövő évben felvehessék Ukrajnát az Európai Unióba, ezt mutatja a „Zelenszkij-terv” is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A minisztérium közlése szerint a tárcavezető a kormányülésen arról tájékoztatott, hogy létrejött egy Brüsszel-Kijev koalíció, amelynek három fő célkitűzése van: hogy ne szakadjanak meg a fegyverszállítások, hogy ne álljanak le a pénzügyi átutalások Ukrajnába és hogy az országot felvegyék az Európai Unióba.
Kifejtette, hogy tehát ennek a koalíciónak van egy katonai, egy pénzügyi és egy politikai lába, és most a „Zelenszkij-tervben” utóbbinak a kiéleződése látható, tekintettel az Ukrajnában romló helyzetre.
„Tekintettel arra, hogy a frontvonalon az oroszok nem nagy, de látható méretű lépésekkel mennek előre, tekintettel arra, hogy az ukrán emberek mindennapi életérzése egyre romlik, tekintettel a kényszersorozásokra, tekintettel arra, hogy naponta csak néhány órán keresztül van áram, tekintettel arra, hogy a hátország, a frontvonaltól távolabb eső területek megvédése is komoly nehézségekbe ütközik, ezért Zelenszkijék most egyértelműen azzal a kéréssel fordultak Brüsszel felé, hogy az ukrán uniós tagságot vegyék legelőre, hogy az ukrán emberekben a politikai támogatást fenntartsák”
– húzta alá.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy ez látszik a frissen közzétett ötpontos tervben is, amely gyakorlatilag arra vonatkozik, hogy Ukrajna már a jövő évben tagja lehessen az EU-nak.
„Ehhez le kell küzdeniük néhány akadályt, beazonosították ezen akadályokat, és úgy gondolják, hogy az első számú, legfontosabb akadály Magyarország”
– mondta.
Majd hozzátette, hogy ugyan Brüsszelben mindenfajta trükköket be tudnak vetni a technikai előkészítés során és készek megsérteni a saját szabályaikat is, arra nem tudnak jogi megoldást találni, hogy Ukrajnát a végén hazánk tiltakozása ellenére is felvegyék.
Ezért egyértelműen az a tervük, hogy kiiktassák a magyar nemzeti kormányt mint akadályt, ezen öt pont kizárólag erről szól, minthogy az Európai Bizottság minden másban keresztül tud menni az összes többi tagállamon, senki nem fejt ki komoly ellenállást.
„A tervnek az első két pontja bevezetés, tehát a cél: 2027-ben tagság reformok nélkül és még háborúval is. És a harmadik pont a fő pont, hogy ez hogyan lehetséges. Magyarországon politikai váltást kell elérni. És hogy hosszú távú biztosítékra mennek, arról szól az ötödik pont, ez azt jelenti, hogy az ilyen szuverén magyar nemzeti kormány-féle baleseteket a jövőben el lehessen kerülni, ezért ugye jön a vétójognak a megszüntetése”
– sorolta.
„Vagyis az egyhangú szavazásoknak a megszüntetése az Európai Unióban a hosszú távú garanciája lehet annak, hogy a liberális mainstream tud érvényesülni, ami mind a háború, mind a migráció tekintetében egy kulcskérdés” – folytatta.
A miniszter rámutatott, hogy a sorrend azért is van úgy, hogy előbb a magyar kormányt kell kiiktatni és utána kell a vétójogot eltörölni, mert utóbbihoz is egyhangú döntéshozatalra lenne szükség.
„Ha minket ki tudnak iktatni, akkor onnantól kezdve az Európai Unióban örökre létre tudnak hozni egy olyan döntéshozatali folyamatot, amivel a tagországokat, azok demokratikusan megválasztott kormányait, a tagországok választópolgárait ki tudják kapcsolni a brüsszeli döntéshozatalból”
– mondta.
„Tehát az Európai Egyesült Államok felépítésének érdeke az itt összekapcsolódik a Kijev-Brüsszel koalíció rövid távú érdekeivel, és ez hosszú távon ki tud alakítani egy olyan helyzetet, ami ellen küzdöttünk, hogy az Európai Unió a tagállamok felett álljon, és gyakorlatilag egy olyan döntési módszer jöjjön létre, ami örökre kikapcsolja a tagországokat, és onnantól kezdve a brüsszeli bürokraták döntenek” – összegzett.
Kapcsolódó:
Tajtékzik az Európai Számvevőszék Ukrajna tervezett finanszírozása ügyében
Vezetőkép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a Karmelita kolostorban tartott kormányülésen 2026. február 11-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
