Az Európai Parlament jóváhagyta a 90 milliárd eurós hitelcsomagot Ukrajnának
Dömötör Csaba szerint az EP néppárti nagykoalíciója az európai adófizetők pénzét Ukrajnában kilőtt fegyverekre költené.
Az Európai Parlament szerdán sürgősségi eljárásban elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely 90 milliárd euró összegű uniós hitel biztosítását teszi lehetővé Ukrajna számára a 2026-2027-es időszakra.
A csomag célja, hogy az erre az időszakra becsült ukrán finanszírozási szükségletek mintegy kétharmadát fedezze.
A képviselők három jogszabályról szavaztak: az úgynevezett Ukrajna-támogatási hitelről szóló javaslat 458 igen, 140 nem és 44 tartózkodás mellett kapott szabad utat; az Ukrajna-eszköz módosítását 473 igen, 140 nem és 32 tartózkodás mellett fogadták el, míg a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret (MFF) módosítását 490 igen, 130 nem és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
A 90 milliárd eurós csomagból 30 milliárd eurót makroszintű pénzügyi támogatásra, illetve költségvetési segítségnyújtásra fordítanak az EU Ukrajna-eszközén keresztül. A fennmaradó 60 milliárd eurót Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és katonai felszerelések beszerzésére különítik el, biztosítva a kritikus védelmi termékek időben történő elérhetőségét – elsősorban ukrán, uniós, illetve az Európai Gazdasági Térség (EGT) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) védelmi iparából. Amennyiben egyes eszközök e forrásokból sürgős szállítással nem állnak rendelkezésre, célzott eltérések alkalmazhatók más országokból történő beszerzésre.
A pénzügyi segítségnyújtás Ukrajna finanszírozási szükségleteihez igazodik, amelyeket az ukrán kormány által kidolgozott és az Európai Bizottság által értékelt finanszírozási stratégia határoz meg. A stratégiát a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.
A támogatás szigorú feltételekhez kötött: Ukrajnának folytatnia kell a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok – köztük a kisebbségi jogok – védelmére irányuló reformokat, valamint az korrupcióellenes intézkedéseket és a demokratikus intézmények megerősítését.
A hitelt közös uniós hitelfelvétellel finanszírozzák a tőkepiacokon, amelyet az uniós hosszú távú költségvetés mozgástere garantál. Az adósságszolgálat költségeit az EU éves költségvetései fedezik: az Európai Bizottság becslése szerint ez 2027-ben mintegy 1 milliárd eurót, 2028-tól pedig évente körülbelül 3 milliárd eurót tesz ki. A hitel tőkerészének visszafizetéséért Ukrajna lesz felelős, amint háborús jóvátételt kap Oroszországtól.
A támogatási hitelről az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács tavaly decemberi brüsszeli ülésén állapodott meg, az Európai Bizottság pedig idén januárban terjesztette elő a javaslatot.
Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a kezdeményezéshez, az elfogadás megerősített együttműködés keretében történt, amely lehetővé teszi az egyhangúság hiányában is az együttműködni kívánó tagállamok számára az előrelépést.
A csomag hatálybalépéséhez a tanács hivatalos jóváhagyása is szükséges. Ezt követően az Európai Bizottság a tervek szerint 2026 második negyedévének elején folyósíthatja az első részletet.
Dömötör Csaba: Az EP néppárti nagykoalíciója az európai adófizetők pénzét Ukrajnában kilőtt fegyverekre költené
Az Európai Parlament néppárti nagykoalíciója arról döntött, hogy további 90 milliárd eurót biztosít Ukrajnának, hitelformában, a parlament néppárti nagykoalíciója az európai adófizetők pénzét Ukrajnában kilőtt fegyverekre költené – jelentette ki Dömötör Csaba, a Fidesz uniós parlamenti képviselője szerdán Strasbourgban.
Az MTI-nek adott nyilatkozatában a képviselő hangsúlyozta:
az uniós kassza kiürült, ezért az új pénzügyi csomag már hitel formájában érkezne. Úgy fogalmazott: a „Tisza-féle néppárti nagykoalíció” hozta össze az új támogatási konstrukciót, amelynek célja – mint mondta – az, hogy az európai adófizetők pénzét Ukrajnában fegyverekre, elsősorban drónokra fordítsák.
Dömötör Csaba szerint Brüsszel most először adna hadikölcsönt egy háborúban álló országnak, ráadásul úgy, hogy a visszafizetésre nincs semmi esély.
Felhívta a figyelmet, hogy a kijevi kormány a következő tíz évre 700 milliárd dollár katonai és 800 milliárd dollár gazdasági támogatást kér. Hozzátette: a néppárti nagykoalíció ezt teljesíteni is kívánja, amit szerinte az is jelez, hogy a hétéves költségvetési tervezetben már most helyet kívánnak biztosítani ezeknek az összegeknek.
A politikus úgy vélekedett: ha a tervek megvalósulnak, az azzal a helyzettel járhat, hogy az Európai Unió annyit költene Ukrajnára, mint saját magára. A háború finanszírozásához – mondta – a nemzeti költségvetésekben is forrásokat akarnak felszabadítani, ezért különböző megszorításokat követelnek a tagállamoktól, köztük Magyarországtól is.
Mint mondta, ennek része lenne a magasabb jövedelemadó-kulcsok bevezetése, a családi adókedvezmények csökkentése, vagyonadó kivetése, valamint a 13. havi nyugdíj eltörlése. Ezeket a követeléseket – fogalmazott – viszontlátják a Tisza párt kiszivárgott terveiben, valódi programjában.
Dömötör Csaba leszögezte: a kormányoldal „elutasítja ezeket a terveket és a magyarok megsarcolását, mert a magyar emberek pénzének Magyarországon a helye.”
„Két út áll előttünk: az egyik a tiszás és néppárti koalíció által képviselt brüsszeli út, amely egy háborús út, a másik a saját utunk, amely a béke és a békében biztosított gyarapodás útja. Erről döntünk április 12-én”
– zárta nyilatkozatát a képviselő.
Kapcsolódó:
Tajtékzik az Európai Számvevőszék Ukrajna tervezett finanszírozása ügyében
Vezetőkép: Képviselők az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2025. december 17-én. Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
