Tartozunk a szabadság megőrzésével elesett hőseinknek – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf
A szabadság lehetőség a helyes döntésre, és tartozunk a szabadság megőrzésével elesett hőseinknek – mondta a honvédelmi miniszter kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben, az első és a második világháborúban hősi halált halt magyar katonák újratemetési szertartásán.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a tavaly exhumált 103 hősi halott magyar katona újratemetési szertartásán hangsúlyozta: „ha meg tudjuk védeni közös hazánkat a háborútól, és meg tudjuk tartani mindazt, ami a miénk, nem volt értelmetlen az ő áldozatuk”.
Mint mondta,
„Magyarországnak a 20. században nem volt elég ereje, hogy megőrizze a szuverenitását, és szabadságának elvesztése együtt járt katonák és civilek millióinak elvesztésével, határaink többszöri megcsonkításával és az ország feldúlásával”.
„Legyen intő jel számunkra, hogy voltak olyan sorsdöntő pillanatok, amikor hiányzott vagy sérült a helyes döntés alapfeltétele, a nemzet szabadsága. Van tehát mit féltenünk, és van mit megőriznünk, hogy sorsunk felől mi határozzunk, és ne kívülről diktáljanak nekünk” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: háború és béke kérdésében az a kormány dönt, amelyet áprilisban megválasztunk. „Legyen világos: a sorsunkról döntünk” – fogalmazott.
„Arról döntünk, hogy a guruló eurók világában, az egyre erősödő diplomáciai nyomás és az egyre arcátlanabb ordas fenyegetések világában, az előbújt kollaboránsok világában megtartjuk-e a szabad döntés lehetőségét, vagy átadjuk Brüsszelnek a hatalmat, hogy döntsön a sorsunk felett” – emelte ki a miniszter.
Felhívta a figyelmet arra: a szabad Magyarország „a maga tengelye körül forog”, hozza a döntéseit a polgárainak közös érdekeiért, „számon tartja a szövetséget, amely a nemzedékeket összefűzi, és számon tartja azokat, akik elkötelezetten szolgálják, ha kell életük feláldozásával meg is védik, ezért fontos számára minden honvéd”.
Elmondta:
a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisírgondozói 2025-ben 220 – eddig jeltelen sírban vagy méltatlan körülmények között pihenő – hősről gondoskodott, „hogy azok meglelhessék végső honjukat a hazában, és megkapják azt a méltó tiszteletet, amely minden elesettnek kijár”.
A nemzet tengernyi adósságát törlesztették, de sok tennivalójuk van még – jegyezte meg.
A miniszter az 52-es hősi parcellánál arról beszélt: a parcella sírjai 81 esztendővel a második világháború és 108 évvel az első világháború vége után „egy újabb nagy európai háború árnyékában egy sor rettenetesen nehéz kérdést tesznek fel”.
Vajon fel tudjuk-e számolni a nagy háborúk következményeit, fel tudjuk-e számolni a háborúk által itt hagyott fel nem robbant aknákat, nehéztüzérségi lőszereket, repülőbombákat, amelyek időről időre egész városrészek forgalmát bénítják meg, újjá tudjuk-e építeni mindazt, ami egykor elveszett és fontos a számunkra? – vetette fel. Hozzátette: mindez semmi az emberi sorsokhoz képest, hogy hazatérhet-e mindenki vagy legalábbis meglelheti-e méltó nyughelyét, és minden család értesülhet-e, mi történt a hozzátartozóival, hol keresheti a sírjukat.
Vannak örök veszteségek, és nem vagyunk méltók az előttünk járóktól kapott örökségre, ha nem tesszük fel a kérdést, miért veszett oda ennyi élet, miért kellett vállalniuk hőseinknek a végső áldozatot és családjaiknak elvesztésük életre szóló fájdalmát
– mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A miniszter úgy fogalmazott: azok a hősök, akik a piros-fehér-zöld zászló alatt ennek az országnak a katonájaként, ezért a nemzetért harcoltak, nyugodjanak békében „a szabad Magyarországon, amely számon tartja áldozatukat, és tisztelettel őrzi emléküket most és mindaddig, amíg magyar ember él a földön”.
A 103 katonát jelképező, felravatalozott koporsóban Mocsáry Jenő magyar királyi repülő főhadnagy földi maradványait kísérték utolsó útjára.
Vezetőkép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter fejet hajt a felravatalozott koporsónál a tavaly exhumált 103 hősi halott magyar katona újratemetési szertartásán Budapesten, a Fiumei úti sírkert 52-es hősi parcellájában 2026. február 10-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
