Orbán Viktor: a mi nemzedékünknek az a dolga, hogy kívül tartsa Magyarországot a háborún

A mi nemzedékünknek az a dolga, hogy nemet mondjunk, és kívül tartsuk Magyarországot a háborún – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, Fidesz-elnök a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén szombaton a hatvani sportcsarnokban. – olvasható a KDNP oldalán. 

A Tisza a Shellből, a londoni lobbistákból meg az Erste Bank éléről ide ernyőztetett miniszterekkel „a büdös életben nem fog tudni” – még ha akarna sem, de nem is akar – nemet mondani Brüsszelnek, nem tud nemet mondani a háborúra – fogalmazott a kormányfő, leszögezve: „csak mi tudunk, mert Magyarországon a Fidesz a biztos választás”.

Arról, hogy hogyan fogják ezt az álláspontot többségre vinni Brüsszelben, a miniszterelnök azt mondta: az idő a mi oldalunkon van. Münchenben, Barcelonában vagy Franciaországban az ottani emberek nem akarnak háborúba menni. Az emberek Európában nem akarják azt, amit a vezetőik akarnak. Nekünk kell egy kis idő – azért kell még legalább egy Fidesz-kormány –, hogy a brüsszeli harcokkal magunk mellé tudjuk állítani az európai embereket – hangsúlyozta a kormányfő.

Hozzáfűzte, „a magyarokkal kezdjük, de aztán jönnek a csehek, a szlovákok és jönni fog a többi is, az osztrákok, a németek és így tovább. Nem akarnak háborút és ők sem akarják, hogy a pénzüket Ukrajnába küldjék.

Hirdetés

Van egy trükk, amivel átverik az európai embereket: azt állítják az európai vezetők a saját szavazóiknak, hogy nekik egy fillérjükbe se fog kerülni a háború. Mert most hitelt vesznek fel, aztán legyőzik az oroszokat, azok jóvátételt fognak fizetni, meg még lesz egy kis hadizsákmány, ebből vissza fogják szerezni azt a pénzt, amit az ukránoknak adtak. És Európában ezt elhiszik. Igaz, hogy fogyó arányban, „mert azért ott sem mindenki tökkelütött” – fejtette ki Orbán Viktor.

Beszédét annak felidézésével kezdte, hogy Hatvan és a Fidesz közös története nem indult jól, hiszen 1990-ben és 1994-ben sem győzött itt a Fidesz, aztán 1998-ban ez sikerült, de 2002-ben ismét mást választottak a helyiek.

„Keserves nyolc év különélés, és aztán a végén 2010-ben boldog egymásra találás. Megint összejöttünk” – folytatta, kiemelve, hogy azóta fideszes képviselőt, Szabó Zsoltot választották meg parlamenti képviselőnek ebben a körzetben.

Szintén méltatta Pajtók Gábor és Horváth László, Heves vármegyei fideszes politikusok, országgyűlési képviselők munkáját, megjegyezve, Horváth László kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztosként azt a nagyon nehéz küzdelmet is vállalta, hogy vezetésével kábítószermentessé teszik Magyarországot.

Nehéz indulat nélkül beszélni az ügyről, hiszen a kábítószer-kereskedők abból élnek, hogy tönkreteszik, sőt megölik mások gyerekét. „Ezt sosem fogjuk elfogadni. Mi, családapák Magyarországon sosem fogjuk elfogadni, hogy bárki legalizálja, elfogadtassa velünk a kábítószert” – szögezte le a miniszterelnök.

Kitért arra, az ENSZ egyik korábbi közgyűlésén hoztak egy döntést arról, hogy elkezdik legalizálni – orvosi használatra – a kábítószer felhasználását. Magyarország volt az egyetlen ország Európából, amelyik erre nemet mondott, míg az Európai Unió többségi álláspontja az volt, hogy ezt támogatni kell. Ezért az Európai Unióban eljárást indítottak és a brüsszeli bíróság elítélte Magyarországot, „mert nem vagyunk hajlandóak hozzájárulni egy olyan európai politikához, amely liberalizálja, könnyíti, elérhetővé teszi a kábítószert a gyermekeink számára” – tette hozzá Orbán Viktor.

Beszélt arról is, a Fidesz-kormányzás Magyarországnak, így Heves megyének adócsökkentést, rezsicsökkentést, családtámogatást hozott, valamint visszaadták a 13. havi nyugdíjat és bevezették a 14. havi nyugdíjat is. A Fidesz-kormány alatt 91 vidéki kórházat újítottak fel, köztük a hatvani kórházat is.

Hatvanban az óvodai férőhelyek száma tizenhárom százalékkal nőtt, a hevesi városban a Fidesz-kormány előtt hatezer gépkocsi volt, most kilencezer van, a Fidesz-kormány előtt kétszer annyi bűncselekmény történt a településen, mint most, a munkanélküliség pedig 42 százalékkal csökkent. Emellett a kormány 2011-ben levett a város válláról 1,4 milliárd forintnyi adósságot.

Hevesbe nemrég hoztak egy kínai gyárat, ötvenmilliárdos beruházással kilencszáz munkahelyet teremtve, a gyöngyösiekkel megállapodtak a nyugati elkerülő megépítéséről és egy új ipari parkról, egy nagy amerikai beruházással a Procter & Gamble üzeme is bővül, illetve az egriekkel is megállapodott az elkerülő megépítéséről, ami százmilliárd forintba kerül – sorolta a kormányfő.

Kijelentette, Hatvanban nem kell elmagyarázni, hogy miért rossz a háború, mert itt a háború nem egy elméleti dolog, hanem „hús-vér szenvedés” – mondta, és felidézte a vármegye háborús veszteségeit.

Békemissziós tapasztalatairól beszámolva közölte, Kijevben felajánlotta segítségét egy gyors béke vagy legalább tűzszünet „kitárgyalásában” Moszkvával, de Zelenszkij elnök „nyersen elutasító volt”, szerinte az idő az ukránok oldalán van.

Putyin elnökkel való beszélgetésén az orosz elnök az ukránt jó hadseregnek nevezte, amely bár mindjárt kifogy az emberekből, jól harcol, de az oroszok erősebbek, és eldöntötték, ha törik, ha szakad, akkor is elfoglalják Donyeck megyét. Ebben a helyzetben nekünk az a legfontosabb, hogy a két felet külső erők rávegyék, rákényszerítsék, jó ajánlatokat téve bevonják egy békemegállapodásba – magyarázta Orbán Viktor.

Hangsúlyozta, Magyarországnak azért kockázat a háború, mert az európaiak eldöntötték, hogy ők, szemben az amerikaiakkal, a háborút fogják támogatni, és mindent megadnak az ukránoknak a háborúhoz. Ennek az lesz a vége előbb-utóbb, hogy katonákat fognak küldeni. Erről már van írásos megállapodás a franciák meg az angolok között, és ha elkezdődik a katonák küldése Ukrajna területére, akkor majd innen is mennek a katonák. Különösen, ha olyan kormány van, aki nem tud nemet mondani Brüsszelben.

Ha a nép egyértelműen nem áll ellent ennek, és az ország vezetői mindenhol – Berlinben és Brüsszelben is – nem állnak ki a béke mellett, és nem mondják azt, hogy mi ebből a háborúból kimaradunk, akkor belenyomják az országot a háborúba – figyelmeztetett a miniszterelnök.

Közölte, a kimaradáshoz „gógyi kell”, nem lehet csak úgy „legényesen kimaradni”, ehhez ravasznak kell lenni, ügyesnek kell lenni, tapasztaltnak kell lenni. „Én kívül tudom tartani Magyarországot” – jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve, hogy Tisza István és Horthy Miklós sem tudta kívül tartani az országot a világháborúkból.

Hozzáfűzte, két-három másik miniszterelnökkel együtt harcolnak azon brüsszeli illúzió ellen, hogy az európaiaknak nem kerül pénzébe majd az ukrajnai háború az oroszok által fizetendő jóvátétel és a „hadizsákmány” miatt. Ez Európában – ha fogyatkozó arányban is –, de sokan elhiszik, sziszifuszi munkát igényel ez a küzdelem.

Párhuzamot vonva az ukrajnai háború és a migráció között, arról beszélt, egyikbe sem lehet „kicsit belelépni”, mert mindkét úton lehetetlenség megfordulni. Nagyon sok a hasonlóság a két ügy között, és abban is, hogy ki vette komolyan – jegyezte meg a kormányfő, majd arról beszélt, hogy a bevándorlás miatt milyen mértékben változott meg Nyugat-Európa képe.

Itt olyan dolgok készülődnek a Tisza programja alapján, amikbe bele fog gebedni ez az ország – hangoztatta Orbán Viktor, közölte ugyanakkor, hogy a választás mellett a háború és a béke csatáját is meg fogják nyerni.

Ha belesodródunk a háborúba, arra tíz-húsz évünk rámegy, de rámehetnek saját gyerekeink, unokáink is, ezért nemet kell mondani rá – szögezte le, hozzátéve, nem kell az ukránok vagy az oroszok mellé állni. „Én Magyarország mellett állok” – fogalmazott, és feltette a kérdést, „mi magyarok vagyunk, miért kéne nekünk a saját pozíciónkat máshoz képest meghatározni”.

„Vannak saját céljaink, nemzeti érdekeink, és kész. Gázt és olajat az oroszoktól fogunk venni, jó szomszédi viszonyokra pedig törekedni kell majd az ukránokkal a háború után” – mondta.

Rámutatott: ha nincs olcsó orosz energia, akkor nincs rezsicsökkentés. Ha sikerül elérni, hogy levágjanak bennünket az orosz gázról és olajról, akkor a rezsicsökkentés meg fog szűnni, és a számlák a többszörösére nőnek látva a román, a szlovák, a horvát, a szlovák és osztrák rezsiszámlákat.

Magyarországon olyan rendszer van, ami nincs Európában, a brüsszeli gazdasági rendszerben nincs rezsicsökkentés, azt nem ismerik Nyugat-Európában. Adnak segélyeket ennek-annak, de az, hogy az egész lakosság részére olcsóbban biztosítják a rezsit, mint a világpiaci ár, ilyen rendszer csak Magyarországon van, és ezért támadnak is bennünket, Brüsszel folyamatosan azt akarja, hogy Magyarország ezt szüntesse meg – részletezte a miniszterelnök.

Kiemelte: az ukránok nyolcszázmilliárd eurót kérnek a következő tíz évben az országuk működtetéséhez, és hétszázmilliárdot a katonai kiadásaikra. Ez a magyar nyugdíjrendszer 60 éves kiadását fedezné, a teljes magyar családtámogatást 40 évig lehetne ebből fizetni. A nemzeti petícióban az emberek nemet mondhatnak arra, hogy az ukrán állam működését a következő tíz évben a magyarokkal fizettessék meg, és nemet mondhatnak a rezsiárak háború miatti emelésére is.

Ezért valakinek a végén fizetni kell, Magyarországon elveszik a nagy energiaszolgáltatóktól és kereskedőktől azt a profitot, amit az energiaár emelkedéséből bezsebelnek, illetve a bankoktól a bankadóval elvont pénzeket osztják szét rezsicsökkentésre vagy családtámogatásra. Minden olyan embert távolt kell tartani a kormánytól, aki el akarja törölni a rezsicsökkentést és meg akarja növelni a családok rezsikiadását kétszeresére-háromszorosára-négyszeresére.

„Beküldtek egy embert” a Shelltől, aki azzal reklámozza magát, hogy micsoda nagyszerű menedzser. A Shell egy „népnyúzó intézmény”, amikor felugrott az energia ára a Shell több mint megduplázta a profitját. Ezt az európai emberektől vette el – mutatott rá Orbán Viktor.

„Olyan energiaszolgáltatótól érkező emberről beszélünk, aki azzal dicsekszik, hogy az ő vállalata azzal vált nyereségessé, mert elvették a lóvét az emberektől. Ő lenne az energiaügyért felelős miniszter Magyarországon”. Az első dolga lesz, hogy az olyan vállalatoknak, mint ahonnan ő jött, az adóját, amiből a rezsicsökkentést finanszírozzák, megszünteti és az oroszokat rögtön „kinyomja” a piacról – mondta a miniszterelnök.

Megjegyezte, van olyan iskola, amelyik azt vallja, ha magas az energia ára, nem szabad beavatkozni a piaci folyamatokba. A piac, a gazdaság, azoknak, akik nem profit után mennek, három célt szolgál: legyen munka, amiből el lehet tartani a családokat, keressenek annyit, amiből lehet saját otthon és vagy legyen megtakarítás idős korra, vagy nyugdíjjogosultság, amiből meg lehet élni. Minden, ami ezen túl van, az bla-bla. Van néhány dolog, ami az emberi létezés magjához tartozik, például, hogy ne fagyjon meg valaki, és a fizetés hetven-nyolcvan százalékát ne vigye el a rezsi, és ennek érdekében szabad és be is kell avatkozni – érvelt a kormányfő. Közölte: ki fog tartani a rezsicsökkentés mellett.

Egy kérdésre a miniszterelnök hangsúlyozta: üzenjük meg a tiszásoknak, ne uszítsák a cigányt a cigány ellen, és ne uszítsák a cigányokat a magyarok ellen, mert abból baj lesz. Arra hívta fel hallgatóságát, ne üljenek fel semmiféle provokációnak, nyugodtan tekintsék át ezeket a nehéz kérdéseket és találják meg a közös válaszokat, mert „csak így őrizhetjük meg a békét Magyarországon”.

Hozzátette: olyat még nem látott, és nem is lehet elfogadni, ami Gyöngyösön történt, hogy bűnözők bandába szerveződve, egy párt megbízásából csináljanak balhét egy rendezvényen azért, hogy megfélemlítsék a fideszeseket. Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak szerepel a Tisza Párt által odaküldött emberek bűnlajstromán, „némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves”.

Közölte, folytatni kell azt a 2010-ben kötött együttműködést a cigánysággal, amelynek lényege, hogy ha polgárosodni akarnak, akkor munkával és tanulással tudják őket segíteni, a kérés csak annyi, hogy éljenek ezekkel, azaz dolgozzanak és iskolázzák gyerekeiket. „Olyan sorsotok lesz, amilyet választotok magatoknak, és amiért megdolgoztok” – jelentette ki Orbán Viktor.

Rámutatott, 2010 óta duplájára emelkedett a diplomás, ennél is nagyobb mértékben az érettségizett cigány emberek száma, eközben a közmunkában foglalkoztatottak zöme állást talált a munkaerőpiacon. A helyzet nem jó, csak jó irányba mozdult el, például a teljes népességhez képest tizede, három százalék a roma közöségen belül a diplomások aránya.

Egy ember értékét az elvégzett munkájának minősége adja, nem a származása, nem is az iskolai végzettsége – szögezte le, megjegyezve, egy tisztességesen dolgozó takarítót előbbre sorol, mint egy rosszul teljesítő szellemi munkást.

Forrás: KDNP. Vezetőkép: KDNP.