Kormányinfó: Indul a Nemzeti Petíció, Brüsszelben újabb ukrán pénzügyi igények kerültek napirendre

Ma megkezdődött a Nemzeti Petíció kézbesítése, Brüsszelben ma újabb ukrán pénzügyi igények kerültek napirendre – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely arra biztatott mindenkit, töltse ki a Nemzeti Petíciót és tegye egyértelművé, hogy Magyarország nem akarja a háború meghosszabbítását és nem kívánja fizetni a háború költségeit sem.

A miniszter elmondta, Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozása nem stabilitást ad ennek a térségnek, hanem vállalhatatlan terheket ró az európai országokra. Európa már 193 milliárd euró támogatást odaadott Ukrajnának, újabb 90 milliárd eurót pedig a bizottság elnöke bejelentett; az ukránok újabb 800 milliárd eurót, majd még 700 milliárd eurót kértek, és most újabb összegekre nyújtották be az igényüket.

Ezt a számlát Magyarország nem akarja fizetni – jelentette ki, hozzátéve, nem helyes az, hogy ha az Európai Unió olyan mértékben finanszírozza Ukrajnát, ahogy soha egyetlen tagállamát sem finanszírozta.

Közölte, az az összeg, amit eddig Ukrajnába küldött Európa az elmúlt szűk négy évben, az háromszorosa annak, amit Magyarország az elmúlt 22 évben európai uniós csatlakozása óta kapott.

Szerinte nap mint nap látni a Nemzeti Petíció aktualitását: az Európai Unió a saját ügyeit sem képes megoldani, és leginkább Ukrajnával és annak támogatásával foglalkozik.

Emlékeztetett arra, hogy most tanácskoznak az uniós külügyminiszterek Brüsszelben, ott tárgyalnak az újabb ukrán igényekről.

Értékelése szerint az Európai Unió elköteleződött, hogy Ukrajna háborúját és működését is finanszírozza a következő években. Magyarország próbál ennek ellent tartani, és ezért is fontos, hogy a márciusi uniós csúcstalálkozón – ahol döntéseket akarnak hozni – legyen egy világos magyar álláspont – érvelt.

Hozzátette, Európa humanitárius segítséget természetesen nyújt Ukrajnának, de az, nem helyes politika, hogy a következő évtizedben állja az ukrán állam működtetését, illetve támogatja a háború meghosszabbítását azzal, hogy korlátlanul fizeti a háború fenntartásának költségeit, ahelyett, hogy támogatná az Egyesült Államok béketeremtési kísérleteit.

Kijelentette,

egyértelművé kell tenni, hogy „Ukrajna az Európai Unió tagja nem lehet”.

Úgy folytatta, eddig érdem alapon lehetett csatlakozni az EU-hoz, most ezen is változtatni akarnak, azaz az EU saját alapvető szabályait akarja megszegni.

Elmondta, Magyarország ezt nem tartja elfogadhatónak, és úgy gondolja, hogy „tönkre teszik és szétverik Európát” az ukrán elnök azon célja, hogy országa 2027-ben csatlakozik az unióhoz, illetve Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének elképzelése, miszerint Ukrajna még ebben az európai uniós bizottsági és parlamenti ciklusban, 2029-ig uniós tag lesz.

Gulyás Gergely kitért arra is, hogy a kormány szerdai ülésén megtárgyalta az Európai Bíróság Magyarországot elmarasztaló friss döntését is.

Emlékeztetett: az Európai Bíróság azért marasztalta el Magyarországot, mert az ENSZ egyik szakosított szervénél a kannabisz átsorolása ellen szavazott. Ez a döntés sajnos precedensértékű, és a lehető legnegatívabb precedenst teremti: egyszerre sérti a magyar szuverenitást és lépés a drogliberalizáció felé – jelezte.

A magyar szuverenitást sérthetetlennek tartjuk – emelte ki, hozzátéve: nem fordulhat az elő, hogy az Európai Unió iránymutatást adjon Magyarországnak arról, hogy egy másik nemzetközi szervezetben hogyan kell szavazni. Még ennél is fontosabbnak tartjuk azt a másik elvi kérdést, hogy Magyarországon a droggal szemben zéró tolerancia van – közölte.

Erre mi határozottan nemet mondunk. Amíg Magyarországon nemzeti kormány van, addig drogliberalizáció nem lesz

– hangsúlyozta.

A kormány úgy döntött, hogy az alaptörvény értelmezését kéri az Alkotmánybíróságtól, az Európai Bíróság által meghozott döntés és a magyar alaptörvény összhangjának vizsgálatát fogják kérni. Az ezzel kapcsolatos megbízást az Igazságügyi Minisztérium kapta, a jövő heti kormányülésen már konkrétan beadvánnyal is foglalkoznak majd – jelentette be.

Vitályos Eszter kormányszóvivő arról számolt be, hogy január 30-án fizetik ki a hathavi illetménynek megfelelő fegyverpénzt 80 ezer fegyveresnek, köztük a katonáknak.

A kormány ezzel is szeretné elismerni a katonák szolgálatát, a folyamatos készenlétben végzett munkájukat, valamint azt a felelősségteljes helytállást, amelyet a honvédelem minden területén nap mint nap tanúsítanak – jelezte.

Született döntés a szerdai kormányülésen a szociális tűzifaprogram keretében a települési önkormányzatok által igényelt tűzifával kapcsolatosan is. A szerdáig benyújtott igényeket az operatív törzs teljes mértékben kielégíti március 15-ig – tette hozzá.

Vitályos Eszter beszámolt többek között arról a négymillió eurós csongrádi beruházásról is, amely a hőszigetelt üveggyártás területén valósul meg. A felsőoktatást érintően 500 millió forintból megújult Baján az Eötvös József Főiskola egyik épülete. Sajóörsön a bölcsőde fejlesztésére 250 millió forintot fordítottak uniós és hazai forrásból. Taktaszadán 250 millió forintból a csapadékelvezető fejlesztését valósították meg. Kunszigeten egy hatezer négyzetméteres gyártócsarnok létesül 10 milliárdos beruházásból – közölte.

Arra a kérdésre, milyen felhatalmazást adhat a kormánynak a Nemzeti Petíció, Gulyás Gergely elmondta, a petíció visszaküldése egyértelmű és világos kiállás amellett, hogy Magyarország továbbra elkötelezett a béke iránt és nem akarja fizetni az ukrajnai háborút, illetve Ukrajna működtetését.

Minél nagyobb a támogatottsága a petíciónak, az annál alkalmasabb eszköz lesz arra, hogy megakadályozható legyen az EU teljesen észszerűtlen elköteleződése Ukrajna finanszírozása mellett – hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy most újabb, „féktelen és korlátlan igények” merültek fel az ukránok részéről.

Gulyás Gergely miniszter leszögezte, Magyarországnak ki kell maradnia a háború és Ukrajna finanszírozásából és ehhez segítség, hogy a magyar kormány politikájának van visszaigazolása.

Kitért arra is, hogy a nemzeti petíciós kérdőívet március végéig lehet visszaküldeni.

Gulyás Gergely az ország gázellátása kapcsán jelezte: a mi energiatervünk úgy hangzik, hogy fenntartjuk az orosz gáz vásárlását, ennek érdekében az Európai Bírósághoz keresetet nyújtunk be.

Az EU által a leválásra meghatározott 2027. szeptemberi határidőig még 20 hónap van hátra, addig sok minden történhet – értékelt, hozzáfűzve: az biztos, hogy Magyarország számára nemcsak a legolcsóbb gáz az orosz, de az energiabiztonságot is ez garantálja.

Kitért arra is, „ha az kérdés, hogyha holnap nincs orosz gáz, akkor meg tudnánk-e oldani, akkor az a válasz, hogy a magyar állam mindent megtenne ebben az esetben”.

Ugyanolyan energiabiztonság nem lenne, mint amilyen ma van, és ugyanolyan árak sem lennének, mint amilyenek ma vannak – jelezte. Ezért az az érdekünk, hogy vagy a pert nyerjük meg, vagy pedig olyan politikai változások következzenek be akár a háború lezárása folytán, ami az oroszokkal szembeni téves európai szankciós politikát felszámolja.

Gulyás Gergely a Tisza Párt terveire vonatkozó kérdésre azt mondta, ha nem lenne rezsicsökkentés, akkor piaci árakat kellene fizetni. Ha nem a legdrágább országokat nézzük, hanem az uniós átlagot, akkor 2,5-3,5-szeres árakat kellene rezsire fizetni a magyar családoknak ahhoz képest, mint amit most fizetnek – mutatott rá.

Ha a Tisza Párt van hatalmon, akkor rezsicsökkentés nincs Magyarországon

– hangoztatta, jelezve az orosz gázról történő leválás fenntarthatatlanná tenné a rezsicsökkentést.

Volt kérdés arról, hogy Kijev bekérette a magyar nagykövetet. A miniszter erre úgy reagált, a magyar-ukrán viszonyban számtalan probléma van a kárpátaljai magyarság jogfosztása miatt, illetve azért, mert nem történt meg a korábban élvezett jogok helyreállítása.

Ukrajna próbálja a magyar kormányt olyasmivel vádolni, amit nem tett meg, vagy nem róható a terhére – mondta.

Gulyás Gergely szerint Ukrajnának hálásnak kellene lennie Magyarországnak, hiszen áramellátásának jelentős részét Magyarországon keresztül biztosítják, valamint az ország humanitárius segítséget nyújtott az ukrán menekülteknek.

Hangsúlyozta, a magyar kormánynak szuverén joga eldönteni, hogy nem akar több ezer milliárd forintot folyósítani a háború meghosszabbítására. Hozzátette ugyanakkor: a kabinet érti, hogy az ukránok el tudnak képzelni Magyarországon olyan kormányt, amely mindent teljesít, amit kérnek és van több olyan párt is – a DK és a Tisza -, amely támogatja az ukrán uniós csatlakozást.

A miniszter közölte, azzal, hogy berendelik a nagykövetet, azzal, hogy az ukrán elnök a diplomáciában „példátlan és vállalhatatlan nyilatkozatokat tesz”, nem fognak változtatni a magyar kormány elkötelezettségén.

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi feszült helyzet Magyarország és Ukrajna között elvezethet-e egymás nagyköveteinek kölcsönös kiutasításához, Gulyás Gergely azt mondta: óvatos lenne ebben, mert bár semmilyen eszközt nem lehet kizárni, de amíg lehet, addig a diplomáciai párbeszédet – főleg szomszédos államok között – fenn kell tartani. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ukrán elnök a diplomáciában példátlan megjegyzéseket tett Magyarországra. Kérdésre hozzátette: szerinte nincs arra szándék, hogy az amerikai elnök közvetítsen ebben az ügyben és nem is hiszi, hogy ez a megoldás irányába vezetne.

Arra a felvetésre, hogy nem aránytévesztés-e, hogy az ukrán nagykövetet bekérették, de a Benes-dekrétumok miatt a szlovákot nem, Gulyás Gergely azt mondta: az ukrán elnök nyilatkozatai „minden határon túlmentek”, ezért nem volt kérdés, hogy be kell hívatni a nagykövetet. A másik esetben ez felvethető, de ebben a külügyminiszter jogosult dönteni. Ma sokkal nehezebb Kárpátalján magyarnak lenni, mint felvidéki magyarnak lenni – jegyezte meg.

Hangsúlyozta: a magyar kormány jó kapcsolatokra törekszik valamennyi szomszédjával. Ukrajnával ez ma több szempontból nem adott, mert Ukrajna az Európai Unió és a NATO tagja szeretne lenni, a magyar kormány pedig úgy gondolja, hogy Magyarország ellenérdekelt ebben.

A Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kérdésre megerősítette: nem lehet olyan ésszerű álláspont, ami a kollektív bűnösség elvének érvényesítését elfogadhatónak tartja, a szólásszabadság ezzel kapcsolatos korlátozása pedig különösen elfogadhatatlan. Nagyon sajnálatosnak nevezte, hogy az e tekintetben súlyos hibát elkövető szlovák kormány nem változtat az álláspontján. Jelezte: a hiba a szlovák jogrendszeren belül orvosolható, a magyar kormány támogatja a szlovákiai magyar párt ezzel kapcsolatos kezdeményezését. Emellett nemzetközi fórumokon is fel fogják vetni a kérdést, jogi képviseletet fognak biztosítanak mindenkinek, akit érint a szabályozás – tette hozzá.

A miniszter azt mondta, hogy a választási szervek felkészültek a voksolás lebonyolítására.

Szerinte „Brüsszelben és Kijevben akkor bontanak pezsgőt, ha kormányváltás van Magyarországon”. Ez azért van így, mert vannak olyan elvárások, amelyeket a magyar kormány nem teljesít, ilyen a háború finanszírozása – tette hozzá.

Az uniós források hazahozatala kapcsán elmondta, folyamatosan tárgyalnak erről az Európai Bizottsággal. Úgy fogalmazott: ha a választásokat megnyerjük, akkor utána kénytelenek megegyezni velünk, mert különben nincs uniós költségvetés.

„Nem tudjuk, hogy ez az előtt történt, hogy Kaja Kallas már ivott, vagy az után”

– reagált arra a kérdésre, miszerint az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő burkoltan arról beszélt, hogy el kellene venni Magyarország vétójogát.

 Vezetőkép: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2026. január 29-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán