Az európai polgárok nem támogatják Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását a Századvég legújabb kutatása szerint
Brüsszel már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése előtt – felvenné Ukrajnát az EU-ba – írta a Századvég, megjegyezve, hogy friss kutatása alapján az uniós polgárok háromnegyede elutasítja a kezdeményezést. Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszer-biztonság és csökkennének a fejlesztési források.
A Századvég azt közölte szerdán az MTI-vel, hogy miután Ursula von der Leyen több ízben elmondta, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna uniós integrációját, kiszivárgott, hogy az Európai Bizottság – könnyített eljárás keretében – már 2027 elejéig felvenné az országot az EU-ba.
Az új koncepció szakítana az évtizedek óta alkalmazott, érdemalapú eljárással, és Ukrajna – korlátozottabb döntéshozatali jogkörrel – már a csatlakozási feltételek teljesítése előtt taggá válhatna, megelőzve ezzel más, régebb óta felvételre váró országokat
– tették hozzá.
Kiemelték, hogy az uniós polgárok többsége valamennyi tagállamban elutasítja a brüsszeli törekvést; a Századvég legfrissebb Európa Projekt-kutatása rámutat, hogy a felnőtt lakosság mindössze 18 százaléka venné fel azonnal Ukrajnát az EU-ba, 43 százalékuk szerint inkább be kellene tartani a megszokott érdemalapú eljárást, 32 százalékuk pedig teljesen elutasítja az ország csatlakozását.
A brüsszeli elképzelést támogatók aránya még a leginkább Ukrajna-párti skandináv országokban is kisebbségben van: a svédek 35, a finnek 32 százaléka értene egyet Ukrajna feltétel nélküli beléptetésével. A skála másik végén Magyarország és Ausztria áll, ezekben az országokban a felnőtt lakosság 93 és 83 százaléka utasítja el az azonnali csatlakozást – írták.
Ukrajna integrációja – a fegyveres konfliktus potenciális kiterjedésén túl – számos kockázatot hordoz: az országban működő multinacionális vállalatok koncentráltan, alacsonyabb minőségi előírások mellett állítanak elő élelmiszereket, így az uniós piacvédelmi rendszer feloldása élelmiszer-biztonsági aggályokat vet fel, és nehéz helyzetbe hozhatja az uniós gazdákat
– írták.
A Századvég mérése alapján mindkét szempont aggasztja az európaiakat: az előbbitől a válaszadók 53, az utóbbitól 59 százaléka tart.
Megjegyezték, hogy a történelmi tapasztalatok alapján, a háborúk alatt és közvetlenül azok után, az érintett országokból kiáramló tömegek megemelhetik a környező országokban felmerülő biztonsági kockázatokat: ezt az uniós polgárok 55 százaléka tartja aggasztónak.
Hozzátették, hogy Ukrajna csatlakozásával a tagállamok számára szűkülnének az elérhető központi uniós források, amitől a válaszadók 52 százaléka tart. Ukrajna felvételéhez tehát nemcsak a csatlakozási feltételeknek kellene teljesülniük, de az európaiak aggályaira is megnyugtató választ kellene találni – áll a felmérésben.
Kapcsolódó:
Orbán Viktor Petőfi idézettel üzent az ukrán vezetésnek: „De nem ám a mi hazánkat!”
Vezetőkép: Ukránok felvonulása Prágában 2026.01.24-én. Forrás: Youtube/Ukrinform
