Tanulmány: így javult a magyar családok helyzete az elmúlt 15 évben
Magyarország az elmúlt 15 év alatt számos területen lépett az élmezőnybe, teljesítménye az Európai Unió statisztikai hivatalának hiteles, összehasonlítható és objektív adatainak fényében sokkal kedvezőbb képet mutat, mint amit egyesek láttatni kívánnak róla – derül ki a Kopp Mária Intézet legfrissebb kiadványából, amely átfogó képet nyújt a magyar családok helyzetének alakulásáról európai viszonylatban, különös tekintettel a foglalkoztatásra, a megélhetésre és a demográfiai folyamatokra.
Megjelent a „Magyar családok helyzetének változása 2010 után EU-s összehasonlításban” című kézikönyv, amely bemutatja, hogy Magyarország az elmúlt 15 évben mekkora utat tett meg és milyen eredményeket ért el uniós viszonylatban a családok támogatása és a lakosság életszínvonalának javítása terén.
A KINCS legfrissebb kiadványa összefoglalja az elmúlt időszakot, amelyben Magyarország társadalmi és gazdasági folyamatai látványos átalakuláson mentek keresztül. Az összehasonlító adatokból világosan látszik, hogy 2010 óta hazánk számottevő előrelépést tett a családok támogatása és a lakosság életszínvonalának javítása terén.
Az Európai Unió legtöbb tagállamában a gyermekvállalási kedv visszaesett, hazánkban ugyanakkor 2010 és 2023 között a termékenységi ráta a legnagyobb mértékben 1,25-ről 1,55-re emelkedett
– derül ki a KINCS tanulmányából.
Mint írják, míg az EU átlagában 13 százalékkal csökkent az ezer 15–49 éves nőre jutó születések száma, addig Magyarországon 9 százalékkal nőtt a szülőképes korú nőkre jutó születésszám. Idehaza már négyből három gyermeknek házasok a szülei, és továbbra is alacsony szinten maradt a külföldi édesanyáktól született gyermekek aránya. Ezzel szemben 16 EU-s tagállamban csökkent a házasságon belül született gyermekek aránya, és sok országban már minden harmadik-ötödik újszülöttnek külföldi származású az édesanyja.
Az összefoglaló arra is rámutat, hogy a foglalkoztatottság az uniós országok közül hazánkban bővült a második legnagyobb ütemben, és egyre több kisgyermekes édesanya dolgozik a munkaerőpiacon.
Míg 2010-ben a kisgyermekes, nagycsaládos nők közül mindössze minden hatodik dolgozott, 2024-re már tízből öten – ezzel Málta után Magyarország érte el a legnagyobb növekedést az EU-ban. Az édesanyák munkavállalását jelentősen támogatják az uniós viszonylatban is kedvező bölcsődei díjak, ugyanakkor azok sincsenek hátrányban, akik a gyermekükkel szeretnének otthon maradni, hiszen
hazánk biztosítja a leghosszabb fizetett gyermekgondozási időszakot az unióban.
Az is kitűnik az adatokból, hogy a megélhetés terén is számottevő javulás figyelhető meg. A tartós szegénység kockázatát illetően hazánk a középmezőnyben helyezkedik el, a magyar érték közel harmadával kedvezőbb, mint az uniós átlag. A KINCS szerint ugyancsak bíztató, hogy 2010 óta Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben azon gyermekes családok aránya, amelyek nem tudnak megbirkózni egy váratlan anyagi kiadással. Azt is megtudhatjuk, hogy az előrelépés az otthonteremtés területén is látványos: mára az uniós országok közül Magyarországon harmadik legmagasabb a saját tulajdonú otthonban élők aránya, és a
magyar háztartások fizetik a legalacsonyabb áram- és gázárakat az EU-ban,
ami jelentős megtakarítást és kiszámíthatóbb mindennapokat biztosít a családoknak.
A KINCS összefoglalójából az is kiderül, hogy Magyarország az elmúlt 15 év alatt számos területen az uniós sereghajtók közül az élmezőnybe lépett, és teljesítménye az Európai Unió statisztikai hivatalának hiteles, összehasonlítható és objektív adatai fényében lényegesen kedvezőbb képet mutat, mint amit sokan látni vagy láttatni kívánnak róla.
A tanulmányban közzétett adatok is megerősítik, hogy a magyar családpolitika következetes bővítése és működtetése nemcsak a mindennapi életet tette kiszámíthatóbbá, hanem hozzájárult a népesedési mutatók javításához, a munkahely- és otthonteremtéshez, valamint a családok jólétének és anyagi biztonságának megerősítéséhez is – írja az intézet.
A teljes tanulmány itt érhető el.
Vezetőkép: Freepik.com
