Alapjogokért Központ: a magyar-amerikai kapcsolatok új aranykora Trump második ciklusának első éve
Egy éve, 2025. január 20-án tette le második elnöki esküjét Donald Trump, amivel nem csak a világ lépett új időszámításba, de a magyar-amerikai kapcsolatrendszer is új aranykorba, melynek alapja, hogy az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök között alapvető elvi és világdinamika-értelmezési kérdésekben összhang van.
Az Alapjogokért Központ a második elnöki ciklus első évéről készített elemzése öt szempontból mutatja meg, hogy Trump és Orbán Viktor szövetsége történelmi súlyú stratégiai előnyt nyújt hazánknak – s melynek legértékesebb kifutása, hogy Magyarország a vesztes 20. után a 21. század második negyedszázadában a győztesek oldalára kerülhet.
Az elemzésben azt írják: Trump újbóli színrelépése a világrendszerváltás folyamatát, egyben a liberális nemzetközi rend dominanciájának végét is jelzi. Az amerikai és a magyar vezetés közötti összhang viszont óriási lehetőséget ad.
- A szuverenitás és a nemzetek korszaka: nem csak a liberális világrend hanyatlik, de egy új szuverenista-nacionalista tengely emelkedik fel Trump vezetésével – melynek kapcsán viszont a magyar jobboldal már „Trump volt Trump előtt”. A ’45 után kialakult globális intézményrendszer hegemóniájának – melynek Magyarország vesztese volt – fokozatos megszűnése és egy új megerősödése olyan lehetőséget tartogat Magyarország számára, mint például a most felálló Béketanácsban való alapító tagság. Ez olyan, mintha 80 évvel ezelőtt ott lehettünk volna az ENSZ Biztonsági Tanácsának megalakulásakor.
- Béke – akár az erő árán is: Magyarország számára nemzetstratégiai és kereskedelmi szempontból is kulcsfontosságú, hogy globálisan – de legfőképpen a régiónkban – béke legyen. Brüsszellel szemben az új amerikai vezetés érti, hogy véget kell vetni az elhúzódó véres háborúknak, ehhez pedig hazánk a legfőbb partnere Európában. Ha a brüsszeli háborús meneteléssel szemben Trump békefolyamata ér előbb célba, Magyarország annak stratégiai nyertese lesz.
- Civilizációvédelem: elődjével és a brüsszeli vezetéssel szemben Washington látja, hogy a nyugat s benne Európa alapvető problémája nem gazdasági vagy politikai, hanem civilizációs-kulturális természetű. Míg Trump erre határozott választ adott az USA-ban, a világtól egyébként egyre inkább elszigetelődő európai fősodor továbbra is a migrációban, a multikultiban és a gyerekek „genderérzékenyítésében” látja a kontinens jövőjét. Az eurokrata elit azért avatkozik be egyre nyíltabban a magyar választási kampányba, hogy olyan erőket juttasson hatalomba, mely kijelentkezne az amerikai-magyar kapcsolatépítés szuverenista logikájából, de hivatalosan is bejelentkezne az a nyitott határokra, az „etnikai sokszínűségre”, az „LMBTQAPI+” ideológiára és a háborús készülődésre alapozó globalista uniós fősodorba.
- Kenyeret és gazdasági együttműködést: a magyar-amerikai kapcsolatok épülésének Trump „második első” 365 napja alapján komoly gazdasági és kereskedelmi hozadéka is van. Tárgyalás folyik egy amerikai pénzügyi védőpajzsról, magyar vállalatok építenek partnerséget a tengerentúlon, a protekcionizmus dacára amerikai nagyberuházások érkeznek hazánkba, kooperáció valósul meg energetikai és tudományos területeken. Valamint nem utolsósorban Magyarország mentességet kapott az orosz energiacégekre kivetett amerikai szankciók alól, melyek közvetett eredménye a NIS szerb olajvállalat magyar kézbe kerülése, de közvetlen eredménye, hogy déli szomszédunkkal szemben idehaza nem léptek fel ellátási zavarok, nem emelkedtek a rezsi- és benzinárok: tehát olcsóbb maradt a kenyér.
Donald Trump visszatérésének első éve olyan döntéseket és folyamatokat indított el, amelyek nem csupán az Egyesült Államok belpolitikáját, hanem az európai és globális erőviszonyokat is átrajzolják. Mindez természetesen Magyarország mozgásterét is közvetlenül érinti. Hazai szemmel a legfontosabb fejlemény a Trump–Orbán korszak intézményesülése. A november 7-i washingtoni találkozóval a magyar–amerikai kapcsolat lezárt egy konfliktusokkal terhelt időszakot, és új stratégiai alapokra került. A személyes politikai bizalom védelmi, energetikai, pénzügyi és kereskedelmi együttműködésben testesül meg, amely bővíti hazánk szuverenitását és regionális súlyát. Ugyanakkor fel kell készülni a brüsszeli ellenreakciókra. A szoros transzatlanti együttműködés növelheti a Magyarországgal szembeni politikai nyomásgyakorlást.
A teljes elemzést az Alapjogokért Központ oldalán találja, ide kattintva.
Forrás: Alapjogokért Központ
