Nem fogjuk végrehajtani az elhibázott migrációs paktumot – jelentette ki Zsigmond Barna Pál

Ameddig nemzeti kormánya van Magyarországnak, nem lesz betelepítés és migránskvóta, vagyis nem engedik, hogy bevándorlóországot csináljanak Magyarországból – jelentette ki az Európai Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
Zsigmond Barna Pál figyelmeztetett: ezzel szemben a Tisza Párt folyamatosan támogatja Brüsszel migrációs politikáját, azaz beengedné az illegális migránsokat Magyarországra. Ezért az április 12-i országgyűlési választásoknak nagy a tétje.
Példaként említette, hogy a Tisza Párt képviselői az Európai Parlamentben megszavazták, hogy az unió biztosítson 25 millió eurónyi forrást a migránspaktum gyors végrehajtására.
Azt mondta, a migrációs helyzet fokozódik Európában, és tovább nőtt a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények száma. Brüsszel ennek ellenére tovább erőlteti a migrációpárti álláspontját, és megszállottan rá akarja erőltetni a migrációs paktumot minden tagállamra.
Emlékeztetett:
Magyarország 2015-ben felismerte, hogy ez egy veszélyes jelenség, ezért építettek kerítést a déli határ mentén, amivel nemcsak a saját határait védi az ország, hanem az Európai Unió határait is. Ám köszönet helyett az Európai Unió bírósága példátlan mértékű, egy egyszeri, 200 millió eurós átalányösszegű, továbbá napi 1 millió eurós kényszerítő bírságot szabott ki Magyarországra
– jelezte az államtitkár.
Szerinte a brüsszeli migrációs politika teljes abszurditását mutatja, hogy az Európai Bizottság eredetileg 7 millió eurós átalány- és 16 393 eurós napi bírságot javasolt.
A magyar kormány kártérítési pert indított az Európai Unió bírósága ellen, mert világosan látszik, hogy a bíróság ítéletét nem jogi érvek, hanem politikai és ideológiai megfontolások alapján hozta meg – közölte Zsigmond Barna Pál. Magyarország 2025. december 15-én benyújtott keresetében kéri az összeg megtérítését és a kamatok visszatérítését. A keresetet arra alapozzák, hogy a bíróság túllépte a mérlegelési jogkörét akkor, amikor figyelmen kívül hagyta a bizottság eredeti javaslatát, és nem tette lehetővé Magyarország számára, hogy bemutassa észrevételeit a kiszabni kívánt bírságok példátlan mértékéről. Ezzel pedig megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot, az egyenlő bánásmód elvét és az arányosság elvét – ismertette.
Ez a gyakorlat továbbá annak is bizonyítéka is, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmaz. Erre az is példa, hogy miközben az unió 3,6 millió eurós támogatást nyújtott Lettországnak ahhoz, hogy kerítést építsen az orosz, illetve a belorusz határon, és üdvözölte a lengyelek által épített határkerítést is, a magyar határkerítést folyamatosan támadják.
„Ez tipikus kettős mérce, a lett kerítés és a lengyel kerítés jó, a magyar kerítés rossz, Lettországban és Lengyelországban a Brüsszel érdekeit maradéktalanul kiszolgáló kormányok vannak Magyarországon szuverenitás alapon álló, a magyar nemzeti érdeket védő kormány van, ezért a mi kerítésünk nem elfogadható”. Ez nem más, mint színtiszta politikai zsarolás
– értékelt.
Kijelentette, Magyarország nem hajlandó eleget tenni Brüsszel elvárásainak, „nem fogjuk végrehajtani az elhibázott migrációs paktumot, és ki fogunk maradni ennek a migránsmágnesként működő tákolmánynak a végrehajtásából”.
Az államtitkár megerősítette: a magyar kormány szerint az illegális migráció a külső határok védelmének erősítésével, a menekültkérelmek unión kívüli elbírálásával, egy hatékony kiutasítási rendszer alkalmazásával, az embercsempészek elleni határozott fellépéssel, illetve a kibocsátó országoknak nyújtott segítséggel fékezhető meg. 
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a sajtótájékoztatón felidézte, hogy a Frontex, vagyis az Európai Unió Határ- és Partvédelmi Ügynöksége adatai szerint 2025-ben 178 ezer illegális határátlépőt tartóztattak fel az unió külső határain.
A közép-mediterrán útvonal a legforgalmasabb, ám a legnagyobb, 27 százalékos növekedés a nyugat-mediterrán útvonalon volt tapasztalható. Eközben a nyugat-balkáni és a nyugat-afrikai útvonalakon csökkent a migránsok száma.
A főtanácsadó szerint egyre több ország ismeri fel, hogy az illegális migráció súlyos biztonsági kockázatokat hordoz, és megpróbál az addig folytatott migrációs politikáján változtatni a belső határellenőrzés visszaállításával, a szociális ellátórendszerben nyújtott juttatások csökkentésével, a családegyesítések korlátozásával és a kitoloncolások végrehajtásával. Illetve megerősödtek az európai országokban a migrációval szemben határozottabb fellépést követelő politikai erők.
Brüsszel annak ellenére a migrációs paktumot erőlteti, hogy az elmúlt két évben számos, migrációs hátterű személyek által elkövetett és halálos áldozatokat követelő terrorcselekmény történt a nyugat-európai országokban. Ugyanakkor Magyarországon, a kormány migrációval szembeni határozott fellépésének köszönhetően nem történtek hasonló támadások
– emelte ki Bakondi György.
Arról is beszámol, hogy az idén eddig 271 illegálisan érkező személyt tartóztattunk fel a magyar hatóságok a magyar-szerb határon.
Vezetőkép: Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára az illegális bevándorlás aktualitásairól tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen 2025. november 12-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán




