Nézőpont Intézet: a magyarok többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását és az ország katonai támogatását
A magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és Ukrajna katonai támogatásának elutasítottsága is bőven kétharmad feletti – derül ki a Nézőpont Intézet és a közmédia együttműködése alapján készült felmérésből, amelynek eredményeit az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában ismertette Erdélyi Rezső Krisztián elemző.
A Nézőpont Intézet elemzője elmondta: van egy erős uniós álláspont, amely mindenáron Ukrajna katonai támogatását és uniós felvételét akarja elősegíteni, de Ukrajna nagyon erőltetett katonai támogatása a béke és egy tűzszünet helyett sokkal inkább a háború eszkalációjának irányába vinné a helyzetet. Emellett Ukrajna uniós felvétele az egyébként sem túl versenyképes és gazdaságilag nem túl jól álló Európai Unió „koporsójába lenne egy újabb szög” – tette hozzá.
A magyarok ezt világosan látják, és látják más európai uniós országokban is az emberek, csak a tagállamok többségében a politikai elit nemcsak a saját polgárai véleményével ellentétesen cselekszik, hanem a kontinens érdekével is szembemegy – mutatott rá.
Erdélyi Rezső Krisztián úgy fogalmazott: az európai gazdaságot kevés nagyobb csapás érhetné, mint egy ukrán uniós csatlakozás.
A kutatás eredményeit ismertetve közölte: már egy korábbi, 2025 áprilisi felmérésben is a többség inkább negatívan ítélte meg Ukrajna uniós csatlakozását (62 százalék), az elmúlt időszakban pedig 67 százalékra nőtt az arány. Az elemző szerint ebben szerepe van annak, hogy egyre jobban látszik, mivel járna Ukrajna uniós csatlakozása, nemcsak a teljes európai, hanem a magyar gazdaságnak is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna jelentős mezőgazdasági területekkel rendelkező ország, és az ukrán gabona, illetve mezőgazdasági termék export azokra az országokra jelentene elsődleges veszélyt, ahol jelentős mezőgazdasági termelés van. Ilyen Magyarország, de Franciaország és Lengyelország is ide sorolható – jegyezte meg.
Erdélyi Rezső Krisztián hangsúlyozta: a kutatás reprezentatív, arról pedig, hogy a Tisza Párt korábbi saját szavazásán 58 százalék támogatta Ukrajna uniós csatlakozását, azt mondta, hogy bár ott többséget kapott az ukrán csatlakozás melletti kiállás, a téma az ellenzéki párt támogatóit is megosztja.
Az Európai Unió mindenáron megpróbálná „beerőszakolni” Ukrajnát az unióba – a 2029-es, 2028-as után legújabban 2027-es céldátumokat is hallani -, ezzel szemben Magyarországon van egy kormányzat, amely azt mondja, a nemzeti érdek ellentétes Ukrajna uniós csatlakozásával – emelte ki az elemző.
Hozzátette: van Magyarországon egy hatalomra törő ellenzéki párt, amely másként látja ezt, és választóinak többsége kiáll Ukrajna uniós csatlakozása mellett.
Míg az egyik oldalon egy szuverén vélemény áll, addig a Tisza Párt az Európai Néppárt tagja, amelynek alapvetései közül az egyik a „pro Ukraine”, azaz a Néppárt tagjainak „hivatalból” támogatnia kell Ukrajna csatlakozását az unióhoz, és „nem szabad, nem illik kérdéseket feltenni a tekintetben, hogy ez mivel járna” – jelezte Erdélyi Rezső Krisztián.
Az elemző szerint a Tisza Párt politikusai Magyarországon azt mondják, hogy nem támogatják Ukrajna csatlakozását, az uniós szavazásokon azonban vagy megszavazzák az előterjesztéseket, vagy nem mennek be az ülésterembe és nem nyomnak gombot – fűzte hozzá.
Az elemző arról is beszélt, hogy a kutatás eredményei alapján Ukrajna katonai támogatását a válaszadók 69 százaléka elutasítja, ez még az uniós csatlakozás elutasításánál is magasabb.
Ez Erdélyi Rezső Krisztián szerint azért fontos, mert míg az ukrán uniós csatlakozás gazdasági krízist, addig az ország katonai támogatása a háború meghosszabbítását jelentené.
A nyugat-európai politikai vezetők közül számosan kiállnak a katonai támogatás és annak fokozása mellett, de az európai haderők nem állnak abban a helyzetben, hogy más országok katonai potenciálját támogassák, hiszen maguknak az uniós országoknak sincs olyan katonai fejlődése, mint amilyennek lennie kellene. Ez nem mai probléma, hanem egy hosszú folyamat, amely a hidegháborúval kezdődött – magyarázta az elemző.
Forrás: MTI. Vezetőkép: X.
