Trump 25 százalékos importvámot vezet be MI-chipekre – miért lépett most?

Donald Trump amerikai elnök 2026. január 14-én aláírta azt az elnöki rendeletet, amely 25 százalékos importvámot vet ki bizonyos nagy teljesítményű mesterséges intelligencia (MI) chipekre, például az Nvidia H200-as és az AMD MI325X típusokra.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági indokokkal magyarázta a döntést: az Egyesült Államok jelenleg mindössze mintegy 10 százalékban gyártja belföldön a számára szükséges chipeket, ami súlyos gazdasági és biztonsági kockázatot jelent, különösen a tajvani (TSMC) függőség miatt.

A rendelet a Kereskedelembővítési Törvény (Trade Expansion Act) 232. szakasza alapján, egy kilenc hónapos vizsgálat után született. A vám szigorúan korlátozott: csak a meghatározott teljesítményküszöböt elérő csúcskategóriás félvezetőkre és az azokat tartalmazó eszközökre vonatkozik. Kiemelten mentesülnek alóla az amerikai adatközpontokba importált chipek, a startupok, a fogyasztói és polgári ipari felhasználás, valamint a közszféra beszerzései. A kereskedelmi miniszter széles jogkört kapott további mentességek adására.

A lépés illeszkedik Trump második ciklusának vámoffenzívájába, amelynek célja az amerikai gyártás revitalizálása és a külföldi – elsősorban tajvani és kínai – ellátási láncoktól való függőség csökkentése. Bár az Nvidia, az AMD és az Intel tervezi a világ legfejlettebb chipeit, gyártásuk túlnyomó része a TSMC tajvani üzemében zajlik. A bejelentés után az érintett cégek részvényei enyhén gyengültek az after-hours kereskedésben, de az Nvidia üdvözölte a döntést, mivel lehetővé teszi a H200-as chip korlátozott exportját Kínába (esetleges Commerce Department jóváhagyással és biztonsági tesztekkel), miközben a vám révén az USA „részesedik” az eladásokból.

Miért fontos ez a lépés, és mennyire volt prognosztizálható?

Trump döntése nem váratlan fordulat, hanem a 2018–2020-as első ciklus óta húzódó stratégia logikus folytatása. Már akkor is hangsúlyozta a félvezető-ipart mint nemzetbiztonsági prioritást (lásd Huawei-korlátozások, CHIPS Act előkészítése), és 2025-ben többször fenyegetőzött akár 100 százalékos vámokkal a külföldi chipekre, ha nem gyorsul a hazai gyártás (pl. TSMC arizonai beruházásai). A mostani 25 százalékos, szűk körű vám inkább „pilot projekt”: teszteli a piacot, bevételt generál (főleg a Kínába irányuló eladásokból, ahol a chipet U.S.-en keresztül kell útvonalazni, így vámkötelessé válik), és nyomást gyakorol a TSMC-re és másokra a további amerikai beruházásokra.

A döntés 80-90 százalékban sejthető volt. Trump kampányában és beiktatása után is kiemelte az „America First” tech-politikát, a Kína-elleni exportkorlátozások szigorítását, és a Biden-kori CHIPS Act folytatását sajátos csavarral (kevesebb támogatás, több büntetővám). A kilenc hónapos 232-es vizsgálat már tavaly indult, és a Fehér Ház fact sheet-je is utal rá, hogy ez csak az első fázis – júliusig újabb értékelés jöhet, esetleg szélesebb vámok.

Miért fontos igazán?

• Geopolitikai szempontból: Csökkenti a tajvani/kínai ellátási lánc sebezhetőségét (Taiwan-kérdés árnyékában), miközben az USA MI-fölényét őrzi. A Kína-export „25%-os cut” révén Trump bevételt szerez anélkül, hogy teljesen betiltaná az eladásokat – pragmatikus kompromisszum.
• Gazdaságilag: Ösztönzi a hazai gyártást (Intel, TSMC USA-beruházásai felgyorsulhatnak), de rövid távon költségnövekedést okozhat a globális ellátásban. Az adatközpontok mentesítése miatt az amerikai Big Tech (Google, Microsoft, Amazon) nem sérül jelentősen.
• Piaci hatás: Az Nvidia és AMD részvényei enyhén estek, de a piac már „beárazta” a protekcionizmust – hosszabb távon pozitív lehet a hazai chipgyártóknak.

Ez a lépés mutatja: Trump nem csak retorikában, de gyakorlatban is „America First” – és az MI-korszakban a chipek a legújabb olajmezők.

MTI-alapú hír, frissítve 2026. január 15-i fejleményekkel, Vezetőkép: AP