Hölvényi György: a pápa arra figyelmeztet, hogy a nyugati világban is szűkül a véleménynyilvánítás tere

Nincs béke igazság nélkül, nincs emberi jog vallásszabadság nélkül, és nincs jövő az élet tisztelete nélkül – hangsúlyozta közösségi oldalán Hölvényi György, XIV. Leó pápának a Vatikánnál akkreditált nagykövetekhez intézett beszédét elemezve. A KDNP európai parlamenti képviselője kiemelte: a pápa arra figyelmeztetett, hogy a vallásszabadság a nyugati társadalmakban is egyre gyakrabban sérül, illetve „gyors ütemben szűkül a valódi véleménynyilvánítás tere; egy új, orwelli jellegű nyelvezet van kialakulóban, amely az érzékenység nyelvét használja, miközben fokozatosan kizárja azokat, akik nem igazodnak az uralkodó ideológiai elvárásokhoz”. – írja a KDNP oldala.

A béke nem tűr halasztást

Az év elején XIV. Leó Pápa a Szentszékhez akkreditált nagykövetekhez szólt. Nem hívőkhöz, nem templomi közösséghez, hanem a világ diplomatáihoz. Mégis úgy érzi az ember, ez a beszéd mindenkinek szól!

A Pápa arról beszélt, hogy valami alapvetően elromlott a világ rendjében. Azok az erkölcsi és jogi alapok, amelyek a második világháború után még a békét szolgálták, mára meggyengültek. A párbeszéd, az együttműködés és a közös megoldások keresése háttérbe szorult, és egyre inkább az erő logikája lép a helyébe. A háború újra „eszközzé” válik. A jog, az igazság és az emberi méltóság pedig akadállyá vált. Ezért mondta ki egyértelműen: a béke nem tűr halasztást, mert minden halogatás újabb emberi szenvedést jelent.

A beszéde jelentős része a vallásszabadságról szólt. A Pápa nem úgy beszélt róla, mint egy jogról a sok közül, hanem mint az emberi jogok alapjáról. XVI. Benedek tanítását idézve így fogalmazott: „A vallásszabadság az első az emberi jogok között, mert a személy legmélyebb valóságát fejezi ki.” Magyarán: ha az ember nem lehet hű ahhoz, amiben hisz, akkor előbb-utóbb semmi másban sem lehet igazán szabad. Először sérül a lelkiismeret, aztán a véleményszabadság, végül maga az élethez való jog is. Ez nem elmélet – ez tapasztalat.

És a helyzet romlik. Ma a világ népességének közel kétharmadát érinti valamilyen formában a vallásszabadság megsértése. A keresztények üldözése az egyik legsúlyosabb emberi jogi válsággá vált: több mint 380 millió ember él úgy, hogy hite miatt fenyegetés, erőszak vagy ellehetetlenítés éri. Ez nem egy-egy ország problémája, hanem globális jelenség, amely autoriter rendszerekhez, fegyveres konfliktusokhoz és vallási szélsőségekhez kapcsolódik. A legsúlyosabban érintett térségek között ott van Banglades, Gáza, a Száhel-övezet és Nigéria, és nem feledkezhetünk meg a damaszkuszi Szent Illés-plébánia elleni terrortámadásról sem. XIV. Leó hangsúlyozta: az üldöztetés és az erőszak elől menekülők mindenekelőtt emberek, akikkel szemben mindig tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot és az őket megillető alapvető jogokat.

De volt egy mondat, amely különösen nekünk, az úgynevezett fejlett, nyugati világ keresztényeinek szólt. A vallásszabadság megsértése nem kizárólag diktatúrák vagy instabil térségek problémája. A demokratikus, nyugati társadalmakban is egyre gyakrabban sérül – csak nem látványosan. Nem tankokkal és fegyverekkel, hanem szabályozásokkal és intézményi döntésekkel. Nem nyílt erőszakkal, hanem szakmai ellehetetlenítéssel, elhallgattatással és társadalmi megbélyegzéssel.

Ez a fajta nyomás sokszor nehezebben felismerhető, mégis mélyre hat. Amikor a hit nyilvános megélése „problémássá” válik, amikor a keresztény meggyőződés vállalása kockázatot jelent a munkahelyen, az oktatásban vagy a közéletben, akkor nem valódi semlegességről van szó, hanem rejtett kizárásról. A Pápa szerint a vallásszabadság ebben az értelemben a szabadság egészének lakmuszpapírja. Ahol ezt korlátozzák, ott fokozatosan torzul a nyelv, elmosódik az igazság, és végül az erő – jogi, intézményi vagy társadalmi formában – válik az egyetlen elfogadott „megoldássá”.

XIV. Leó arra figyelmeztetett, hogy a valódi véleménynyilvánítás tere gyors ütemben szűkül, különösen a nyugati világban. Egy új, orwelli jellegű nyelvezet van kialakulóban, amely az érzékenység nyelvét használja, miközben fokozatosan kizárja azokat, akik nem igazodnak az uralkodó ideológiai elvárásokhoz.

A beszéd másik meghatározó gondolatsora az élethez való jog volt. XIV. Leó kimondta: „az élethez való jog védelme minden más emberi jog nélkülözhetetlen alapja.”

Ebben az összefüggésben beszélt az abortuszról is, amely szerinte megszakít egy kibontakozó életet, és elutasítja az élet ajándékát. Ez különösen fontos üzenet egy olyan időszakban, amikor bizonyos civil szervezetek azért lobbiznak a legmagasabb európai politikai szinteken, hogy még több közpénzt fordítsanak az élet kioltására, miközben az anyák és családok valódi támogatása sokszor elmarad.

Ez a beszéd nem politikai program, hanem felhívás az igazság közös keresésére, útmutatás. Nincs béke igazság nélkül, nincs emberi jog vallásszabadság nélkül, és nincs jövő az élet tisztelete nélkül.

Hölvényi György

Forrás: KDNP. Vezetőkép: Facebook/Hölvényi György.