Chat Control: győzelem a magánszféra védelmében, de a küzdelem folytatódik
A kötelező szkennelés elutasítása védi a magánélet szentségét, melyet a Biblia is hangsúlyoz
2025. december végén az EU nem kényszeríti kötelező jelleggel a WhatsAppot, a Signalt vagy más end-to-end titkosítással (E2EE) rendelkező szolgáltatókat arra, hogy minden üzenetet átvizsgáljanak gyermekbántalmazási tartalom (CSAM) után – legalábbis egyelőre.
Az Európai Unió évek óta dolgozik a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni szabályozáson (hivatalosan: Regulation to Prevent and Combat Child Sexual Abuse, kritikusai körében „Chat Control”). A legvitatottabb elem a kötelező, tömeges üzenetszkennelés (client-side scanning) lett volna, ami az end-to-end titkosított üzeneteket is érintette volna (pl. WhatsApp, Signal). A jelenlegi ideiglenes szabályozás (ami lehetővé teszi az önkéntes detektálást) 2026 áprilisáig érvényes, és valószínűleg tovább hosszabbítják, amíg a végleges törvény megszületik. Ez jelentős győzelem a magánszféra és a digitális biztonság védelmezői számára, de nem jelenti a vita végét.
A téma rendkívül vitatott: gyermekvédők szerint erősebb eszközök kellenek, privacy szakértők (EFF, EDRi, Signal) szerint pedig a kötelező szkennelés tömeges megfigyelést jelentene, hibás pozitívokkal és titkosítás-gyengítéssel. Ha a jövőben új javaslatok jönnek (pl. más elnökség alatt), a kötelező elem visszatérhet – de jelenleg jelentős ellenállás miatt ez nem reális rövid távon.
A javaslat 2022-ben indult, célja a gyermekek online védelme a szexuális bántalmazási anyagok (CSAM) terjedése ellen. Kezdetben kötelezővé tette volna a szolgáltatók számára az üzenetek automatikus szkennelését, akár titkosított csatornákon is, ami gyakorlatilag megtörte volna a végponttól végpontig tartó titkosítást (end-to-end encryption). Kritikusok – köztük adatvédelmi szakértők, techcégek és polgárjogi szervezetek – azonnal megszólaltak: ez tömeges megfigyelést jelentene, hibás pozitív eredményekkel (ártatlan üzenetek téves jelzésével), és gyengítené a digitális biztonságot mindenki számára.
A közvélemény nyomása és a tagállamok ellenállása (köztük Németország, Hollandia initial álláspontja) meghozta gyümölcsét. A dán elnökség alatt november 26-án a Tanács elfogadta a kompromisszumos szöveget: a szkennelés önkéntes marad, a titkosítás nem gyengíthető kötelezően, és létrejön egy új EU-s központ a CSAM elleni koordinációra. Ez lényegében fenntartja a status quót, miközben kötelező kockázatértékelést ír elő a platformok számára, és erősíti a tartalomeltávolítási mechanizmusokat.
Miért örülhetünk ennek? A kötelező szkennelés elutasítása védi a magánélet szentségét, amelyet a Biblia is hangsúlyoz (pl. a személyes méltóság és a bizalmas kommunikáció). A titkosítás nem luxus, hanem alapvető védelmi eszköz a mai digitális világban, ahol csalók, diktatúrák és bűnözők lesnek az adatokra. Ha az EU megtörte volna ezt, precedenst teremtett volna a világ autoriter rezsimjei számára a megfigyelés igazolására. Magyarországon is fontos ez: nemzetünk mindig is értékelte a szabadságot és a magánszférát, különösen egy olyan korban, amikor a globalizált techóriások uralják a kommunikációt.
Ugyanakkor nem dőlhetünk hátra. A Tanács szövege bevezet kötelező életkor-ellenőrzést a kommunikációs szolgáltatásokhoz, ami diszkriminatív lehet fiatalokkal szemben, és új adatgyűjtési formákat hozhat. Emellett a „kockázatcsökkentő intézkedések” homályos megfogalmazása nyomást gyakorolhat a szolgáltatókra az önkéntes szkennelés bevezetésére.
Keresztény szemmel nézve a gyermekvédelem szent kötelesség: Jézus szavai szerint „aki egyet is megbotránkoztat ezek közül a kicsinyek közül… jobb volna neki, ha malomkövet kötnének a nyakára” (Máté 18:6). De a cél nem igazolhatja az eszközt, ha az ártatlanok millióinak szabadságát sérti. Jobb megoldások léteznek: célzott nyomozás gyanús esetekben, oktatás, áldozatsegítés és a platformok felelősségre vonása ismert tartalmakért – anélkül, hogy mindenki üzenetét átvilágítanánk.
Magyarországon büszkék lehetünk arra, hogy kormányunk következetesen védi a nemzeti szuverenitást és a családi értékeket a brüsszeli túlkapásokkal szemben. Reméljük, a trilógusban is érvényesül a józan ész, és a végső rendelet valóban a gyermekeket védi, nem pedig a szabadságot korlátozza.
Vezetőkép: Illusztráció
