Budapest elveszett tetődíszei – A Klein-bérház
A mai Szabadság tér területén egykor a pesti Újépület állt, amelynek felépítését II. József rendelte el. A terveket a bécsi Isidore Canevale készítette, az óriási belső udvart körülölelő, négyszögletes épületegyüttes kivitelezése pedig 1786-ban indult meg Hild János vezetésével.
Itt szerezte első szakmai tapasztalatait fia, Hild József is, aki később a magyar klasszicista építészet egyik legjelentősebb alakjává vált. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően az Újépület a megtorlás helyszíne lett, itt végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt is, ezért a pesti polgárok szemében az elnyomás jelképévé vált, a Citadellához hasonlóan. A kiegyezés után felmerült az épület különféle hasznosítása, szóba került nyomda és városi árvaház kialakítása is, végül azonban 1897-ben lebontották. Helyén alakították ki a mai Szabadság teret, körülötte pedig egységes városképet alkotó, historizáló bérpaloták és közintézmények sora épült fel. 
A Vécsey utca, a Vértanúk tere, a Nádor utca és a Zoltán utca által határolt, teljes háztömbnyi telket a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság vásárolta meg bérház építésének céljából. A tervezéssel a társaság házi építészét, Tamás Józsefet bízták meg, aki számos lakó- és üzemi épületet alkotott a BKVT és a BHÉV számára, a mai BKV elődjeinek megbízásából. Nevéhez fűződnek többek között a Thököly úti, a Margit körúti és a Nagy Lajos király úti épületek, valamint a Szépilona és a Bosnyák téri kocsiszínek, továbbá a nagyiccei forgalmi telep és állomás is. A Csíkszeredában született építész mégsem ezekkel a munkáival vált igazán ismertté, hanem a madéfalvi veszedelem emlékére állított, turulmadaras Siculicidium-emlékmű tervével, amelyet 1905-ben avattak fel. 
A bérházat 1900-ban kezdték építeni és 1904-re készült el. A hatalmas költségek miatt a kivitelezést végül nem a BKVT, hanem Klein Miksa ügyvéd vállalta magára. A historizáló alapformákat már szecessziós részletekkel ötvöző épület több lépcsőházzal tagolt, gazdag térszerkezetű bérpalota lett. Klein Miksa Tamás József terveit Wellisch Marcell építésszel módosíttatta, különösen a Kossuth tér felé néző főhomlokzatot alakíttatta át, ahol balkonok és zárterkélyek jelentek meg, valamint a ház koronáját adó, díszműbádogos munkákkal gazdagon tagolt manzárdkupola is nagyobb méretet kapott az eredeti elképzelésekhez képest. A sarokfelépítmény mellvédjén Klein Miksa aranyozott „KZ” monogramja is helyet kapott. Wellisch kézjegye az épület számos részletén felismerhető, ilyenek például a lépcsőházak kör ornamentikájú kapui, amelyek rokoníthatók a Kossuth Lajos tér 4. szám alatt álló szecessziós Wellisch-palota főbejáratával. 
A Klein-bérház földszintjén működött az Országház, majd később az Unió kávéház, amelynek asztalainál többek között Illyés Gyula és Déry Tibor is megfordult, miközben a híres feketelevest kortyolták. Az épület a két világháború között többször gazdát cserélt, 1939-től pedig az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet tulajdonába került.
Budapest 1944–45-ös ostroma során a bérház és annak tetőfelépítményei is súlyosan megsérültek. Valószínűleg ezekre a károkra hivatkozva bontották el 1946-ban a sarokrész monumentális tetőidomait, amelyeket egyszerű nyeregtetővel váltottak fel. A második világháborút követően az épületet az Országos Társadalombiztosító Intézet kapta meg. 
Napjainkban a Vértanúk tere felőli szárnyban a Magyar Fejlesztési Bank székháza működik. A tervek szerint az épület hamarosan visszanyerheti eredeti tetőformáját és gazdag díszítéseit. A Klein-bérház hangsúlyos tetőzete azon négy kiemelt városképi jelentőségű épület egyike, amelyeket kormányzati beruházás keretében, történeti hitelességgel kívánnak helyreállítani. Bár a program még nem indult el, joggal remélhető, hogy az épület ismét a Vértanúk tere eredeti arculatát meghatározó, jelképes elemmé válik.
(A sorozat hamarosan folytatódik!)
Kapcsolódó:
Vezetőkép: A Rákóczi-lovasszobor avatása, hátérben a Klein-bérház. Forrás: Facebook/SIP
