Ebből jó nem sül ki – Az Európai Bizottság elvenné és Ukrajnának adná a befagyasztott orosz vagyont

Megkezdődött az Európai Tanács Ukrajna finanszírozásával, a következő többéves pénzügyi kerettel, a bővítéssel, az EU geoökonómiai helyzetével, a közel-keleti fejleményekkel, valamint az európai védelemmel és a migrációval foglalkozó ülése Brüsszelben.

A tagállamok vezetői mindenekelőtt megbeszélést folytatnak a legfrissebb ukrajnai fejleményekről és a sürgős uniós fellépést igénylő kérdésekről.

Az uniós állam-, illetve kormányfők választ kívánnak találni arra, hogy az EU miként tudja fedezni Ukrajna 2026-2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi szükségleteit, köztük a katonai és védelmi erőfeszítésekkel kapcsolatosakat.

Az Európai Bizottság szerint Ukrajnának legkevesebb 135 milliárd euróra lenne szüksége a kétéves időszakra, javaslata szerint ebből az EU 90 milliárdot vállalna. Ehhez javaslata szerint vagy az orosz központi bank Európában tárolt, majd az uniós szankciók nyomán befagyasztott pénzeszközeit biztosítaná kamatmentes jóvátételi hitel formájában, vagy az összeget közös hitelfelvétel teremtené elő a pénzügyi piacokról.

A vezetők megbeszélést folytatnak az Ukrajnának megadni tervezett biztonsági garanciákról is, és az igazságos és tartós ukrajnai béke elérésére irányuló diplomáciai erőfeszítések támogatásának lehetséges útjairól. Ezzel összefüggésben meg fogják vitatni, hogy mi a legjobb módja annak, hogy megerősítsék Ukrajna tárgyalási pozícióját, miként fokozzák az Oroszországra gyakorolt nyomást, és hogy emellett miként tudják megvédeni Európa érdekeit.

Az Európai Tanács tagjai az egynaposra tervezett uniós csúcsértekezleten vitát folytatnak továbbá a 2028-2034 közötti többéves pénzügyi keretről, a közel-keleti és a migrációs helyzetről, az európai védelemről, az EU bővítéséről, valamint véleménycserét tartanak a geoökonómiai helyzetről azzal összefüggésben, hogy az milyen hatásokkal jár az EU versenyképességére nézve.

Folytatódnak a tárgyalások az európai bankokban tárolt, az uniós szankciók által befagyasztott, majd tartósan lefoglalt orosz állami pénzeszközökre támaszkodó, Ukrajna megsegítésére szánt jóvátételi hitellel kapcsolatban

– közölte Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben csütörtökön.

Az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve Kaja Kallas azt mondta, a béke elérése iránti támogatás erős, de ez az elszántság egyoldalú.

„Az orosz fél részéről nem látunk hajlandóságot arra, hogy lépést tegyenek, vagy komolyan beszéljenek a békéről, még a karácsonyi tűzszünetet is elutasította”

– fogalmazott.

Mindez nyilvánvalóvá teszi, hogy nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy a tárgyalásra való nyitottság színlelése helyett valóban tárgyalóasztalhoz üljön, és érdemi megbeszélést folytasson – húzta alá.

Kallas úgy vélekedett, a vonatkozó jogalkotási javaslat közös elfogadása azt jelenti, hogy a tagállamok mindannyian vállalják a mintegy 210 milliárd eurót kitevő orosz állami vagyon felhasználásának kockázatát, majd hozzátette: ez egy közös európai javaslat, így a kockázat és a teher is egyenlően oszlik meg.

Megjegyezte, az orosz vagyon felhasználása esetén a pénzek legnagyobb részét kezelő Belgium aggályait is teljes mértékben figyelembe kell venni.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök az EU kudarcára épít, ezt nem szabad megadnunk neki” – tette hozzá nyilatkozatában az uniós diplomácia vezetője.

António Costa, az Európai Tanács elnöke érkezésekor kulcsfontosságúnak nevezte a nyomás fokozását Oroszországra és annak elérését, hogy Ukrajna a lehető legerősebb pozícióban legyen a békemegállapodás tárgyalásakor.

„Célunk, hogy a lehető leghamarabb igazságos és tartós békét biztosítsunk Ukrajnában, az ukránok és Európa biztonsága érdekében” – fogalmazott.

Együttműködési szándékát fejezte ki az Európai Bizottsággal mindezen Ukrajnát támogató kérdésekben, különösen a jóvátételi hitel tekintetében. Azon reményének adott hangot, hogy az orosz pénzek felhasználásáról folytatott vitát az Európai Tanács csütörtöki ülésén a tagállami vezetők lezárják, majd úgy fogalmazott: „egy valami biztos, nem hagyjuk el a tanács épületét a végleges döntés meghozatala nélkül”.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke újságíróknak nyilatkozva kijelentette: a béketörekvések előrehaladásának eredményeként most lehet először kimondani, hogy közel került a béke elérése, most először látszik a háború végének lehetősége. Amit most az Európai Unió tehet, az az, hogy teljes mértékben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögé áll azzal, hogy végső megoldást talál Ukrajna finanszírozásának kérdésére – hangoztatta.

„Nem vagyunk választási helyzetben: ha segíteni akarunk Ukrajnának, és ha szavatolni akarjuk Európa biztonságát, akkor le kell zárnunk Ukrajna finanszírozásának ügyét”

– tette hozzá nyilatkozatában az uniós parlament elnöke.

Vezetőkép: Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselője a sajtó képviselőinek nyilatkozik az uniós tagállamok csúcstalálkozója előtt Brüsszelben 2025. december 18-án. Fotó: MTI/AP/Omar Havana