Jó hír – 5 százalék alatt maradhat a költségvetési hiány jövőre is
A költségvetési hiány 2026-ban is a GDP 5 százaléka alatt, az államadósság a 73,5 százalékán maradhat – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Kisgergely Kornél értékelése szerint a magyar költségvetés stabil és biztonságos, amit mutat az is, hogy a hitelminősítők az elmúlt hetekben megerősítették Magyarország befektetésre ajánlott minősítését, az Európai Bizottság pedig arra számít, hogy a kormány teljesíteni tudja a vállalásait. Az 5 százalékos hiánycél a gyenge külső konjunktúra ellenére is tartható, a pénzforgalmi hiány 5445 milliárd forint lehet jövőre, az államadósság a következő 2 évben az elfogadhatónak tekinthető mostani szinten állhat meg – fejtette ki.
Az államtitkár ismertette: hogy a kormány a vállalásai érdekében zárolt 192 milliárd forintos költségvetési tartalékot, bevételi oldalon pedig a bankadó emelése 185 milliárd forinttal támogathatja a hiánycél teljesítését. A finanszírozásnak 2030-ig fontos eleme maradhat a védelmi és infrasturkturális fejlesztéseket fedező SAFE-hitelkeret (Security Action for Europe) is, a hitelkérelmet 2026 elején bírálhatják el.
Kisgergely Kornél szerint a térség államaihoz viszonyítva a magyar költségvetési hiány alacsony, hiszen Lengyelország 6,8 százalékkal, Románia 8,4 százalékkal, Szlovákia ugyancsak 5 százalékkal számol, Csehországban lehet csak ennél lényegesen alacsonyabb érték. Magyarországon az elsődleges egyenleg, vagyis a kamatkiadások nélküli adat különösen jól alakul, jövőre 1,2 százalék lehet, ami az európai átlagot közelíti – emelte ki.
Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) elnök-vezérigazgatója úgy véli, az adósságkezelés piacai stabilak, a hozamok és a felárak nem okoztak meglepetést az idén, a kibocsátás 2026-ban csökkenthető.
Az év során az intézményi piacon erős volt a befektetői kereslet, az aukciókon a fedezettségi mutató jól alakult. A lakossági tulajdonban lévő állampapír-mennyiség a változtatások és átárazódások ellenére is nőtt, az infláció csökkenésével az inflációkövető papírok jelentősége csökkent, a változóból a fix kamatozású papírok irányába intenzív átrendeződés indult. A devizakötvények piaca ugyancsak mozgalmas évet zárt, a három sikeres kibocsátás erős kereslettel, többszörös túljegyzéssel zárult. A devizafinanszírozás csaknem 97 százalékát az euró és az amerikai dollár fedezi.
2026-ban a forrásbevonási igény mérséklődhet, a piacok túlterhelése ezzel elkerülhető. A lejáró adósságok utáni refinanszírozási szükséglet éves szinten 11 ezer milliárd forint körül alakul, a teljes bruttó kibocsátási összeg 16 ezer milliárd forint felett lehet – ismertette az ÁKK elnökvezérigazgatója.
Az ÁKK 2026-ban is a biztonságos, kiszámítható, alacsony kockázatú államadósság-finanszírozást fogja a legfontosabb céljának tekinteni, egyenletesen terhelve a részpiacokat – emelte ki Hoffmann Mihály.
Az ÁKK sajtóközleménye szerint a költségvetés 2026. évi nettó finanszírozási igénye 5445 milliárd forint, amelyet ugyanekkora nettó kibocsátás finanszíroz. A finanszírozás jelentős tételét a forint intézményi finanszírozás nettó 1723 milliárd forintos kibocsátása fedezi, a lakosság az ÁKK előrejelzése szerint nettó 1000 milliárd forinttal járul hozzá, míg a nettó deviza-finanszírozás 2541 milliárd forint lehet.
A 2026. évi teljes bruttó kibocsátás tervezett összege 16 391 milliárd forint, amiből 12 653 milliárd forintot (77 százalék) a forintkibocsátások, 3738 milliárd forintot (9,6 milliárd euró, 23 százalék) a devizakibocsátások képviselnek.
A államadósság szerkezetén belül az ÁKK a devizaadósság 30 százalékos arányát határozza meg középtávú célként; az adósságportfólió fix kamatozású elemeinek arányára 70-90 százalékos sávot határoz meg; a lakossági tulajdonú állampapírok arányának célsávja változatlanul 20-25 százalékos a teljes adósságon belül.
Forrás: MTI. Vezetőkép: Freepik.
