2025 ősze: a multipoláris tél kezdete – Amikor a béke már nem opció, csak időzítés

2025 novemberére a globális hatalmi egyensúly láthatóan átrendeződött: a multipoláris világ nem elméleti forgatókönyv többé, hanem mindennapi valóság, amelyben a konfliktusok egyszerre zajlanak Európában, a Közel-Keleten, az Indo-Csendes-óceáni térségben és Afrikában.

A november 24-i pillanatkép három fő törésvonal mentén rajzolódik ki. A világ egy olyan ponton áll, ahol egyszerre három regionális konfliktus fenyeget eszkalálódni nagyhatalmi szintű összecsapássá. A döntő tényező nem a katonai képesség, hanem a politikai akarat és a gazdasági tűrőképesség. 

Az ukrajnai háború „befagyasztása” és annak következményei  

Az elmúlt hetekben gyakorlatilag megszűnt a frontális orosz offenzíva a Donbászban és Harkiv környékén. Moszkva láthatóan átállt egy alacsony intenzitású, de folyamatos attríciós hadviselésre, miközben a nyugati fegyverszállítások volumene 2025 második felében jelentősen csökkent (különösen az Egyesült Államokban a republikánus kongresszus költségvetési megszorításai miatt).  

A november 20-i, zárt ajtós amerikai–orosz tárgyalások Isztambulban (amelyekről csak kiszivárgott információk állnak rendelkezésre) valószínűleg egy „koreai típusú” megoldás körvonalait vetítették előre:  

– a frontvonal menti tűzszünet 2026 tavaszáig,  

– az oroszok által ellenőrzött területek de facto elismerése,  

– Ukrajna semleges státusza és NATO-tagságának végleges kizárása,  

– cserébe az orosz energiaexport korlátozásainak fokozatos feloldása Európában.  

 

Kijev számára ez a forgatókönyv politikai öngyilkossággal érne fel, de a katonai realitások és a nyugati támogatás fáradtsága miatt Zelenszkij mozgástere beszűkült. Európa (különösen Németország és Franciaország) már most jelezte: ha Washington kihátrál, egyedül nem tudja fenntartani a korábbi támogatási szintet.

 

Közel-Kelet: Irán–Izrael közvetlen konfrontáció küszöbön  

November 22-én az izraeli légierő mélyen Irán területén hajtott végre csapásokat a natanzi és fordói létesítmények közelében. Az Egyesült Államok hivatalosan „nem vett részt”, de a műholdas felderítési adatok és a légi utántöltés biztosítása amerikai közreműködés nélkül elképzelhetetlen lett volna.  

 

Teherán válaszlépése várhatóan a következő 72–96 órában érkezik:  

– nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták bevetése izraeli célpontok ellen (valószínűleg a „Sejj-313” új generációs rakéták első harci alkalmazása),  

– a Hormuzi-szoros részleges blokádja (aknák és drónrajok),  

– a libanoni Hezbollah és a jemeni huthik aktivizálása.  

 

A kőolaj ára már tegnap 112 dollár/hordó fölé ugrott, és a piac egy 130–140 dolláros szintet áraz be egy hét–tíz napos szoros-zárlat esetére. Az USA 5. flottája és a brit hordozócsoport már teljes harckészültségben van Bahreinben és a Perzsa-öbölben.

 

Tajvan és a Dél-kínai-tenger: a „szürke zóna” háború csúcspontja  

Kína november 15–23. között végrehajtotta a valaha volt legnagyobb „Joint Sword–2025C” hadgyakorlatot: 187 repülőgép és 42 hadihajó lépte át a Tajvani-szoros középvonalát, gyakorlatilag blokád-szimulációt végezve 9 napig.  

 

A válasz ezúttal nem csak amerikai volt:  

– Japán önvédelmi erői először vettek részt közös valós lőszeres gyakorlaton az amerikaiakkal a Kelet-kínai-tengeren,  

– AUKUS-partnerek (Ausztrália) első Virginia-osztályú tengeralattjáróját már a Csendes-óceán nyugati részén állomásoztatják,  

– Franciaország és India közös járőrt indított az Indiai-óceán–Csendes-óceán tengelyen.  

Peking üzenete egyértelmű: a 2027-es „egyesítési” céldátumot nem halasztja, és a Nyugat kollektív elrettentését teszteli. A november 23-i kínai védelmi minisztériumi közlemény már nem „belső ügyként”, hanem „regionális biztonsági kérdésként” kezeli Tajvant – ez retorikai eszkaláció.

 

Európa – Az Európai Bizottság elnöke további milliárdokat kért Ukrajna pénzelésére a tagállamoktól

A november 21-i rendkívüli uniós védelmi miniszteri tanácskozáson megszületett a „ReArm Europe 2026–2030” program:  

– 300 milliárd eurós közös védelmi kötvénykibocsátás,  

– a tagállamok védelmi kiadásainak 2028-ig 2,5%-ra emelése,  

– közös európai lég- és rakétavédelmi rendszer (francia–olasz–német vezetéssel).  

 

Magyarország nem támogatja a brüsszeli döntést

 

Ideje, hogy a bizottság is megértse: nem adjuk Brüsszelnek a magyar emberek pénzét, hogy aztán azt továbbküldjék Ukrajnába

– fogalmazott közösségi oldalán a miniszterelnök.

Orbán Viktor öt pontban válaszolt Ursula von der Leyennek

Orbán Viktor öt pontban foglalta össze válaszát, a teljes levelet a Politico tette közzé. A miniszterelnök ebben úgy fogalmazott, hogy „jobb most őszintén beszélni és dönteni, mint folytatni az illúziókra építő politikát, amit eddig sajnos az Ön Bizottsága tett”.

A miniszterelnök azt írja, javasolja, hogy az EU Ukrajna politikáját a következő tények figyelembevételével alakítsák ki:

Ukrajna ezt a háborút a hadszíntéren nem nyerheti meg;

Ukrajna háborús szenvedésének mértékét csak egy gyors tűzszünettel és/vagy békemegállapodással lehet korlátozni;

Az Európai Uniónak sürgősen meg kell kezdenie a felkészülést a háború utáni helyzet rendezéséről szóló tárgyalásokra;

Mindezek alapján arról tájékoztatom Önt, hogy Magyarország nem támogatja, hogy az Európai Unió bármilyen formában újabb pénzügyi támogatást küldjön Ukrajnába – írja Orbán Viktor;

Végezetül sajnálatosnak tartom, hogy a beláthatatlan pénzügyi károkat és bizalmi válságot okozó ukrán korrupció legújabb fejezete árnyékában az Ön javaslatai között nem szerepel az eddig elköltött pénzek ellenőrzése, és a további folyósítások szigorúbb feltételekhez kötése sem  

– tette hozzá.

Válaszlevele végén pedig úgy fogalmazott:

 

Lengyelország és a balti államok szintén  nyíltan bírálják a tempót: Varsó már bejelentette, hogy 2026-tól saját nukleáris megosztási megállapodást köt az Egyesült Államokkal, ha a francia–brit ernyő nem bizonyul elég gyorsnak és hitelesnek.

 

A november 24-i nap még csendesnek tűnhet. De a radarok alatt már minden készen áll a következő lépésre.

 

 

Vezetőkép: Freeepik.com