Ungváry Zsolt: Műhús-művér képviselők
Korunk egyik nagy kihívása, hogy a természetest egyre több helyen cseréljük le mesterséges, művi dolgokra. A műanyagok elborítják világunkat; miközben mindenki elmondja, mennyire káros a soha le nem bomló termékek gyártása, mégis vásároljuk, használjuk ezeket.
A pázsitot sok helyen a locsolást és nyírást nem igénylő – ámbár a levegőbe kerülő apró részecskéinek belégzése miatt az egészségre ártalmas – műfű váltja fel. Műemberek (robotok) végeznek el számtalan feladatot, és egyre nagyobb teret nyer a műhús, amit állati sejtekből vagy szövetből laboratóriumi körülmények között állítanak elő, egyelőre elsősorban táplálkozási céllal. Az Európai Unióban a tűrtből a támogatott kategóriába lépett a projekt, a magyar parlament azonban néhány napja elsöprő fölénnyel mondott nemet rá.
Ezúttal sem sikerült kivívnunk a közösség egyetértését: az Európai Bizottság figyelmeztette Budapestet, hogy ez sérti az uniós jogot és akadályozza az egységes piac működését.
Első pillantásra is legalább három súlyos fenyegetést hordoz a műhús széles körű elterjedése. Veszélyt jelenthet az életformánkra, a magyar vidékre, azokra a gazdaságokra, amelyek többezer éves tradíciókra és tapasztalatokra támaszkodva, az emberi étkezés fontos elemének tartott állati fehérjét valóságos állatok húsából kívánja biztosítani. Azt sem lehet még tudni, vajon az egészségünket nem károsítják-e ezek a hagyományostól eltérő technológiák, miként reagál a szervezetünk a kémcsövekben pacsmagolt mesterséges kajákra. Ha az vagy, amit megeszel, akkor sejtjeink, szöveteink is műsejtek és műszövetek lesznek?
A legfontosabb, látszólag elvi-filozófiai, valójában a létezés alapjait érintő probléma pedig az, hogy e technika szakít a teremtés logikájával.
Az élőlények szaporodása, a tápláléklánc, s benne az ember helye csodásan megtervezett, zárt rendszert alkot. Ebbe beleavatkozni akár a növények génmódosításával, akár a hús előállításával, komolyan megkérdőjelezi ezt a tökéletes rendet. Szükség van-e bizonyos állatokra – sőt ezek után bármilyen állatra – egyáltalán?
Az eljárás pártolói között jelentős szerepet töltenek be az állatvédők, akik szerint így nem kell majd megölni a táplálékul szánt élőlényeket. Csakhogy ezek az állatok ezentúl így meg sem fognak születni, hiszen azért tenyésztik őket, hogy majdan emberi táplálékká váljanak. Ha volna bármi értelme az állatok életének értelmén filozofálni, akkor mondhatnánk, hogy ennél szebb, hasznosabb beteljesedést semelyikük sem kívánhatna. Az állatvédők logikája viszont arra lyukad ki, hogy a nemlét is jobb egy ilyen életnél.
Nem tudhatjuk, hogy a nemlét milyen, de lényegénél fogva a nemlétezés sosem lehet magasabb rendű a létezésnél.
Tápláléknak lenni látszólag megalázó; csakhogy a természet tele van táplálékállatokkal. Megannyi faj egyedei szinte kizárólag azért születnek meg, hogy élelemként szolgáljanak más fajoknak. Akkor ennyi erővel ezeket a fajokat is ki kellene irtani, hogy ne szülessenek meg erre a fájdalmas, értelmetlen életre. Ha viszont őket kiirtjuk, azokat az állatokat is éhhalálra ítéljük, amelyeknek ezek a táplálékai. Vagyis inkább meg se szülessen senki, mert akkor el is pusztul. Ha nem születnek meg azok sem, akik az efféléket kitalálják, akkor megspóroljuk a téma felvetését is.
Jellemző, hogy gyakran ugyanazok, akik azt vallják, ne háborgassuk a természetet (például az állatokat), azok a legharcosabb hívei a műhúsnak, ami pedig drasztikus beavatkozás a természet rendjébe.
De lehet, hogy ez csak egy nagy társadalmi kísérlet: először csak kicsiben, néhány sejtet, néhány fehérjét produkálunk, de idővel készíthetünk műkedvelő műképviselőket is. Akik most tiltakoznak a betiltás miatt, talán maguk is azok. A műhús előállítását azért szorgalmazzák, mert ezzel kívánják hosszú távon megoldani az uniós politikai képviseletet. Laboratóriumban legyártanak néhány jelöltet, akik majd biodíszletként elüldögélnek és gombot nyomogatnak a megfelelő helyeken. Meg nem erősített hírek szerint – de a tapasztalatok alapján gyaníthatóan – a licencet már átadhatták itteni szövetségesüknek, aki most idehaza megpróbálkozik ezzel.
Kapcsolódó:
Vezetőkép forrása: Freepik.com
