Varga-Bajusz Veronika szerint példaként állíthatjuk Európa és a világ elé a teljes magyar szakképzést
Példaértékű a Kiskunfélegyházán zajló oktatási, nevelési és közösségi munka, de példaként állíthatjuk Európa és a világ elé a teljes magyar szakképzést is – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint a fiatalokért felelős államtitkára pénteken a Bács-Kiskun vármegyei településen.
Varga-Bajusz Veronika a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tagintézményében az iparostanonc-képzés 140 éves kiskunfélegyházi évfordulója alkalmából arról beszélt, hogy a magyar kormány „megújította, és dinamizálta a képzési rendszert”.
A szakképzés infrastrukturális fejlesztésére szánt 400 milliárd forint összegű keretből jelenleg is közel 100 milliárd forint értékben zajlanak beruházások – mondta, hozzátéve, hogy a kiszélesített képzési palettának köszönhetően egy magyar fiatal bármilyen szakmát szeretne tanulni, azt az ország bármely térségében megteheti.
Kiemelte:
a piaci szereplők bevonásával sikerült emelni a képzés minőségét, a gyakorlati oktatás pedig a lehető legmodernebb körülmények között, innovációk beemelésével zajlik.
Hirdetés
Mára kimondható, hogy a magyar szakemberek tudása Magyarországra vonzza a nemzetközi gazdasági élet vezető szereplőit. „Megbecsüljük oktatóinkat, tanárainkat, és nem utolsó sorban igyekszünk megbecsülni azokat a tettre kész fiatalokat, akik tanulni, fejlődni akarnak” – jelentette ki.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy a tanulmányi eredményeknek megfelelően egy szakképzésben részesülő diák akár havi 59 ezer forint ösztöndíjat is kaphat. Duális képzésben munkabérként ez már 169 ezer forintra is emelkedhet.
„Megnyitottuk a kapukat” – mondta, kifejtve, hogy egy szakképzést végzett fiatalra választott szakmájának megbecsült szakembereként olyan munkahelyek várnak, ahol megkapja a neki járó elismerést és így a biztos jövőt. Folytathatja tanulmányait a felsőoktatásban, vagy vállalkozást indítva „a saját szerencséje kovácsaként” léphet a piacra – fogalmazott.
Ezekhez a lehetőségekhez pedig nemcsak a magas tudást igazoló oklevél nyújt segítséget, hanem akár a munkáshitel vagy más kormányzati támogatás, amelyek most elérhetők a számukra – sorolta.
„Kijelenthetjük, közösen visszaadtuk a szakmák becsületét”
– fogalmazott az államtitkár.
Így válik a történelem a tradíció, a közösség, a fejlődés és a jövő motorjává. Kiskunfélegyházán pedig ezt pontosan tudják – mondta Varga-Bajusz Veronika hozzátéve, hogy a Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium falai között több mint 1100-an tanulnak, fiatal diákok és felnőttképzésben részesülő, „kicsit régebb óta fiatalok”, akik 12 ágazat 32 szakmájának fortélyait sajátíthatják el.
Csányi József Kiskunfélegyháza polgármestere kiemelte, hogy a helyi szakoktatás nemcsak a város büszkesége, de országos szinten is mindig kiemelkedő volt. „Hiszem, hogy a kiskunfélegyházi Kossuth iskola büszkén és jelesen képviseli a magyar szakoktatás jövőjét” – fogalmazott.
Papp Gyula, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum főigazgatója szerint a szakképzésben fontos a fiatalok szemléletének alakítása, a tisztességes vállalkozói magatartásra nevelése is. A fiatalok az iskolában teszik le felnőtt életük alapjait, ezért is óriási az intézmények felelőssége, abban, hogy a társadalom kiegyensúlyozott, magabiztos tagjaivá váljanak.
Szabó Péterné, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tagintézményének igazgatója az intézmény múltjában jelentős előrelépésnek nevezte az érettségit nyújtó képzések meghonosítását elsőként a cipész szakmában, később a szociális, a közlekedés, a gépész és a kereskedelem ágazatokban.
Kapcsolódó:
Varga-Bajusz Veronika: Magyarország versenyképeségének motorja a szakképzés
Vezetőkép forrása: Facebook/Varga-Bajusz Veronika
