Budapest elveszett tetődíszei – A Koltai-bérház

A Március 15. tér, egykor Plébánia térként ismert, Pest történelmi magját képezte, mivel a Duna ezen a szakaszon a legkeskenyebb, így itt kínálkozott a legalkalmasabb átkelőhely a túlpartra.

Már a római korban is építkeztek ezen a területen, Kr.u.294 körül a rómaiak itt emelték Pannóniát kelet felől védő táborukat, amelynek romjai ma is megtekinthetők a tér alatt. 1874-től Eskü térként ismerték, emlékezve arra, hogy 1867-ben Ferenc József király ezen a helyen tette le esküjét. 

 

A Koltai-bérház helyén 1785-ben a hármas számmal jelölt Taschner-ház állt. (Forrás: egykor.hu)


Hirdetés

 

Az 1885-ben tervezett Erzsébet híd és a tér bővítése alapjaiban változtatta meg a környék arculatát, a templom kivételével a régi házak többségét lebontották, a tér mai formáját a 19–20. század fordulóján épült bérpaloták, a piarista rend épülettömbje és a Klotild-palota zárják le. 1948-ban kapta jelenlegi nevét a szabadságharc centenáriuma alkalmából.

A Koltai-bérház helyén 1911-ig álló korábbi épület, a Taschner-ház. (Forrás: FSZEK)

A Március 15. tér és a Galamb utca sarkán 1911-ig egy későbarokk, klasszicista stílusú egyemeletes ház állt, amelynek homlokzati falai eltértek a mai térfal síkjától. Ennek bontását követően 1912-ben felépült Koltai-bérház, amelynek homlokzatán a historizmus és a korai szecesszió motívumai harmonikusan keverednek. A négy plusz manzárdszintes, saroktoronnyal záródó épületet Koltai Béla bankár építtette, tervezője pedig Sipos József volt. 

A Koltai-bérház látképe a jellegzetes sarokkupolával 1913-ban. (Forrás: egykor.hu)

Sipos, eredeti nevén Schlesinger József, felvidéki származású építész, aki 1902-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Magyar Királyi József Műegyetemen. Az első világháborúban tűzharcosként szolgált a császári és királyi 58. hadosztályban. Számos budapesti bérház fűződik a nevéhez, közülük kiemelkedik az Árpád fejedelem útján álló monumentális Balázs-bérház, Balázs Mór megrendelésére, aki a budapesti villamoshálózat és a kisföldalatti megálmodója, kezdeményezője volt.

A Koltai-bérház látképe, előtérben Erzsébet királyné szobra fölé emelt gloriett, 1930-as évek. (Forrás: Skyscraperscity)

 

A Koltai-bérház függőleges hangsúlyú tömegformálása a saroktorony és az arra ültetett kupola révén különösen karakteres. A homlokzatot tagolt ablakkeretek, kőpárkányok és visszafogott díszítésű erkélyek teszik elegánssá. A saroktorony oktogonális alaprajzú, több emeletet magában foglaló, látványos kupolával zárt elem. A kupola teljes egészében bádogborítással készült, hengeres toronytestre épült, amelyet a korszak egyik kedvelt díszítőelemeként bádoglanterna koronázott. A korabeli pletykák szerint Koltai az épületben egy mozgófénykép termet, a házimozi korai elődjét is létrehozta, ami tovább növelte a ház különlegességét.

Az 1941-es fénykép minden bizonnyal az utolsó, amelyen még eredeti szépségében látható a Koltai-bérház. (Forrás: Darabanth) 

 

A legújabb kutatások szerint a kupola a második világháborús ostromot sérülésekkel ugyan, de túlélte. Egy nemrég előkerült archív fénykép tanúsága alapján a tetőzet és a kupola megsérült, de nem omlott össze, ám – feltehetően statikai okokból – elbontották. Az 1940-es évek végén aztán az épületre egy újabb szintet húztak, így a szomszédos ház koronázópárkányával azonos magasságba került.

Az újonnan előkerült fényképen jól látszik a Koltai-bérház kupolája, amely túlélte a háborút. (Forrás: Fortepan / Kramer István dr.)

 

A kupolájától megfosztott és egy emelettel magasabb Koltai-bérház az 1960-as években. (Forrás: Budapest Főváros Levéltára)

 

Az épület a Fővárosi Csatornázási Művek tulajdonában állt egészen 2013-ig, amikor egy magánberuházás keretében felújították. A rekonstrukció során azonban nem az eredeti tetőzetet és kupolát állították vissza, hanem egy ultramodern, a környezetébe diszharmonikusan illeszkedő tetőmegoldást építettek. 

No komment… (Forrás: szerző)

Nehezen érthető, miként kaphatott engedélyt ez a modern beavatkozás egy ennyire frekventált, történeti jelentőségű helyszínen, hiszen ezzel elveszett a lehetőség, hogy a tér egyik legjellegzetesebb épületét eredeti, elegáns formájában láthassuk újra.

 

A sorozat hamarosan folytatódik!

Főkép forrása: FSZEK

 

'Fel a tetejéhez' gomb