Bóka János: az antiszemitizmus elleni harcban alkalmazkodni kell az új környezethez

Az antiszemitizmus elleni harcban alkalmazkodni kell az új környezethez, „civilizációs jellegű konfliktusról” van szó – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn Krakkóban, az Európai Zsidó Szövetség (EJA) konferenciáján.

Európában az erősödő antiszemitizmus új kihívás, új gyökerekből táplálkozik, ami elsősorban a radikális iszlámot és a szélsőbaloldali aktivizmust jelenti – mondta Bóka János a konferencián megtartott előadása után az MTI-nek. Az antiszemitizmus új formái nem csupán egy új társadalomkutatási témát jelentenek, hanem politikai kihívásról van szó, ennek megfelelően „a mi fellépésünknek is alkalmazkodnia kell az új környezethez” – húzta alá a miniszter. Hozzátette: ez a fellépés a zsidó-keresztény alapú civilizáció túléléséről szól, egy civilizációs jellegű konfliktussal kell szembenéznünk.

Magyarország ebben a küzdelemben eddig is vezető szerepet vállalt, és a továbbiakban is prioritásnak tekinti

– húzta alá Bóka János.

A magyar kormány álláspontja, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelemnek „politikai elköteleződésen és kiálláson kell alapulnia”, ennek az elköteleződésnek pedig a „legfelsőbb szintről kell érkeznie”. Ezért „azt javasoljuk, hogy ezt valamennyi európai ország tegye meg, ahogy Magyarország is megtette”

– jelentette ki a miniszter. Az antiszemitizmus új formái „európai szintű jelenségek, az Európai Unió (EU) legtöbb tagállamában hasonlóan jelentkeznek, nem ismernek határokat, ezért európai szintű válaszokat igényelnek” – érvelt.

Aláhúzta: az EU-nak végre kellene hajtania azt a közös uniós nyilatkozatot, amelyet az EU Tanácsában betöltött soros magyar elnökség alatt fogadtak el az európai zsidó élet előmozdításáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről.

A miniszter úgy látja: az Európai Bizottságnak „sokkal határozottabban kellene küzdenie az antiszemitizmus ellen, stratégiáit felül kellene vizsgálnia, és sokkal több, jobban finanszírozott programot kellene indítania” ebben az ügyben.

Az antiszemitizmus elleni európai küzdelem középpontjába a zsidó élet előmozdítását kellene állítani, az európai zsidó közösségeknek biztonságos életet kell garantálni, megerősíteni őket, és támogatni abban, hogy „zsidóként élhessék életüket mindenhol a maguk sokszínűségében”.

Az antiszemitizmussal szembeni hiteles európai küzdelemhez elengedhetetlen az Izrael állammal fenntartott stratégiai partnerségen és a kölcsönös megértésen alapuló párbeszéd is

– szögezte le végül Bóka János az MTI-nek.

A krakkói konferencián elmondott előadásban a miniszter egyebek mellett úgy fogalmazott: talán soha nem fogjuk megtudni, „ki, mikor, hol és miért találta ki az antiszemitizmus fogalmát, de kétségtelen, hogy Európa az évszázadok során több mint eleget tett ennek a fogalomnak az újraalkotásáért és átfogalmazásáért”.

A zsidógyűlölet több formáját sorolva, Bóka János leszögezte: „az antiszemitizmus pusztán azért gyűlöli a zsidókat, mert zsidók, és ez a jellemző a kezdetektől fogva nem változott”.

Változott viszont az antiszemitizmus szótára, szimbolikája és a mögötte álló ideológia, valamint annak képviselői, hordozói és támogatói is újak

– folytatta a miniszter, hozzátéve: az egyik ilyen áramlatot az iszlamizmus különböző változatai befolyásolják, amelyek az európai bevándorlással függenek össze.

Egy másik ága „a radikális baloldali aktivisták különböző mozgalmaiból nőtt ki, akik láthatóan megunták a klímaváltozás elleni küzdelmet, de sajnos soha nem fáradnak bele abba, hogy az emberiséget egyszerűsítő módon elnyomókra és elnyomottakra osszák, azonosítva most a zsidókat az elnyomókkal”.

Ezek az erők „ürügyként használják” Izraelt és a zsidókat, és helyesen azonosítják az európai zsidó közösségeket az európai örökségünk egyik sarokköveként

– állapította meg. Európa zsidók nélkül valóban megszűnne Európa lenni, és valami mássá válna, az antiszemitizmus elleni harc ezért valóban egy „harc Európa lelkéért” – hangsúlyozta Bóka János. 

Forrás: MTI, Vezetőkép: Facebook/Bóka János