Kaszab Zoltán: Minden eddiginél nagyobb tétje van a Békemenetnek
Most először hangos nemzetközi üzenetet is küldhetnek a résztvevők.
Felfordult világban élünk. Látjuk ezt akkor is, ha a hazai politikai történésekre tekintünk és akkor is, ha a nemzetközi politika eseményeit figyeljük. Ami eddig rendezett volt, az végképp összekuszálódott, ami eddig evidensnek tűnt, az ma már vita tárgyát képezi, amiről azt gondoltuk, hogy közmegegyezés van, arról kiderült, hogy könnyen felrúgható. Ebben a helyzetben pedig a Békemeneten részt vevők kettős üzenetet küldhetnek.
Egyrészt csitíthatják a felfokozott belpolitikai hangulatot. Az elmúlt hónapokban ugyanis a korábban hosszú évekig takaréklángon égő és bizonyos szabályokat át nem hágó magyar közélet borzasztóan eldurvult. Sajnos ma már nem tabu a színpadról újságírók ellen lázítani, ahogyan azt Magyar Péter többször is megtette, nem tabu újságírókat akasztással fenyegetni, vagy épp lakossági fórumom jól láthatóan fegyvert viselni. Olyan irány ez, amelyen nagyon kockázatos tovább haladni, mert az könnyen tragédiához vezethet, ahogyan azt az Egyesült Államokban láttuk. És azt is tapasztaljuk, hogy
a közbeszéd durvulásának megfékezésében nincs konszenzus a magyar társadalomban. Éppen ezért fontos, hogy a Békemenet több százezer résztvevője hangos és egyértelmű üzenetet küldjön: eddig, és ne tovább.
A belpolitikai üzenet mellett a Békemenet szervezői már az ötlet felmerülésekor a célok között fogalmazták meg, hogy megmutassák: Magyarországon többségben vannak azok, akik a nemzetközi színtéren is békét szeretnének. Ugyan ezt a tényt a 2022-es választások óta tudjuk, viszont sajnos a mostani Uniós politikai környezetben ezt a kiállást időről időre meg kell erősíteni. Sikerült ezt megtenni a 2024-es EP választáson, majd a VOKS2025 szavazáson, de most ismét a békeszerető emberek sokaságán a sor. Brüsszelből ugyanis folyamatos a nyomás arra vonatkozóan, hogy Magyarország adja fel a békepárti álláspontját. És bár
ezt a nyomást az Orbán-kormány időről időre vissza tudja verni, a háborúpártiak újra és újra próbálkoznak.
Főleg mióta kiderült, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán rendezést célzó találkozóját Budapesten tarthatják. Ez pedig akkora tüske az Uniós elit szemében, hogy idehaza és Európa-szerte egyből beindult a háborús propaganda, amely szerint Budapest nem jó helyszín, nincs is szükség tárgyalásokra és azokat vagy meg kellene valahogyan akadályozni, vagy oda kellene valahogyan kerülni az asztalhoz. Ez a kettősség egyébként tökéletesen mutatja azt a zavarodottságot, amivel a brüsszeli elit ehhez a kérdéshez áll. A kapkodás, a fejetlenség és a hosszú távú stratégia teljes hiánya érződik minden egyes megszólalásukon és döntésükön. Egy dolog viszont biztos:
Brüsszelből mindent elkövetnek azért, hogy a budapesti békecsúcsot megakadályozzák.
Ennek jeleit már láthatjuk is az elmúlt napok megszólalásaiban, amelyek arról szólnak, hogy a békecsúcs nem valósul meg a közeljövőben. Ez persze jó eséllyel csak a szokásos tárgyalástechnikai húzás, amellyel a felek igyekeznek minél jobb pozícióba kerülni a megbeszélések előtt, de könnyen lehet az is, hogy a nyugat-európai vezetők sikeres áskálódásának első jeleit látjuk. Ezért sem mindegy, hogy mennyien lesznek a Békemeneten. Hogy mennyire küldenek a részt vevők erős üzenetet arról, hogy várják a két elnököt Budapestre, mert várják a békét.
Ha a Békemeneten sokan lesznek, ha többen lesznek, mint Magyar Péter háborúpárti menetén, akkor a magyar társadalom újra erős békepárti üzenetet küld és megerősíti a kormányt, hogy jó úton halad, amikor a tárgyalások, a párbeszéd és a fegyvernyugvás mellett áll ki.
Kapcsolódó:
Vezetőkép: Békemenet 2021.10.23. Fotó: Prófusz Ádám
