Október 15. – Avilai Nagy Szent Teréz napja
A spanyol katolikus írók, a spanyol hadsereg és hadbiztosság, valamint a fejfájástól szenvedők védőszentje
A katolikus naptárban Avilai Szent Teréz szűz, egyháztanító (1515 – †1582) emlékezete. Magyar nyelvterületen Nagy Szent Teréznek is nevezik. Őt tekintik a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentjének. Karmelita apáca volt, aki megreformálta a sarutlan karmelita rend női, majd férfi ágát is, amely Bécsben, majd a hajdani Habsburg-birodalom más városaiban is gyökeret vert. A világirodalom legnagyszerűbb nőíróinak egyike. A református és az evangélikus naptárban Teréz, Terézia napja.
Teréz, azaz Nagy Szent Teréz, profán utalásokban Avilai Teréz(1515 – 1582), az Egyház egyik legnagyobb női szentje, a világirodalom legnagyszerűbb nőíróinak egyike, VI. Pál egyházdoktorrá nyilvánította (1970). A hagyomány szerint egy szeráf az isteni szeretet tüzes lándzsájával döfte át a szívét ( transverberatio). Ezt a jelenetet örökíti meg Berninihíres szobra a római S. Maria Vittoria-templomban.
Többek között megreformálta a sarutlan karmelita rendet, amely Bécsben, majd a hajdani habsburgi birodalom más városaiban is gyökeret vert. Szakrális hatására több helyen is rámutatunk.
Eleinte a dinasztiában vált kedvelt a Terézia, Terézkeresztnév, sőt Mária Terézianyomán először az udvari arisztokrácia körében, majd a társadalom minden rétegében elterjedt. Napjainkban már inkább parasztnévnek tetszik.
A királynőről kapta nevét a budapesti Terézváros. Érthető, hogy később épült templomát Szent Teréznek szentelte (1803). Búcsúnapja a pesti népnek máig látványos ünnepe.
Amikor Szabadka szintén a királynőtől elnyerte a szabad királyi városi rangot (1779), hálából fölvette a Mária Terézia városa, deákul Mariatheresiopolis, németül Maria-Theresiopelnevet,[ ] amely azonban csak német alakjában tudott általánossá válni. Szintén Teréziát választotta hatalmas későbarokk plébaniatemplomának (1798) védőszentjéül. Ez az új szabadkai egyházmegye (1968) püspöki székesegyháza is.[ ] A szabadalomlevél egyébként úgy intézkedik, hogy a város elöljáróságát Teréz napján kell választani. Szabadka új címerpajzsán Szent Terézia könyörög Mária és a karján ülő Kis Jézus előtt a városért.
A bevándorolt bolgárokból települt bánáti Vingaa hazai latinságban Theresiopolisnéven volt ismeretes. Városi rangját szintén Mária Teréziától kapta (1744). A királynő a kiváltságlevélben kikötötte, hogy Vinga címerének egyik felébe az ő, voltaképpen a szent nevének megkoronázott kezdőbetűje kerüljön, a címerpajzs másik fele pedig kőszirtre épített fehér toronnyal ékeskedjék. Az oklevél szerint ez a címer kifejezi, hogy a „szétszóródott bolgárság a mi fölséges ausztriai Házunk alatt talált oltalmat”. Nem tudjuk, de föltételezzük, hogy Vinga régi, majd a Szentháromság tiszteletére szentelt újabb templomában (1892) Szent Teréz ábrázolásáról nem feledkeztek meg.
Kétségtelen, hogy a Bánát számos, mindjárt felsorolandó templomának titulusválasztását szintén az alattvalói hódolat ihleti. Többi templomaink Teréz-patrociniumai is általában Mária Terézia, kisebb részben a kegyúr, jótevő Teréz nevezetű felesége, leánya révén születtek.
Csanád: Kévevára (Kubin), Csatád (Lenauheim), Mezőkovácsháza, Temeskenéz (Satchinez), Nagyszentmiklós (Sinnicolaul Mare), Alsósztamora (Stamora Germana), Szörényordas (Wolfsberg, Garina), Németpereg (Peregul Mare), Nagyfalu (Satumare din Timiş).
Erdély: Jobbágyfalva (Jobageni), Székelyzsombor (Jimbor), Szerdahely (Mercurium, Reussmark).
Nagyvárad: Csorvás.
Eger: Nyíribrony, Sajókazinc, Miskolc, karmeliták.
Pécs: Ivánbattyán, Lengyel, a dinasztikus érzületű Apponyi-család egykori birtoka, Husztót.
Veszprém: Kisbárapáti, Magyaregres(kápolna).
Székesfehérvár: Szigetcsép, Mária Terézia alapítása, Kőhányás(egykori Eszterházy-kegyuraság).
Rozsnyó: Bódvarákó.
Nyitra: Kisappony (Malé Oponice).
Kassa: Felsőszabados (Vyšná Vola), Tarcal(kápolna), Ináncs.
Besztercebánya: Klak.
Barokk templomainkban elvétve oltárképeivel, szobraival is találkozunk (Krisztinaváros, Győr, karmeliták, Árpás).
Szegedi öregasszonyok Teréz napján nem mostak, kenyeret nem sütöttek. A hagyomány talán még Mária Terézia nevenapjának polgári megünneplésében gyökerezik, később azonban szakrális színezetet kapott. Ilyenre más példa is van: szintén a szegedi nép Ferenc Józsefszületésnapját (aug. 18.) Szent Ilonanapjainként ült meg.
A szüret a Balatonvidék számos falujában, hegyén Teréz kezdődik. Így Egerben is, neve Teréz-szedés.[*]
Vezetőkép: Magyar Kurír
