Erdő Péter: Át kell gondolnunk, mit jelent számunkra, hogy Mária népe vagyunk
A bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek kedd reggel a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájának szentelési évfordulóján bemutatott misén jelentette ki: „Át kell gondolnunk, mit jelent számunkra, hogy Mária népe vagyunk. Katolikus vallásunk nem csupán kulturális tény, hanem egész életre szóló személyes meggyőződés”.
A két éve tartó izraeli-palesztin konfliktus a gyűlölködésnek olyan jelenségeit ébresztette fel, amelyekről azt hittük, hogy Európában már nem lehetségesek – mondta az MTI-nek.
Erdő Péter hangsúlyozta, hogy a magyar kultúrában jelen van a katolikus örökség.
Megjegyezte, katolikus vallásunk nem csupán kulturális tény, hanem egész életre szóló személyes meggyőződés.
„Ez bizalmat jelent az isteni gondviselésben és a jövőben, és egyben jelenti nemzeti azonosságunk értékelését és elfogadását is, de megkívánja azt is, hogy nyissuk meg szívünket minden más nép felé, ez nem bezárkózást jelent”
Hirdetés
– mondta.
A bíboros a Szent Péter-bazilikában mutatott be magyar nyelvű misét, amelyen részt vettek az egri egyházmegye szentévi zarándoklatának papjai és hívei.
A nagy számú résztvevő miatt a bíboros a Szent Péter-bazilika Kórus-kápolnájában mutatott be magyar nyelvű misét a bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya-kápolna évfordulóján.
A kápolnát 1980. október 8-án II. János Pál szentelte fel.
Erdő Péter emlékeztetett, hogy a magyar kápolna évezredes történelmünk része, hiszen a bazilika melletti első magyar zarándokház István király nevéhez kötődik. A magyar katolikusok „a nagy közös otthonban saját szent helyet” akartak.
„A kápolna építése és megáldása negyvenöt évvel ezelőtt kifejezte, hogy a római egyház bennünket is befogad, közösségben is tisztel minket és egyesít Krisztus hitében a többi néppel (..) de ha közös édesanyánk van, akkor egymásnak testvérei vagyunk. Különösen fontos ezt átéreznünk saját népünk vonatkozásában. A remény és a megmaradás útja annak a felismerése, hogy közös a sorsunk, hogy egy Anyának a gyermekei vagyunk, hogy nem gyűlölhetjük egymást, hanem alkotó sokféleségben össze kell tartanunk”
– mondta homíliájában.
A misén Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, valamint Ternyák Csaba egri érsek koncelebrált.
Erdő Péter a Hamász palesztin terrorista szervezet által két évvel ezelőtt, október 7-én végrehajtott Izrael-ellenes támadásával kapcsolatban az MTI-nek elmondta: szomorú évfordulóról van szó azok számára is, akiknek a Szentföld zarándokhelynek számított, mivel Jézus születési helye a szeretet üzenetét képviseli.
„Nagyon fontos, hogy megtalálják a békének az útját a legkeserűbb történelmi tapasztalatok után. Ezért kell imádkozzunk a békéért, amit Leó pápa mindjárt a legelső beszédében az első helyre helyezett”
– hangoztatta.
Hozzátette, Európában volt, aki azt hitte, hogy a közel-keleti konfliktus távoli, de „itt is megjelentek a gyűlölködésnek olyan jelenségei, amiről azt hittük, hogy Európában már nem lehetségesek”.
Kedd délután A hit tanúságtevői – a remény sugarai címmel konferencia zajlik a Szentszéki Magyar Nagykövetség, a Római Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Intézet (PMI) szervezésében.
A konferencia Boldog Bódi Mária Magdolna boldoggá avatása és Tiszteletreméltó Mindszenty József bíboros halálának ötvenedik évfordulójára emlékezik a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, valamit a Veszprémi Érsekség együttműködésével.
Az alkalomból Erdő Péter megáldja a PMI és a Római Magyar Akadémia homlokzatát díszítő, restaurált Magyarok Nagyasszonya mozaikot.
Kapcsolódó:
Kovács Gergely érsek a magyar kápolna búcsúmiséjén: A Szűzanya régtől fogva mindmáig Patrónánk
Vezetőkép: Erdõ Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek szentmisét mutat be a budapesti Szent István-bazilikában 2025. április 19-én. Fotó: MTI/Lakatos Péter
