Migrációkutató Intézet: Európa hazaküldené a szíreket, leghamarabb a bűnelkövetőket
A szíriaiak már nincsenek veszélyben hazájukban, ezért egyre több Európai Uniós tagország kezdené meg az állandó tartózkodásra nem jogosult menedékkérők hazatérését. A sort a bűnelkövetőkkel kezdenék – mutatott rá legfrissebb Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Mint írták, Alexander Dobrindt bajor szövetségi belügyminiszter még az idén megállapodást kötne Szíriával az elutasított menedékkérők kitoloncolásáról. A CSU-s politikus először a bűnözőket kitoloncolná ki, majd azokat, akiknek nincs tartózkodási jogcímük. A jól beilleszkedett, dolgozó emberek tartózkodási engedélyét ellenben nem vonná vissza. A kitoloncolások előkészítésére damaszkuszi kormánnyal folytatandó egyeztetések hamarosan megkezdődnek. Dobrindt a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalt is felszólította, hogy vegye újra napirendre a szírek felfüggesztett menedékjogi ügyeit, hogy az elutasított kérelmezőket ki lehessen toloncolni.
Németország 2012 óta nem toloncolt vissza senkit Szíriába. Az Aszad-rezsim tavaly decemberi bukása óta már 1900 ember tért vissza önként, német segítséggel. Július végén a Központi Külföldi Nyilvántartó szerint 955 ezer szír állampolgár élt Németországban, közülük 160 ezren már állampolgárságot is kaptak. Dobrindt az Afganisztánba történő kitoloncolásokhoz is államközi eljárást kialakítását tervezi, aminek érdekében a tálib kormánnyal is közvetlenül tárgyalna.
Közben Ausztria is kitoloncol egy 19 éves szírt, miután a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága feloldotta a kitoloncolás felfüggesztésére vonatkozó határozatát. Az új döntés érelmében a férfinak nem kell közvetlen veszélytől tartania hazaküldése esetén. A fiatal férfi 2022 októberében menekült Ausztriába, ezzel próbálva elkerülni a kényszersorozást. Ausztriában azonban megtagadták tőle a nemzetközi védelmet, majd bolti lopás és rablás miatt börtönbe került. Büntetése letöltése után egy idegenrendészeti fogdába szállították, ahol kitoloncolásra várva fogságban maradt. Ausztria eddig mindössze két embert toloncolt vissza Szíriába Bassár al-Aszad tavalyi bukása óta.
A strasbourgi bíróságot idén májusban egy közös levélben ítélte el Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Olaszország és Lengyelország amiért megakadályozza a bűncselekményeket elkövető külföldiek kitoloncolását.
2025 első félévében az Európai Unió országaiban körülbelül 25 ezer szíriai állampolgár nyújtott be menedékkérelmet, ezzel a szíriai kérelmek száma a korábbi időszakhoz képest kétharmadával csökkent. A főbb befogadó országok már 2024 decemberében, az Aszad-rezsim bukását követő napokban leállították a szíriai állampolgárok menedékkérelmeinek az elbírálását, így az új kérelmezők jellemzően nem számíthatnak pozitív elbírálásra. A környező országokból (Törökországból, Libanonból és Jordániából) becslések szerint az Aszad-rezsim bukása óta 500–850 ezer szíriai tért haza. Európából csupán pár ezer fő.
A legtöbb tagország általánosságban felgyorsítaná a menedékkérők ügymenetének lefolytatását. 2025 májusában az Európai Unió Bírósága döntést hozott a „Zimir ügyben”, amely szerint a migránsok és menedékkérelmek elbírálására vonatkozó 2013/32/EU irányelv szerinti 6 hónapos döntési határidő meghosszabbítása csak kivételes esetekben lehetséges, tehát a kérelmeket a lehető leghamarabb el kell bírálni. Ez pedig a kitoloncolások felgyorsítását is előrevetítheti – írták az elemzésben.
Vezetőkép: Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én. Forrás: MTI/EPA/Swen Pförtner
