Budapest elveszett tetődíszei – Az Árpád-kilátó
Az Árpád-kilátó (Árpád-pihenő) a mai Gugger-hegyen található, 376 méteres magasságban. Az épületet 1929-ben emelték Glück Frigyes szállodatulajdonos és városatya kezdeményezésére.
Glück a főváros turizmusának lelkes támogatója volt: ő alapította az első pesti pincériskolát, a szállodások ipartestületének elnöke volt, és 1902-ben ő javasolta a szállodások nemzetközi kongresszusán a János-hegyi kilátó megépítését is. Nevéhez számos budapesti turisztikai kezdeményezés kötődik, a közeli túraútvonal is az ő nevét viseli. 
A kilátó tervezője Friedrich Lóránt (1891–1947) építész, műegyetemi tanár, műszaki szakíró volt, aki főként lakóépületeket, templomot és iskolákat tervezett mértéktartó eklektikus stílusban. Az Árpád-kilátón kívül több jelentős budapesti munkája ismert: az óbudai evangélikus templom (1933–1935), József Ágost főherceg villája (1937), valamint a Budavári evangélikus templom helyreállítása Bretz Gyulával (1946). 
Az Árpád-kilátó szinte kizárólag terméskőből, fából és természetes kötőanyagokból épült, erős népi ihletésű, ugyanakkor középkori várépítészetet idéző formákkal. Vaskos, szabálytalan kövekből rakott falai erődszerű megjelenést adnak, a felső szinten pedig keleti irányban egy oszlopokra támaszkodó, nyitott tornác épült. A tornác tetőszerkezeténél a szarufák végei a zsúpfedés alatt túlnyúlnak. Ez a megoldás egyszerre szerkezeti és esztétikai funkciót is betöltött: tartották a tetőt és hangsúlyozták a népi, rusztikus jelleget. 
Az építmény központi részen egy kerek alaprajzú torony emelkedett, amelynek alsó része kőből készült. Felső részét kúpos zsúptető fedte, melyet egy újabb, az alsónál jóval kisebb kúpos zsúptető koronázott – kilógó szarufákkal. Ez a megoldás megkönnyítette az olykor orkán erejű szél átjutását a kúpos tetőn és díszítő funkciót is betöltött: különösen mesebeli, archaizáló hatást keltve, erősen kapcsolódva a népi építészeti (egyesek szerint a székely) formavilághoz.
A kettős toronysisak eleinte a tartószerkezet szarufáival kapcsolódott egymáshoz, majd minden bizonnyal az 1930-as évek végén átalakították és ezzel megerősítették a szerkezetet: függőleges oszlopok kerültek a ferde szarufák helyére, az így keletkezett a köztes térben pedig – egyes visszaemlékezések szerint kilátópontot alakítottak ki – ahová létra vezetett fel. Az épület nyugati oldala fedetlen maradt, egyszerű fakorláttal, amelyet egy székely kopjafára emlékeztető, csúcsos oszlop zárt le. 
Stílusában a pihenő a historizáló és a népi építészet határán helyezhető el. A kőfalak tömege és a toronyszerű kialakítás a középkori várépítészetet idézi, míg a zsúpfedés, a faoszlopok és a természetes anyagok a magyar népi építészet világához kapcsolják. 
Az 1950-es évek elején a kilátót átalakították: az eredeti zsúpfedést zsindellyel váltották fel, a kettős kúpos torony formáját pedig kontyolt nyeregtetőre cserélték. A fakorlátokat és a székelyes, kopjafára emlékeztető oszlopot azonban még meghagyták. Ebben a formájában került be az egyik legnépszerűbb magyar filmbe, az Állami áruház (1953) egyik jelenetébe, ahol a fakorlát és a jellegzetes oszlop jól felismerhető. Az oszlop csak később, a következő évtizedekben tűnt el az épületről és sajnos azóta sem pótolták. 
A későbbi évtizedekben a tetőzet héjazatát ismét lecserélték: a fazsindelyt bádog váltotta fel, amely tartósabb, de ezzel végleg elveszítette az eredeti népi karakterét. A fa korlátokat idővel kővel erősítették meg, az épület 2001-ben pedig komolyabb felújításon is átesett. 
Az Árpád-kilátó egykor kedvelt kirándulóhely volt, amelyet generációk látogattak. Teraszáról lenyűgöző kilátás nyílt Budapest szinte teljes területére: a Duna kanyargó vonalára, a hidakra, a Gellért-hegyre, a budai Várra és a Parlamentre. Az évek során azonban a környezet beépítése miatt nehezebben megközelíthetővé vált, a panoráma is csorbult, így a pihenő nemcsak eredeti megjelenését, sajnos egykori varázsát is elveszítette.
(A sorozat hamarosan folytatódik!)
Fecske Gábor László
Kapcsolódó:
Vezetőkép: Az Árpád pihenő az 1930-as években, még az eredeti zsúpfedeles tetőzettel. Forrás: Fortepan
