Németország az Antifa csoportok melegágya
A héten „Beteges, veszélyes, jelentős terrorista szervezetnek” nevezte az Antifát Donald Trump elnök, és kijelentette, hogy nyomozni fognak a támogatói után.
Nem lesz könnyű dolga.
Ugyanis létezik olyan törvény amely szerint illegális pénzt adni vagy finanszírozást nyújtani egy külföldi terrorista szervezetnek (FTO). Ennek alapján az Egyesült Államok befagyaszthatja a szervezet tagjainak az Egyesült Államok bankrendszerében lévő eszközeit, a tagokat pedig pénzügyi szankciókkal is sújthatják. Csakhogy ebben a törvényben – egyelőre – kizárólag külföldiekről van szó. Így viszont nehéz lesz megtalálni, azonosítani és megbüntetni a szervezet (vagy inkább sok-sok kisebb-nagyobb csoport) belföldi támogatóit, beleértve a sokak által gyanított Soros-féle hálózatot.
De az tény, hogy miután – 2017-ben -, Hamburgban az Antifák szétverték a várost, az akkori külügyminiszter Sigmar Gabriel azt mondta, hogy nemzetközi nyomozócsoportot kell felállítani az ügyek feltárására, mert világosan kiderült, hogy az 500 rendőr sérülésében szerepet játszó “antifák” egy részét valakik odaküldték, mert nem beszéltek németül. Ez pont így volt 2023-ban Budapesten is, amikor valakik azért küldtek ide antifákat, hogy „szélsőjobboldalinak” gondolt emberekre támadjanak. A brutális eseményről azóta számtalan cikk megjelent, csak még mindig nem tudjuk, hogy konkrétan kik küldték és kik fizették őket.
„Németországban évek óta vörös szőnyeget terítenek a baloldali szélsőséges Antifa elé. Itt felvonulhatnak, zavargások és szabotázsakciók végezhetnek anélkül, hogy komolyabb következményektől kellene tartaniuk” – írta a Nius.de.
Lars Klingbeil (SPD, pénzügyminiszter és alkancellár) az Antifa tagja volt, és korábbi társelnöke, Saskia Esken is közéjük tartozik. A Baloldali Párt egyes részeit továbbra is figyelemmel kíséri a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal szélsőséges tendenciák miatt, Heidi Reichinnek elnök pedig a Bundestagban a „barikádokhoz való visszatérést” (!) szorgalmazza.
Az Antifa a politikai-média komplexum mindennapi életének részévé vált Németországban. Az Egyesült Államokhoz képest itt már nincs szükség finanszírozási ellenőrzésekre; köztudott, hogy az Antifa finanszírozása állami forrásokból származik – írta a lap.
A CDU/CSU eredetileg ezt akarta (volna) megváltoztatni. Friedrich Merz még februárban, a választások után azt ígérte, hogy „a baloldalnak vége”. Tette ezt azért, mert kiderült, hogy míg 2016-ban 8500 baloldali szélsőségest mutatott ki a Belügyminisztérium, ez a szám tavaly 11 200-ra emelkedett. Ezen belül, a politikusok elleni támadásokban is a szélsőbalosok „jeleskednek”. 2024-ben 83 támadást tulajdonítottak nekik, a szélsőjobbosok esetében ez 15 volt.
A németországi Antifa (egyik) vélt vezére Lina Engel. Ő a “Hammer-Bande” (Pöröly banda) első embere. 2020 óta őrizetben van, de vádlott társai: Lennart Arning, más néven “Mio” (27), Jannis Röhlig (36) és Philipp Jonathan Mohr, azaz “Nero” (27) még mindig szabadlábon vannak, Engel vőlegénye, Johann Guntermann, azaz “Lücke” (28) szintén szabadlábon van, illetve rejtőzködik a rendőrség elől. Egyebek között, tizennyolc – szerintük „jobboldali” – áldozat megfigyelésével, megtámadásával, megkínzásával, esetenként halálos sérülés okozásával vádolják őket.
Az állam szintén nem különösebben foglalkozik a berlini Kreuzberg negyedben hagyományosan megrendezett „Forradalmi Május elsejei” tüntetésekkel, amelyek évtizedek óta rendszeresen erőszakos zavargásokhoz vezetnek. Berlinben az emberek már régóta hozzászoktak ehhez, de ezek az események újra és újra zavargássá fajultak, barikádokat emeltek és gyújtottak fel. A résztvevők üvegekkel és térkövekkel is megtámadják a kiküldött rendőröket. Hasonló összecsapásokra korábban a Rigaer Straße 94. szám alatt is sor került, amelyet baloldali szélsőségesek foglaltak el.
Új jelenségként megszaporodtak a kritikus infrastruktúrák elleni támadások is melyekért baloldali szélsőséges csoportok vállalták a felelősséget, többek között az Antifa Indymedia platformján. A támadások vasúti létesítményeket, energiaellátó rendszereket és építőipari darukat érintettek.
Legutóbb szeptember 9- én történt egy különösen súlyos incidens Délkelet-Berlinben: Két villanyoszlop lángba borult, több tízezer háztartás pedig áram nélkül maradt. Az Indymedia oldalán megjelent egy felelősséget vállaló nyilatkozat, amelyben az elkövetők az áramszolgáltatás elleni terrortámadásukat a „katonai-ipari komplexum” elleni csapásként írták le.
Néhány héttel korábban pedig a magát „Angry Birds kommandónak” nevezett antifa-csoport felgyújtott egy Deutsche Bahn kábelalagutat Düsseldorfban, majd közleményükben ezt be is vallották. Ezzel szinte egyidőben egy vasúti kábelakna is kigyulladt a Wuhlheide S-Bahn állomás közelében. A felelősséget vállaló nyilatkozatukban, amelyet szintén az Indymedia tett közzé, az elkövetők azzal indokolták támadásukat, hogy a vasút a Tesla partnere. Azaz, Elon Musk miatt „büntettek”.
Musk már korábban is szálka volt a német antifák szemében. Tavaly a grünheidei támadás során kitört tűz megbénította a Tesla termelését, és áramkimaradásokat okozott a régióban. A magukat „Vulkangruppe”-nak nevező baloldali szélsőségesek vállalták a felelősséget a támadásért, amit a „kizsákmányoló körülményekre” hivatkozva próbáltak meg igazolni.
A fent említett SPD-s Lars Klingbeil mellett a Zöldek is szimpatizálnak az Antifákkal. A „#WeAreAntifa” bejegyzést a Zöld Ifjúság tette közzé az X-en néhány évvel ezelőtt. „Mindannyiunkra szükség van a fasizmus elleni harcban, az utcákon, az interneten, a parlamentekben. Nem hagyjuk, hogy legyőzzenek minket” – üzenték. Jette Nietzard, a Zöld Ifjúság korábbi elnöke a közösségi médiában egy videót is közzétett a radikális baloldali rapper, a Disarstar dalával.
A dalban ez áll: „Feketében jövünk, néhány liter etanollal. Nem szeretjük az államot, mindannyian Antifák vagyunk.”
A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal jelentéseiben persze számos antifa-csoportot, vagy ahogy ők fogalmaznak „szélsőséges struktúrát” neveznek meg. A „Kommunista Platform” és az „Antikapitalista Baloldal” mellett ezek közé tartozik a „Szocialista Baloldal” (SL), a „Kuba Sí” munkacsoport, a „Marxista Fórum”, a „Geraer/Szocialista Párbeszéd” egyesület és a „Marx21” hálózat.
Hogy miért nem keményebb a mindenkori kormány velük szemben? Részint mert az antifasizmusnak Németországon belül más a történelmi megítélése mint bárhol máshol. Másrészt a fent említett antifa csoportok állandó nyomást gyakorolnak „természetes ellenségeikre”, az AfD-re és ezzel igen nagy szívességet tettek és tesznek a politikának.
Bármit is ígért Merz februárban.
Vezetőkép: Christoph Schmidt.
