Ursula von der Leyen úgy döntött, hogy az EU 19. szankciós csomagjában betiltja az orosz LNG importját
Mivel Oroszország háborús gazdaságát a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételek tartják fenn, ezen források csökkentése érdekében az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió tiltsa be az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját az európai piacokra – jelentette be az Európai Bizottság elnöke pénteken.
Az Oroszország elleni 19. uniós szankciós csomagra vonatkozó javaslat bemutatásakor Ursula von der Leyen közölte:
az intézkedés keretében a nagyobb orosz energiakereskedelmi vállalatok, köztük a Rosznyefty és a Gazprom, teljes tranzakciós tilalom alá kerülnek.
Az EU más olyan vállalatok vagyonát is befagyasztja, amelyek az ukrajnai háborút azzal táplálják, hogy a szankciókat megsértve olajat vásárolnak Oroszországtól. Az EU olajfinomítókat, kereskedőket és petrolkémiai vállalatokat céloz meg unión kívüli országokban, köztük Kínában is – emelte ki Ursula von der Leyen.
„Ideje elzárni a csapot. Fel vagyunk erre készülve. Energiát takarítottunk meg, diverzifikáltuk az ellátást és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba fektettünk”
Hirdetés
– fogalmazott.
Kiemelte: ezek az erőfeszítések megtérülnek. A végrehajtás megerősítése érdekében pedig az EU a 19. szankciós csomagjában az eddigi megszorító intézkedéseket megkerülő úgynevezett orosz árnyékflotta további 118 hajóját szankcionálja. Ezzel immár több mint 560 hajó van EU-szankciók hatálya alatt – jegyezte meg.
Von der Leyen közölte, az EU azon pénzügyi kiskapukat is bezárja, amelyeket Oroszország a szankciók megkerülésére használ. Az EU tranzakciós tilalmat vezet be további oroszországi és más, nem uniós országok bankjaira. A szankciók kijátszása elleni fellépés részeként pedig most először vezet be korlátozó intézkedéseket a kriptovaluta-platformokra, és betiltja a kriptovalutákban végzett, Oroszországhoz köthető tranzakciókat.
Az uniós bizottság elnökének tájékoztatása szerint 19. szankciós csomagjában az EU új közvetlen exportkorlátozásokat is bevezet a harctéren használt termékekre és technológiákra. Emellett 45 oroszországi és nem uniós vállalatot listáz, amely közvetlen vagy közvetett támogatást nyújt az orosz katonai iparnak.
Kulcsfontosságú Oroszország hozzáférésének elvágása a szükséges technológiákhoz, mindenekelőtt a drónok esetében – húzta alá.
„Szankcióink súlyosan érintik Oroszország gazdaságát. Az infláció tartósan magas, Moszkva finanszírozáshoz és bevételekhez való hozzáférése pedig folyamatosan csökken” – fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: Oroszország háborús gazdasága a határaihoz közeledik.
„Szankcióink a gazdasági nyomásgyakorlás hatékony eszközei. Addig fogjuk alkalmazni azokat, amíg Oroszország nem ül tárgyalóasztalhoz Ukrajnával egy igazságos és tartós béke érdekében”
– fogalmazott.
Közölte továbbá, az EU új megoldáson dolgozik Ukrajna védelmi erőfeszítéseinek finanszírozására, amely az uniós bankokban tárolt, majd befagyasztott orosz pénzügyi eszközökre épül.
„Nagyon világosan kell fogalmaznunk: ez Oroszország háborúja. Az elkövetőnek kell megfizetnie a háború árát”
– fogalmazott.
A lefoglalt orosz pénzeszközök kamataiból az EU jóvátételi kölcsönt tud nyújtani Ukrajnának, a „kockázatot pedig kollektíven kell viselnünk” – jegyezte meg az uniós bizottság elnöke, hozzátéve, hogy Ukrajna csak akkor fizeti vissza a kölcsönt, ha Oroszország jóvátételt fizet.
Európa a kezdetektől fogva Ukrajna oldalán állt, és továbbra is minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni fog, hogy véget vessen a háborúnak.
„Felszólítom a tagállamokat, hogy mielőbb támogassák ezeket a szankciókat, ha azt akarjuk, hogy Oroszország elhagyja a harcteret és tárgyalóasztalhoz üljön. Így adhatunk valódi esélyt a békének”
– zárta 19. szankciós csomagra vonatkozó európai bizottság javaslat bemutatását Ursula von der Leyen.
A szankciós csomag bemutatását követően közleményt adott ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, amelyben Kaja Kallas azt írta: a szankciók látható hatást gyakorolnak Oroszország államháztartására és gazdasági növekedésére.
A Kreml agressziójának folytatásához hozzájáruló minden bevételi forrás célpont – szögezte le.
A főképviselő kiemelte: mivel az orosz erők továbbra is ukrán gyerekeket szakítanak el családjuktól és átnevelő táborokba deportálják őket, a pénteken javasolt szankciók az ebben részt vevőkkel szemben is korlátozó intézkedéseket javasol.
„Európa békét akar Ukrajnának” – fogalmazott Kaja Kallas, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a diplomáciai erőfeszítések ellenére Oroszország fokozza az agressziót, sőt, átlépi az Európai Unió határait is. Moszkva megfosztása a háború folytatásához szükséges forrásoktól elengedhetetlen az ellenségeskedés befejezéséhez és kontinens biztonságának megőrzéséhez – jelentette ki.
„Üzenetünk egyértelmű: egyre keményebb szankciókkal és Ukrajnának nyújtott katonai támogatással fokozzuk az Oroszországra nehezedő nyomást mindaddig, amíg Oroszország nem fogadja el a valódi, igazságos és tartós békét”
– tette hozzá közleményében az uniós főképviselő.
Kapcsolódó:
Vezetőkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az uniós testület heti rendes ülésén Brüsszelben 2025. szeptember 17-én. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
