9/11 – Terrorból született meg az új világrend
A 9/11-es terrortámadás évfordulója minden évben mély gondolkodásra és megemlékezésre készteti a világot. 2001. szeptember 11-én a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai ellen indított merényletsorozat több ezer ember életét oltotta ki, és alapjaiban rengette meg a nemzetközi biztonságot, a geopolitikát és az emberiség közös tudatát.
2001. szeptember 11-én az Egyesült Államokban terrortámadást hajtottak végre, amely során az Al-Kaidához köthető terroristák négy utasszállító repülőgépet ejtettek el, és azokat célzott támadásokra használták fel.
Alig kezdődött meg a munkanap New Yorkban, 2001. szeptember 11-én kedden, amikor helyi idő szerint 8 óra 48 perckor egy utasszállító repülőgép csapódott a Világkereskedelmi Központ, a World Trade Center (WTC) hatalmas ikertornyai közül az északiba. A Bostonból Los Angelesbe tartó gép körülbelül a 95. és a 103. emelet között találta el az épületet. Az Egyesült Államok és a világ tévénézői döbbenten figyelték a támadás első képeit, a füstölgő északi tornyot, amikor a képen feltűnt egy másik gép is.
A New Yorkból San Franciscóba repülő Boeing 767-est helyi idő szerint 9 óra 3 perckor vezették elrablói egyenesen a déli toronynak, körülbelül a 82. és a 93. emelet között. New York és az USA hosszú percekkel később eszmélt. A második becsapódás után 15 perccel zárták le New York légterét, pár perccel később pedig a város összes hídját és alagútját. 9 óra 40 perckor a légügyi hatóság az összes belföldi járatot törölte. Ekkor azonban már késő volt. A harmadik gép ez utóbbi intézkedéssel szinte egy időben, háromnegyed tíz körül zuhant a Pentagonra.
A Washingtonból induló Boeing 757-es Los Angelesbe tartott. Szemtanúk láthatták, amint a gép feltűnik a főváros határában, majd egy éles fordulattal a Pentagon felé veszi az irányt. A becsapódás ereje, majd az azt követő robbanás következtében az épület egyik ötemeletes része teljesen összedőlt.
Úton volt már a negyedik gép is, amely New Jerseyből San Fransiscóba indult, de 10 óra 3 perckor lezuhant a pennsylvaniai Shanksville közelében. A géprablók valószínűleg Washingtont célozták meg, ám az utasok egy része szembeszállt a terroristákkal, a gép feltehetően ezzel összefüggésben zuhant le. Pár perccel ezután ledőlt a Világkereskedelmi Központ déli tornya. Fél tizenegy körül egy autó robbant fel a külügyminisztérium épületénél, majd ezzel szintén közel egy időben az északi torony is összedőlt.
A negyedik gépet, ahogyan már említettük, egy mezőre zuhant Pennsylvaniában, négy terrorista rabolta el, fedélzetén 45 emberrel.
Az utasok közül legalább négynek sikerült felhívnia rokonait vagy segélyhívó számokat. Egyikük, Jeremy Glick elmondta a feleségének, hogy néhány utastársával úgy döntöttek, szembeszállnak a terroristákkal.
Egy másik utas, Thomas Burnett szintén a feleségével beszélt:
tudom, hogy mindannyian meg fogunk halni…
Feltételezések szerint az utasok egy másik súlyos támadást előztek meg.
A támadásokban a 19 terrorista mellett 2977 ember – 90 ország állampolgárai – vesztette életét, földi maradványaik azonosítása máig sem fejeződött be teljesen.
A négy repülőgépen 246 főnyi utas és személyzet tartózkodott, a New York-i ikertornyoknál 2606-an haltak meg (közülük 343 a mentésben részt vevő tűzoltó, 72 rendőr volt), a Pentagon elleni támadás 125 halálos áldozatot követelt.
A támadások következtében mintegy 3000 ember vesztette életét, több ezer pedig megsebesült. Ez a terrorcselekmény alapjaiban rengette meg az Egyesült Államok biztonsági politikáját és világszerte jelentős változásokat hozott a terrorizmus elleni harcban. Az események példátlan nemzetközi válaszokat indítottak el, beleértve a „terrorizmus elleni háborút” és a globális biztonsági intézkedések átfogó megerősítését.
Kik követték el a merényletsorozatot?
A merényletsorozatot az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat három évvel később, 2004-ben magára vállalta.
Az Egyesült Államok a terrortámadás után 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen, megdöntve hatalmukat. Az amerikai történelem leghosszabb, húsz évig tartó háborúja 2021. augusztus 30-án ért véget.
A 9/11 terrortámadás következményei az egész világra hatással voltak
Azonnali és közvetlen hatásként több ezer ember vesztette életét, köztük civilek, tűzoltók és rendőrök. A Világkereskedelmi Központ ikertornyai összeomlottak, hatalmas mérgező törmelék és por szabadult fel, ami hosszú távon súlyos egészségügyi problémákat okozott a túlélők és mentők körében, köztük krónikus légzőszervi betegségeket és daganatos megbetegedéseket.
Gazdasági szempontból a támadás több tízmilliárd dolláros kárt okozott, különösen New York városában, a Wall Street ideiglenes leállásával és az olajárak emelkedésével. A légiközlekedési ipar válságba került, sok járatot töröltek, és több ezer ember vesztette el az állását. A kormány súlyos biztonsági átszervezéseket hajtott végre, létrehozva az Amerikai Belbiztonsági Minisztériumot (Department of Homeland Security), amely a terrorizmus elleni küzdelem és a katasztrófavédelem központi szerve lett.
A támadások megváltoztatták a nemzetközi politikát, elindítva az Egyesült Államok „terrorizmus elleni háborúját”, amely katonai beavatkozásokat eredményezett többek között Afganisztánban és Irakban. Ezek a háborúk és az azokat kísérő műveletek több ezer milliárd dolláros kiadást jelentettek. A bizalom a hatóságok felé megrendült, különösen az EPA környezetvédelmi hatóság levegőminőséggel kapcsolatos információi miatt, és általános társadalmi érzékenység növekedést váltottak ki a terrorfenyegetéssel kapcsolatban.
A 9/11-es támadások nemcsak emberi és gazdasági veszteséget okoztak, hanem alapvetően átalakították a globális biztonsági és politikai környezetet, valamint társadalmi és egészségügyi kihívásokat is hoztak magukkal.
Ez az esemény nem csupán egy tragédia volt: rávilágított a terrorizmus új, globális dimenziójára, amely azóta is meghatározza a külpolitikai döntéseket, hadviselést és az emberi jogok kérdéskörét. A világ gyors reagálása, az Egyesült Államok vezetésével indított „terrorizmus elleni háború”, valamint a biztonsági intézkedések radikális szigorítása sok szempontból megváltoztatták a mindennapi életünket, jogainkat és félelmeinket.
Nem szabad hagynunk, hogy a trauma csak a félelem és megosztottság eszközévé váljon. Ez az évforduló arra emlékeztet, hogy az egymás iránti megértés, tolerancia és párbeszéd nélkülözhetetlen a béke és biztonság megőrzéséhez a mai, globalizált világban. A terrorizmus elleni küzdelem nem ér véget katonai akciókkal, hanem a társadalmi igazságosság, oktatás és emberi jogok megerősítésével folytatódik.
A nap, amikor minden megváltozott
Az Egyesült Államok külkapcsolatait és terrorizmus elleni harcát a 9/11-es támadások óta jelentősen átalakította a globális biztonsági helyzet. A 2001-ben meghirdetett „Globális Terrorizmus Elleni Háború” fókusza azóta több hullámban és változásokkal alakult, legutóbb Donald Trump második elnöki ciklusában új, célzottabb és agresszívebb stratégiát követnek. Ez nem egy mindent átfogó, végtelen háború, hanem a tényleges terrorfenyegetések (például az al-Káida vagy az Iszlám Állam különböző ágai) célzott, katonailag és jogilag is precíz felszámolása.
A 2020-as évek elején az amerikai külpolitika a terrorizmus elleni harcot részben enyhítette, helyet adva más prioritásoknak, például a diplomáciának és a klímavédelemnek, de Trump elnöksége alatt a hangsúly újra a biztonságra és határozottabb fellépésre került. A stratégiában szerepelnek célzott légi csapások, speciális egységek bevetése, helyi erők kiképzése, valamint szigorú jogi szankciók a terrorista és transznacionális bűnözői vezetők ellen. Emellett az Egyesült Államok továbbra is erős koalíciókat működtet szövetségeseivel, például NATO-tagokkal és a Five Eyes hírszerzési szövetséggel.
Az amerikai politika szigorúbb határvédelmet is erőltet, különösen a mexikói határ mentén, ahol a kábítószerkartellek és migráció miatt veszélyes helyzetet látnak. A külpolitikai téren ugyanakkor Szíriával kapcsolatban is változás történt: Szíriával szembeni bizonyos gazdasági szankciókat feloldottak, de a terrorizmus állami támogatása címkézést fenntartják.
Az USA terrorizmus elleni hadjárata továbbra is központi szerepet játszik külpolitikai és biztonságpolitikai döntéseiben, de alkalmazkodik az új globalizált fenyegetésekhez és az átalakuló biztonsági környezethez, miközben a belpolitikai küzdelmek és polgári szabadságjogok védelme is komoly viták tárgya.
Vezetőkép: AP Photo/J. David Ake
