Ma van Kisboldogasszony napja – Szűz Mária születésének ünnepe
Ez az ünnep a hit, a tisztaság és az isteni kiválasztottság szimbóluma.
Kisboldogasszony ünnepe Magyarországon szeptember 8-a, ekkor Mária szeplőtelen fogantatására, valamint Szűz Mária születésnapjára emlékeznek a hívek.
Az ünnep magyar elnevezése a 15. századig vezethető vissza. Kisboldogasszony ünnepe országszerte kedvelt búcsújárónap. A Stella puerpera Solis (’hajnali szép csillag’) tiszteletére szokás volt szeptember 8. hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdeme van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát. A népi megfigyelések szerint a fecskék Kisasszonykor indulnak útnak.
Kisboldogasszony – vagy más néven Szűz Mária születésének ünnepe – a Szűzanya életének egyik legfontosabb eseményét idézi fel. A hagyomány szerint szeptember 8-án született a Szent Anna és Szent Joachim gyermeke, aki Jézus anyja lett. Ez az ünnep a hit, a tisztaság és az isteni kiválasztottság szimbóluma.
Magyarországon Kisboldogasszony napjához különféle szokások, népszokások kötődnek. Sok helyen ekkor tartott a búcsúkat, illetve a templomi ünnepségeket, amelyeken a hívők Máriához fohászkodnak segítségért. A paraszti kultúrában is fontos volt ez az időpont, hiszen az aratás és a földművelés befejeződött, így a természet termékenységéért, bő termésért is hálát adtak ezen a napon.
Az ünnep fontos túlmutat a valláson, hiszen a magyar népi kultúrában a család és az anyaság ünnepévé is vált. Számos imádság és ének szól erre a napra, amelyeken keresztül a hívők mély tiszteletet és hálát fejezik ki a Boldogságos Szűzanya iránt.
Vejkey Imre , a KDNP politikusa így emlékezett meg Kisboldogasszony ünnepéről közösségi oldalán:
