Gyurcsányi módszerekkel próbálkoznak Magyar Péterék
A valós tervek választás előtti eltitkolásának nagy hagyománya van a baloldalon.
„Lassan mondom, hogy mindenki megértse: nem lesz gázáremelés” – elhíresült mondat ez azoknak, akik viszonylag régóta követik a magyar politikai történéseket. 23 év telt el a szállóige elhangzása óta, ami azt is jelenti, hogy felnőtt egy olyan, már bőven a szavazókorban lévő generáció, amelynek nincsenek emlékei Lendvai Ildikó akkori MSZP egyik legmeghatározóbb politikusának szavairól.
2002-t írtunk ekkor, amikor is a kampány központi elemévé vált az energiaárak kérdése. A Fidesz azzal vádolta a kormányzásra készülő kommunista utódpártot, hogy drasztikusan megemelné a gázárakat, aminek következtében a magyar családok életszínvonala jelentősen romlana. Ezt próbálták meg cáfolni minden fórumon az MSZP politikusai és ennek kicsúcsosodása volt a cikk elején idézett mondat.
Amelyről a szocialisták kormányra kerülése után kiderült, hogy nettó hazugság. Akkor azonban már késő volt.
Hiába figyelmeztetett a jobboldal, hiába tett meg mindent azért, hogy az ország elkerülje a legrosszabbat, a hazugságoknak köszönhetően az MSZP-SZDSZ rémkoalícióhoz került a kormányrúd. És hiába mondta Lendvai Ildikó „lassan, hogy mindenki megértse”, jött a gázáremelés. És jött a szocpol eltörlése és jött a feketeleves a családoknak. És mivel a rezsiköltségek emelkedése miatti kompenzáció csak a legkiszolgáltatottabbakat érintette, hamar bekövetkezett a középosztály gyengülése és szűkülése.
A baloldalnak tehát akkor néhány hónap elég volt ahhoz, hogy 4 év kemény munkáját tönkre tegye.
Ilyen előzményekkel és egy MSZP-n belüli puccsal jutottunk el 2006-ig, amikor a baloldal ismét felültette az országot. Hiába mondta a Fidesz, hogy a kormányzó szocialista-liberális koalíció megszorításokra készül, ha kormányon marad, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és társai ezt végig tagadták, elhallgatva a magyar gazdaság valós állapotát nemcsak a választók, hanem Brüsszel elől is. Aztán a választások után alig telt el néhány hónap és kiszivárgott Gyurcsány beismerő vallomással felérő őszödi beszéde. Szállóige pedig 2002 után 2006-ból is maradt ránk: „hazudtunk reggel, délben, meg este” – hangzottak az akkori kormányfő mondatai. És jött is, amiről a Fidesz beszélt: megszorítás megszorítás hátán, romló életszínvonal, tovább gyengülő középosztály.
2010-ben így a Fidesz-KDNP-nek egy rossz állapotban lévő gazdaságot és egy még rosszabb állapotban lévő társadalmat kellett kihúznia a gödörből.
15 év kemény munkájával azonban mára eljutottunk oda, hogy a családosok, a középosztály ismét erős, tud lépni egyről a kettőre és célokat tűzhet ki maga elé. A viharfelhők ugyanakkor újra gyülekeznek az égen. A baloldalon ismét többkulcsos adóról szóló kiszivárgott terveket és a rezsicsökkentés fenntarthatatlanságáról szóló rémisztő jóslatokat látunk. A levegőben lógó elképzelések több százezer forintot húznának ki havi szinten az éppen megerősödött családok zsebéből. A következmény pedig jól ismert: romló életszínvonal, eltűnő perspektíva, befizetetlen számlák, létbizonytalanság. Persze
az aktuális baloldali porondmester most is mindent tagad, sőt, a jelenleginél is szebb jövőt ígér nekünk. És ismét a jobboldal az, amelyik figyelmeztet.
Persze az igazság akkor derülhetne ki, ha Magyar Péter és a Tisza hatalomra kerülne. A történelem ugyanakkor jól láthatóan ismétli önmagát. A szirénhangokra hallgatásnak pedig 2002-ben és 2006-ban is súlyos ára lett. Ezúttal nem szabad rájuk hallgatni.
Kapcsolódó:
Vezetőkép forrása: Facebook/Lendvai Ildikó
