Elegük van a németeknek a migránsokból, brutális fordulatot vesz az intézkedés velük kapcsolatban
A német kormány megszüntetné az elutasított menedékkérők kötelező jogi képviseletét, hogy felgyorsítsa a kitoloncolási eljárásokat. A döntést a bíróságokra nehezedő túlzott terheléssel és a nemzetbiztonsági kockázatokkal indokolják, miközben jogvédők szerint az intézkedés alapvető jogokat sérthet – írja az Index.
A Németországban elutasított menedékkérők elveszíthetik a jogi képviselethez való jogukat a kitoloncolások felgyorsítása érdekében.
Friedrich Merz kancellár vezetésével eltörölnék azt a szabályt, amely automatikusan jogi képviseletet biztosít az elutasított menedékkérőknek még akkor is, ha már minden fellebbezési lehetőségük kimerült. Az előző kormány által bevezetett rendszer túlterhelte a bíróságokat és akadályozta a hatékony kitoloncolást – írja a The Telegraph. A lap cikke alapján az Index felidézi: a tervezett intézkedést komoly bírálatok érték: jogvédők szerint így sokan jogtalanul kerülhetnek őrizetbe. Egy tapasztalt migrációs ügyvéd úgy gondolja, ügyfelei több mint felét részben jogellenesen tartották fogva. A belügyminisztérium azonban úgy látja, hogy a kötelező jogi képviselet akadályozza az illegális bevándorlás megfékezését.
Szükséges szigorítások
A reformcsomag része az is, hogy bővülne azon országok listája, amelyeket Németország biztonságosnak minősít, ez pedig szintén gyorsabb kitoloncolásokat tenne lehetővé. A Merz-vezette CDU szerint szükség van a szigorításokra, különösen azután, hogy az elmúlt évben több halálos terrortámadást is elutasított menedékkérők követtek el.
A solingeni eset például nagy felháborodást váltott ki: egy szíriai férfi, akit a hatóságok nem tudtak kitoloncolni, mert eltűnt a menekültszállásról, halálos támadást hajtott végre egy zenei fesztiválon. Az eset politikai nyomást gyakorolt a kormányra, hogy szigorúbb migrációs intézkedéseket vezessen be.
Bár a menedékkérelmek száma 2025-ben mintegy 50 százalékkal csökkent, a migráció továbbra is központi politikai téma Németországban. A kormány abban bízik, hogy a reformcsomag erősíti a közbiztonságot, miközben kritikusai szerint alapvető jogokat sért, és hosszú távon alááshatja a jogállamiságot.
Forrás: Index.hu, Vezetőkép: MTI/EPA
