Eurázsia Központ: Az amerikai-orosz tárgyalás Közép-Ázsia jövőjére is hatással lehet

Miközben a világ Donald Trump amerikai elnöknek az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal való találkozójára készül addig Közép-Ázsiában remény és kérdések egyvelege egyaránt övezi a találkozót. Donald Trump már korábban jelezte, hogy az ukrajnai tűzszünet biztosítása az elsődleges prioritása a találkozónak és súlyos következményekkel fenyegette Moszkvát, ha nem hajlandó leállítani az ukrajnai harci eseményeket – írja az Eurázsia Központ elemzésében.

A közép-ázsiai országok számára ugynis az alaszkai találkozó során elért bármilyen megállapodás akár fegyverszünet, akár a tárgyalások megszakadása alapvető hatással lehet régió gazdaságaira és stratégiai számításaikra, tekintve azt, hogy a 2022 óta tartó háború és annak következményei már alapvetően megváltoztatták Közép-Ázsia stratégiai helyzetét, felgyorsítva a régió gazdasági és politikai diverzifikációját, ami sok szempontból a közép-ázsiai országoknak az Oroszországtól, hanem is eltávolodását, de bizonyos függőségek csökkentéséhez vezetett.

Közép-ázsiai álláspont az ukrajnai háborúval kapcsolatban

Mind az öt közép-ázsiai ország kormánya hivatalosan semleges álláspontot foglal el az ukrajnai konfliktusban. A 2022. március 2-i ENSZ-közgyűlése során, amely elítélte az ukrajnai háborús cselekedetet és Oroszországot agresszornak ismerte el Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán tartózkodott, míg Üzbegisztán és Türkmenisztán nem szavazott. Hasonló álláspont mentén a későbbi ENSZ határozatok során is Üzbegisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán is tartózkodó állásponton maradt, míg Türkmenisztán továbbra sem adott állásfoglalást a kérdésben.

Ugyanakkor konzekvensen egyik közép-ázsiai ország sem ismerte el Oroszország ukrajnai területi igényét

– olvasható az Eurázsia Központ elemzésében.

A Veres Szabolcs által jegyzett tanulmány arra is kitér, hogy a 2022 júniusában tartott Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén Kassym-Jomart Tokajev Kazahsztán elnöke kvázi állami területként jellemezte az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népi Köztársaságokat és elutasította azok függetlenségének elismerését.

Miközben Asztana – és mások is a régióban – nyilvánosan megerősítette, hogy betartja az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciókat, azzal a kitétellel, hogy minden körülmények között továbbra is elsőbbséget élveznek saját gazdasági érdekei.

Közép-Ázsia területileg legnagyobb országa mellett Üzbegisztán is hasonló – nevezzük kiegyensúlyozott és semleges álláspontnak – hozzáállást tanúsított és tanúsít ma is az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiemelve, hogy Taskent elismeri Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, ugyanakkor nem ismeri el a Luhanszki és Donyecki Népi Köztársaságokat.

Az Eurázsia Központ elemzésében úgy fogalmaznak:

Kirgizisztán az ukrajnai események ellenére is szoros gazdasági kapcsolatokat ápol Moszkvával, miközben tartózkodik a háborúval kapcsolatos összes fontos ENSZ-határozat megszavazásától. Sadir Japarov elnök kijelentette, hogy az országa semleges álláspontot tart fenn, és hogy az Oroszországba irányuló kirgiz export csupán civil jellegű, bár itt érdemes kiemelni, a kereskedelmi és reexport adatok tekintetében mindig vannak és voltak is sötét foltok a kirgiz-orosz kapcsolatokban. Mindezen kirgiz kijelentések ellenére 2025 januárjában az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonkezelő Hivatala szankciók kijátszásának elősegítése miatt megjelölte a kirgiz Keremet Bankot, mint a konfliktust támogató intézményt és gyakorlatilag befagyasztotta a bank amerikai vagyonát és megtiltotta az amerikai állampolgároknak, hogy üzleti tranzakciókat bonyolítsanak vele.

Hozzáteszi:

A vagyon befagyasztás és a „fekete listára” való kerülése oka az volt, hogy amerikai tisztviselők azt állították, hogy 2024 nyara óta a Keremet Bank segítette az orosz pénzintézeteknek, köztük a Promsvyazbanknak, mint az orosz védelmi szektor egyik szereplőjének a nemzetközi tranzakcióit, amely 2022 eleje óta amerikai szankciók hatálya alatt állt. Az amerikai pénzügyminisztérium lépésére pedig a Keremet Bankra vonatkozó döntését követően több kirgiz bank, köztük a Bakai Bank, a Demir Bank, az Optima Bank és maga a Keremet is korlátozta vagy felfüggesztette az orosz intézményekkel folytatott tranzakciókat.

Az elemzésben úgy fogalmaznak:

Tádzsikisztán az ukrajnai konfliktus kapcsán hivatalosan nem nyilvánult meg, csupán általános békefelhívásokat és a politikai és diplomáciai úton történő megoldás keresésére irányuló erőfeszítéseket szorgalmazott. 2025. februárjában ugyan a tádzsik Befektetési és Állami Vagyonkezelési Állami Bizottság elnöke, Sulton Rakhimzoda megerősítette, hogy hivatalos levelet kapott az Egyesült Államoktól, amelyben Washington sürgette a Tádzsikisztánban működő több orosz vállalat, köztük a Gazpromneft-Tajikistan[1] (az ország egyik legnagyobb üzemanyag-szállítójának) szankcionálását.

Veres Szabolcs szavai szerint:

Türkmenisztán következetesen tartja magát alkotmányában rögzített „örök semlegesség” politikájához, amelyet az ENSZ 1995-ben is jóváhagyott. Az amerikai kongresszus 2023-as jelentése szerint ez a gyakorlatban külpolitikai izolacionizmusként nyilvánul meg. Miközben elkerüli a nemzetközi konfliktusokba – többek között az ukrajnai háborúba – történő megnyilatkozásokat, Türkmenisztán stabil energiaexport-útvonalak biztosítására törekszik, Európával és Kínával, valamint a közép-ázsiai régió szomszédos országaival. Például egy 2025 februárjában megkötött megállapodás értelmében földgáz szállítását kezdi meg Törökországba Iránon keresztül.

A konfliktus gazdasági következményei a közép-ázsiai országok számára

Az Eurázsia Központ elemzése szerint az ukrajnai háború Közép-Ázsia országait erősen érintette és első lépésként a régiós energia- és élelmiszerárak emelkedését váltotta ki. 2022 végére a közép-ázsiai országokban a medián infláció 15,9%-ra emelkedett, ami 20 éves csúcsot jelent, és amelyet az üzemanyag- és élelmiszerárak emelkedése okozott. Ugyanakkor a kőolaj- és földgázárak jelentős szerepet játszanak Közép-Ázsia gazdasági egyensúlyának alakulásában. Az olyan termelő országok, mint Kazahsztán, profitálnak a magas árakból, míg az importőrök, például Kirgizisztán és Tádzsikisztán, magasabb költségekkel kell szembenézniük. 2025 márciusában az olajárak hirtelen bezuhantak, a Brent nyersolaj ára hordónként körülbelül 7 dollárral, 70 dollárra esett vissza, mivel a befektetők bizalma gyengült a globális gazdasági kilátások és az OPEC+ geopolitikai feszültségek ellenére a termeléscsökkentés enyhítéséről szóló hírek miatt.

Emellett a régió országai számára a pénzátutalások továbbra is fontos gazdasági kapcsolatot jelentenek. Közép-Ázsiából több millióan munkavállaló dolgozik jelenleg is Oroszországban, és a hazautalt pénzük elengedhetetlen egyes országokban (Tádzsikisztán és Kirgizisztán) a belföldi fogyasztás számára. Kirgizisztánba 2025 első felében csaknem 1,367 milliárd dollár értékű utalásérkezett Oroszországból, ami 16%-os növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest.

Arról, hogy a szankciók, vámok, kereskedelem kérdésével kapcsolatban milyen változásokra lehet számítani, kiderül az Eurázsia Központ elemzéséből, amit ide kattintva olvashatnak.

Az elemzést készítette: Veres Szabolcs, Eurázsia Központ