Új trükk: az afgánok „áttértek a kereszténységre”, ezért nem lehet őket kitoloncolni
Négy afgán szökött meg a kitoloncolás elől Svédországból és érkezett meg Hamburgon keresztül – Berlinbe. Most a hamburgi és a berlini rendőrség azon vitázik, hogy hogyan lehetne őket visszatoloncolni Svédországba.
Jelenleg – sehogy.
Az afgánok ugyanis Berlinben bejelentették, hogy áttértek a kereszténységre, így egyházi menedékjogot kértek és kaptak a protestáns Szentháromság templomban. A berlini hatóságok azt üzenték Hamburgnak, hogy ők tiszteletben tartják az egyházi menedékjogot, de ha akarják, a hamburgiak akár erővel is elvihetik őket a templomból…
Ettől persze a hamburgiak megriadtak és az afgánok maradtak.
Ez a friss történet ismét felszínre hozta az egyházi menedékjogról szóló vitákat, illetve azt a kérdést, hogy vajon az egyházi menedékjog felülírhatja-e a német törvényeket.
Az egyházi menedékjog ugyanis megnyitotta az ajtót a szubjektív érzések előtt. A hajléktalanság veszélye, a pszichológiai károsodás, vagy egy másik EU-tagállam alacsonyabb szintű szociális védelme elegendő volt ahhoz, hogy a német egyházak megkérdőjelezzék a jogállamiságot – írta a Nius.de. Ezért a közösség tagjai a lelkiismeretüket a jogállamiság fölé helyezik.
Heiner Koch berlini érsek többször is azt nyilatkozta, hogy a katolikusok akadályozzák meg a deportálásokat, következésképpen az érintetteket be kell fogadniuk és gondoskodniuk kell róluk. Egyházi, illetve bibliai szempontból igaza is van.
Csakhogy az egyházi menedékjog intézménye még akkor született meg, amikor egyetlen állam sem garantálta az alkotmány betartását és a migrációt még fogalomként sem ismerték. De három évvel ezelőtt a Német Püspöki Konferencia is kiadott egy nyilatkozatot a migráció támogatásáról, amelyben leszögezte: Németország „kulturálisan sokszínű bevándorló ország” (!!), amelyben „integrációra és szolidaritásra van szükség”. Ez év májusában pedig mindkét nagy egyház 700 képviselője „keresztényellenesnek” nevezte a CDU menekültügyi terveit.
Jelenleg 430 egyházi elmegyógyintézet működik Németországban és 2023-ban az egyházi menekültüggyel foglalkozó szövetségi munkacsoport összesen 2.065 esetben jelentett egyházi menedékjogról. De az a helyzet, hogy a menedékjog célja az időhúzás. Ha a migránsoknak sikerül legalább 6 hónapig Németországban maradni, az ügyüket újra megvizsgálja a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal.
Az egyházi menedékjog miatt 2017 óta körülbelül 6.000 ember kerülte el a deportálást. Csakhogy a nagy számok törvényének megfelelően bűnözők is voltak köztük.
A nigeri Mourtala M. kezdetben a hamburgi Szent Pál gyülekezet elmegyógyintézetében élt, majd Pierre Vogel szalafista prédikátor rajongója lett. 2018-ban meggyilkolta volt barátnőjét és egyéves gyermeküket.
Wuppertalban egy tádzsik férfi hónapokig egy protestáns gyülekezet gondozásában élt, majd kapcsolatba került az Iszlám Állam terrorista milíciájával. Amikor tavaly szeptemberben őrizetbe akarták venni, a templomi kerület ellenállt ennek.
A düreni Aldenhoven templom területén élt egy iraki állampolgár, aki szintén az Iszlám Állam támogatója volt. A hatóságoknak sikerült őt eltávolítaniuk és polgári bíróság elé állítaniuk.
2017-ben egy Kiel melletti egyházi napközi otthon alagsorában (!!) bújtattak el egy migránst. Amikor ez kitudódott és a gyermekek szülei aggódni kezdtek, az otthon vezetője közölte velük, hogy aki nem ért egyet az egyház szempontjaival, nyugodtan írassa ki a gyermekét a napköziből.
De ez még nem minden.
A német evangélikus egyház is beszállt a „polgári tengeri mentés” rendszerébe, azaz anyagilag is támogatta a csempészhálózatot. 2019-ben megalapította a United4Rescue akciószövetséget, amely a Sea-Watch egyesületen keresztül több millió euróért vásárolt menekülthajókat (Sea-Eye 4 és 5, Sea-Watch 5 és a Humanity 1), amelyeket a mai napig üzemeltet.
Amikor ez kiderült, azt nyilatkozták, hogy ők nem tartanak fönn saját menekülthajókat. Hát persze…
Hogy még tisztább legyen a kép: a német egyházak egyszersmind hatalmas (vallási címkével ellátott) kereskedelmi vállalkozások. Nem csupán erdő-, föld,- és ingatlantulajdonosok, hanem nagy munkaadók és számos céggel, részvényekkel rendelkeznek. A Deutschlandfunk évekkel korábban évi 129 milliárd euróra becsülte az üzleti tevékenységük mértékét.
2021-ben 6 milliárd euró volt a protestáns egyházak, és 6,7 milliárd euró a katolikus egyházak bevétele az egyházi adóból. Az állami juttatások évente körülbelül 600 millió eurót tesznek ki a büdzséjükből. Korábban Petr Bystron AfD-s politikus azzal vádolta meg a német egyházakat, hogy meggazdagodnak a menekültválságból és a „jótékonyság álcája alatt egymilliárd dolláros üzletet kötnek.”
Itt tartanak most.
Kapcsolódó:
Vezetőképünk illusztráció. Forrása: Freepik
