Korlátozná a német kormány a befogadható menekültek számát
Minden 25. Németországban élő ember menekült- vagy védelmi státuszú – derült ki a német Szövetségi Statisztikai Hivatal adataiból. A Friedrich Merz kancellár vezette koalíció hivatalba lépése óta több ízben szigorította a bevándorláspolitikát, amelynek következő lépése a befogadható menedékkérők számára vonatkozó kvóta bevezetése lehet. A Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont-elemzése.
3,3 millióra emelkedett 2024-ben a Németországban menekültként vagy más védelmi jogcímmel élők száma. Ezzel az ország 83,3 millió lakosának 4,1%-át teszik ki, azaz minden 25. ember védelmi státusszal rendelkezik. Nagy részük a hazájukban zajló fegyveres konfliktusok elől menekült el – köztük több mint egymillió ukrán, 713 000 szír, 348 000 afgán, 190 000 iraki, 157 000 török, továbbá 277 000-en afrikai országokból érkeztek, jellemzően Szomáliából, Etiópiából és Eritreából.
Németország ad otthon Európában a legtöbb menekültnek. A védelemre jogosultak 82%-a, összesen 2,7 millió fő rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel.
2024-ben az elbírálás alatt lévő ügyek közül 427 415 esetben nem született jogerős döntés, és 170 970 menedékkérelmet utasítottak el. Utóbbiak közül sokan továbbra is Németországban tartózkodnak, noha kötelesek lennének elhagyni azt.
A CDU/CSU és az SPD által alkotott koalíció első intézkedési között kezdte meg a bevándorláspolitika reformját. A tervezett szigorítások egyike a védelmi jogcímen befogadható menekültek számának korlátozása lehet. Friedrich Merz kancellár korábban jelezte, hogy a felső határt 100 000 főnél kevesebben határozná meg.
Horst Seehofer volt bajor miniszterelnök már 2016-ban azt javasolta, hogy Németország évente legfeljebb 200 000 menekültet fogadjon be, ami azonban nem valósult meg. Alexander Dobrindt jelenlegi belügyminiszter ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy 2023-ban és 2024-ben – az egymillió ukrán menekültön felül – több mint 600 000 menedékkérőt fogadott be az ország, ami jelentősen meghaladja a Seehofer által korábban javasolt felső határt is.
A kormánykoalíció célja, hogy mérsékelje a bevándorlást. Mivel a menedékkérők Németországot biztonságos szomszédain keresztül érik el, az új kormány első intézkedései a külső határok védelmének megerősítésére összpontosítanak. Egy nappal a kabinet hivatalba lépése után, 2025. május 7-én
Alexander Dobrindt bejelentette, hogy egy 2015-ös rendeletet visszavonva, lezárják a szárazföldi határt a dokumentumok nélkül érkező migránsok, köztük a menedékkérők előtt. Kivételt csak a kiszolgáltatott csoportok tagjai élveznek, így a várandós nők és a gyermekek.
A menekültek visszafordításáról a pártok a koalíciós megállapodásban egyeztek meg és leszögezték, hogy fentieket az „európai szomszédokkal együttműködve” kell végrehajtani. A kormány ennek érdekében intenzív tárgyalásokat folytatott a migrációs nyomás alatt álló Lengyelországgal, Csehországgal és Ausztriával.
2025. június 27-én tovább szigorodott a bevándorláspolitika: a parlament jóváhagyásával felfüggesztették a családegyesítést a kiegészítő védelemben részesülők számára, amely elsősorban a szíriaiakat érinti. Ugyanezen a napon továbbították a parlament Belügyi Bizottsága elé azt a törvénytervezetet, amely eltörölné a 2024-ben bevezetett gyorsított honosítást, amely lehetővé tette, hogy a kérelmezők már három év németországi tartózkodás után állampolgárságot szerezzenek.
Vezetőkép: A korábbi Grand City Hotel Berlinbe érkeznek illegális bevándorlók a német fővárosban 2024. november 11-én. A Tegel kerületben lévő nagy befogadóállomásról ide költöznek december elejéig a migránsok. Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
