Az egész ország érdeke a gazdák támogatása
A kormány a brüsszeli tervekkel szemben is megvédi a magyar mezőgazdaságot és így az ország élelmiszer-biztonságát.
A klímaváltozás korát éljük, ezt ma már senki nem vitatja. Főleg azok nem, akik az Alföldön élnek és nap, mint nap szembesülnek azzal, hogy micsoda szárazság és forróság tölti be a tájat. Különösen borzalmas volt ebből a szempontból a június, amely az év egyik, ha nem a legcsapadékosabb hónapja szokott lenni, és idén voltak olyan területek, ahol egy csepp eső sem esett. Nem véletlen, hogy mióta meteorológiai mérések vannak Magyarországon, az idei volt a legszárazabb június. Ez pedig borzasztó hatással van a földekre, a termésre, főleg a kukorica és a napraforgó esetében. A kormány megteszi, amit tud, a felkészülést már májusban elkezdte és az aszályvédelmi program keretében
több tíz milliárd forintot fordított arra, hogy enyhítése a szélsőséges időjárás okozta bajt. És hogy elérje, hogy a gazdák minél nagyobb területen tudjanak öntözni és mindezt ingyen tehessék meg.
Mondjuk ki nyíltan: egy természeti katasztrófával állunk szemben. Nem olyan hirtelen, mint egy földrengés és nem okoz olyan látványos károkat, mint egy árvíz, de a hatása, a jelentősége legalább akkora, ha nem nagyobb. Emberek ezreinek a megélhetését sodorja veszélybe és áttételesen még komolyabb hatásokat okozhat. Ha ugyanis a gazdáknak nem éri meg termelni, ha veszteségesek, akkor külföldről kell az országba hozni az élelmiszert és annak alapanyagát, amiben jóval kevésbé bízhatunk, mint az itthon előállított termékekben.
Egy felelős kormánynak tehát minden erejével azon kell lennie, hogy támogassa a gazdáit, hogy ahol csak tudja, tegye könnyebbé a dolgukat és segítse őket. Mert a jó minőségű és megfizethető élelmiszer egy ország szuverenitásának és nemzetbiztonságának is kulcsa.
Szerencsére a magyar kormány tudja ezt és már 2010-ben szövetségre lépett a gazdákkal és most, amikor igazán nehéz helyzetben vannak, akkor is teljes mértékben mellettük áll és segíti őket – ezt pedig maguk az érintettek is így látják és el is ismerik.
Sajnos ez a felismerés Brüsszelben még nem született meg. A legújabb agyrém szerint az Európai Unió mindenkinek, így a mezőgazdasági termelőknek is fizetőssé tenné az öntözést, szerintük ugyanis a piaci árak megfizetése hatékonyságra ösztönöz. Tenné mindezt akkor, amikor Európa nagyobbik része hőhullámokkal, szárazsággal és aszállyal küzd. Ismét, immár sokadik alkalommal mutatkozik meg a realitásérzék teljes hiánya a brüsszeli folyosókon. Persze
a hűvös, klimatizált üveggel borított irodákból kevés látszódik a valós helyzetből, de ennyire irreális és valóságtól elrugaszkodott lépést régen láttunk már az uniós elittől.
Főleg úgy, hogy a Bizottság úgy tűnik, hogy ott nehezíti a gazdák helyzetét, ahol csak tudja. Nyakló nélkül engedné be az ukrán termékeket az Uniós piacra, miközben a zöld ideológia erőltetésével egyre csak szigorítja a termelési feltételeket, egyre versenyképtelenebbé téve az Uniós árut a hamarosan beözönlő ukrán és dél-amerikai termékekkel szemben.
Ennek a nyomásnak próbál meg ellenállni a kormány, de egyre nehezebb a dolga. Magyarországon ugyanis az utóbbi években úgy tűnt, hogy legalább a gazdák támogatását illetően konszenzus alakult ki a politikában. Ezt rúgta fel a Tisza párt, amely amellett, hogy megszavazta Brüsszelben az öntözés fizetőssé tételét, azt a Raskó Györgyöt is a támogatói között tudhatja, akinek a nevét hallva a gazdák összerezzennek. Ő ugyanis az az agrárbáró, aki a ’90-es földprivatizációjának egyik legnagyobb nyertese volt, és aki most is határozottan támogatja Ukrajna Uniós csatlakozását. Ezek alapján pedig nem nagyon marad kérdés azt illetően, hogy mit várhatnának a magyar gazdák a Tisza párttól. Márpedig a mezőgazdaság többről szól, mint néhány család megélhetése. Az ország gerincét adó gazdatársadalomnak nem csak léteznie, hanem virágoznia kell, hiszen ez a garancia arra, hogy a jövőben is jó minőségű és megfizethető árú élelmiszer kerül az asztalunkra.
Kapcsolódó:
Hollik István: A magyar gazdák érdekei ellen szavaztak a tiszások Brüsszelben
Vezetőkép: A drónnal készült képen kiszáradt gémeskút látható egy legelőn Mezősas közelében 2025. június 30-án. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
