Víz nélkül nincs élet – Vajon meddig bírjuk még?

Az emberiség egyik legnagyobb kincse a tiszta ivóvíz. Ez az élet alapja, mégis napjainkban egyre nagyobb veszély fenyegeti ezt a látszólag végtelennek tűnő erőforrást. A Föld ivóvízkészletei drámai mértékben apadnak, és ha nem lépünk időben, a következő generációk számára már nem lesz magától értetődő a csapból folyó tiszta víz.

Tudta, hogy a Föld vízkészletének mindössze 1%-a használható közvetlenül ivóvízként? A többi vagy sós víz, vagy jég formájában létezik. Ez a kevéske víz azonban egyre inkább szűkössé válik. Az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbak az aszályok és az extrém időjárási jelenségek, amelyek megzavarják a természetes vízkörforgást. Emellett a növekvő népesség, az ipari fejlődés és a mezőgazdaság hatalmas vízigénye egyre nagyobb terhet ró a vízkészletekre.

Ma már több mint kétmilliárd ember nem jut elegendő tiszta ivóvízhez, és a helyzet egyre súlyosabb lesz. Gondoljon csak bele: az a luxus, hogy bármikor megnyitod a csapot, és tiszta víz folyik belőle, nem mindenki számára adott. Ez a helyzet pedig nem csak a fejlődő országokat érinti. Európa egyes részein, így Magyarországon is egyre gyakrabban tapasztalhatunk vízhiányt.

Magyarország is a vízhiány árnyékában

Hazánkban a helyzet különösen aggasztóvá vált. A harmadik Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerint a felszíni és felszín alatti vizek mennyisége folyamatosan csökken. A Tisza vízgyűjtőjén az elmúlt 40 évben közel 46%-kal csökkent a középvízhozam, míg a Körösök és a Duna vízgyűjtőjén is jelentős visszaesést mértek. A talajvízszint csökkenése különösen súlyos a Duna–Tisza közi homokhátságon és a Nyírségben, ahol évente 1-5 centiméterrel süllyed a talajvízszint, veszélyeztetve az ivóvízellátást és a mezőgazdaságot.

A kormányzati válasz: vízmegtartás és fenntartható vízgazdálkodás

A magyar kormány az elmúlt években egyre határozottabb lépéseket tett a vízbiztonság megőrzése érdekében. A legfontosabb irányvonal a víz visszatartása és a fenntartható vízgazdálkodás erősítése.

• Vízmegtartó rendszerek fejlesztése: Jelenleg több mint 100 helyszínen zajlik vízvisszatartás, és a kormány célja, hogy a jelenlegi 200 millió köbméter visszatartott csapadék mennyiségét egy éven belül másfél milliárdra, majd két éven belül akár hárommilliárd köbméterre növelje. Ez a mennyiség másfél Balatonnyi víznek felel meg, amelyet elsősorban az aszállyal leginkább sújtott 1,2 millió hektáron lehet majd hasznosítani.

• Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG): Az új támogatási rendszer kötelezővé teszi a víz visszatartását mintegy 1 millió hektáron azok számára, akik az AKG-ba belépnek. Ez a program nemcsak tilalmazza a belvíz elvezetését, hanem ösztönzi a kisebb vízvisszatartó helyszínek kialakítását és fenntartását legalább hét évig.

• Jogszabályi változások: A vízmegtartásra alkalmas területek országos szintű, szakmai alapú lehatárolása folyamatban van, és a kormány tervezi a jogi szabályozás módosítását is, hogy a vízmegtartás speciális szabályai törvényi szinten is érvényesüljenek. Ez segíti a rendszerszintű megvalósítást és a különböző érdekek összehangolását.

• Öntözési kapacitás bővítése: Jelenleg mintegy 120 ezer hektáron van lehetőség öntözésre, de a kormányzati fejlesztések révén ez a terület a következő években 400-500 ezer hektárra nőhet, ami jelentősen javítja a mezőgazdaság alkalmazkodóképességét az aszályos időszakokban.

• Támogatások és együttműködés ösztönzése: A kormány különféle támogatásokkal segíti a gazdákat és agrárközösségeket, hogy hatékonyabban tudjanak együttműködni a vízmegtartás és öntözés területén. A költségek megosztása révén fenntarthatóbbá válik a vízgazdálkodás.

• Vízvédelmi tudatformálás: A „Védd a vizet, formáld a jövőt!” program keretében a társadalmi tudatosság növelése is fontos cél, hiszen a fenntartható vízhasználathoz elengedhetetlen a közösségek aktív részvétele.

A vízstratégia jövője

A kormányzati intézkedések egyértelműen a fenntartható vízgazdálkodásra és a klímaadaptációra fókuszálnak, amelyek nélkülözhetetlenek a jövő kihívásainak kezeléséhez. A negyedik Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv előkészítése zajlik, amely 2027-ig célul tűzi ki a hazai vizek jó állapotba hozatalát, összhangban az Európai Unió víz-keretirányelvével.

A vízvisszatartás, az öntözési kapacitás bővítése, a jogszabályi környezet fejlesztése, valamint a társadalmi szemléletformálás együttesen teremthetnek olyan ellenálló rendszert, amely képes megvédeni Magyarországot a vízhiány és az aszály okozta károktól.

Magyarország vízbiztonsága nem csupán a természetes adottságokon múlik, hanem a tudatos, átgondolt kormányzati stratégián és a társadalom aktív részvételén. A víz visszatartása és fenntartható használata ma már nem választás kérdése, hanem létkérdés — egy közös ügy, amelyhez mindannyiunknak hozzá kell járulnia.