Pride menet- A Mi Hazánk akcióban: legálisan lezárja a Szabadság hidat a pesti hídfőnél
Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője kijelentette, hogy pártja legálisan zárja le a Szabadság hidat a pesti hídfőnél. A szervezet alelnöke beleszállt a Fideszbe, szerinte a kormánypárt „feladta a normalitás védelmét, és hülyét csinál magából”. Arra is kitért, hogy a Fidesz képviselői több javaslatukat szavazták le az Országgyűlésben. – olvasható az Indexen.
Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője közösségi oldalán jelentette ki, hogy „a Mi Hazánk törvényesen lezárja a Szabadság hidat a pesti hídfőnél a törvénytelen LMBTQP-propagandafelvonulás elől”. Hozzátette, hogy az ellenzéki szervezet nem rántja el a kormányt, szerinte a „Fidesz feladta a normalitás védelmét, és hülyét csinál magából”, mivel nem tart be egy megszavazott törvényt.
A politikus azzal folytatta bejegyzését, hogy a kormánypárti képviselők többször leszavazták a Mi Hazánk javaslatát a pedofil bűncselekmények elkövetőinek kémiai kasztrálására vonatkozóan. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz szintén nem támogatta, hogy tilos legyen a szivárványos zászlók polgármesteri hivatalokra, iskolákra és óvodákra kihelyezése.
Csütörtökön arról számolt be az Index, hogy a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, Novák Előd szerint sikerült lefoglalniuk az Andrássy utat még Karácsony Gergely bejelentése előtt, amivel egy ikonikus helyszínt tudtak elzárni a vonulóktól, ennek ellenére még nem dőlnek hátra. A politikus azt mondta, ha a rendőrség nem lép fel a „törvénysértő” Pride ellen, akkor „a magunk nyilvánvalóan szegényesebb eszközeivel” készek megállítani a felvonulást. Érdekesség, hogy az országgyűlési képviselő az Indexnek ezt az írását mellékelte a pénteki bejegyzéséhez.
A szombati betiltott Budapest Pride ellen három radikális szervezet is mobilizál: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Betyársereg és a Mi Hazánk Mozgalom is ellentüntetést szervez. Az útvonalak több ponton keresztezik egymást.
A Kúria megsemmisítette a tiltást, Till Attila kiállt a Pride mellett
Pénteken arról írt a portál, hogy a Kúria megváltoztatta korábbi döntését a Pride-dal kapcsolatban, és megsemmisítette a rendőrség tiltó határozatát. Új eljárásra kötelezték a rendőrséget, ugyanis a gyülekezési hatóság nem támasztotta alá, hogy a rendezvény az előzménnyel áll kapcsolatban, valamint nem tartalmaz a tiltás elegendő indoklást arra, hogy a felvonulás miért sérti a gyermekek jogait.
A rendezvénnyel kapcsolatban üzent Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője, aki szerint a főpolgármesternek a város működtetésével kellene foglalkoznia, nem pedig a Pride-dal. Pénteken arra kérte a követőit, hogy olyan témáról posztoljanak, amire büszkék.
Hírességek közül Till Attila műsorvezető a közösségi oldalán állt ki a Pride mellett, és kiemelte, azt kívánja, hogy az ünneplés szervezett atrocitás nélkül sikerüljön. Hozzátette, károsnak tart minden olyan törvényt, amely hátrányba hozza a nem heteroszexuális embereket.
A Pride betiltása politikai erőpróbává vált az Orbán-rendszerrel szemben. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a rendezvény túlmutat eredeti jelentésén – már nemcsak az LMBTQ-közösségek képviseletéről szól, hanem a gyülekezési jog korlátozása elleni tiltakozásról is.
Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában ugyan azt mondta, hogy „nem szoktuk bántani egymást”, és a hatóságok nem fogják „elagyabugyálni” a tüntetőket, de a radikális szervezetek jelenléte jelentősen növeli a konfrontáció kockázatát. Erre reagált Karácsony Gergely főpolgármester is, aki szerint a kormányfő a résztvevőket már nem, hanem csak őt „fenyegeti”, ami szerinte „belefér”. Majd felszólított mindenkit, hogy szombaton „nyugodtan és bátran, szabadon és szeretetben” vegyen részt a Budapest Büszkeség szabadságünnepen.
Indulatos vita zajlik a 30. Pride megrendezése előtt, miközben ahhoz keveset tudunk, hogy mélyebb képet alkossunk a társadalom véleményéről ezekben a kérdésekben. Emiatt a Pegapoll az Index megbízásából egyebek mellett arra kérte a magyar internetezőket, hogy mondják el véleményüket a Pride korlátozásáról, az LMBTQ+-közösségek jogairól, ezen csoportok támogatásának szükségességéről, a gyülekezési törvény további kiterjesztéséről. Az eredmény meglepő lett, és újabb kérdéseket vet fel.
Forrás: Index. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
