Alapjogokért Központ: Több, mint kétszer annyian vettek részt a Voks 2025-ön, mint a Tisza ukránpárti konzultációján
Több mint kétszer annyian (2 millió 285 ezren) vettek részt a magyar kormány által kezdeményezett, Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazáson, mint a Tisza Párt keleti szomszédunk EU-tagságát támogató konzultációján – írja az Alapjogokért Központ.
A Voks 2025-ön a magyarok 95 százaléka (2 millió 168 ezer fő) Ukrajna EU-csatlakozásával szemben foglalt állást, újabb lehetséges nemzeti egyetértési pontot létrehozva. A magyar kormánynak adott felhatalmazás erejét mutatja, hogy jóval többen támogatták a gyorsított felvétellel szembeni álláspontot, mint ahányan az ellenzéki összefogás 2022-es közös listájára szavaztak.
Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a politikailag aktív felnőtt magyar társadalom egyértelmű üzenetet küldött Brüsszelnek, amely Zelenszkij ukrán elnökkel és a Tisza Pártot is magában foglaló EPP-vel szimbiózisban játszik össze a csatlakozás gyorsítása érdekében
– mutatott rá az elemző központ.
A nemzetközi lejárató akciók és Magyar Péterék minden erőfeszítése ellenére, a szavazás eredménye kiemelkedő felhatalmazást ad Orbán Viktornak a magyar álláspont képviseletére Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának kérdésében az Uniós viták során.
A Voks2025 a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció utáni második legmagasabb részvételi adattal bír, a Tisza Párt év elején lezárult Nemzet Hangja elnevezésű egyeztetéséhez képest pedig több mint kétszer annyian töltötték ki. Mindez azt is jelenti, hogy az Európai Unió tagállamai közül egyedül Magyarországon állnak rendelkezésre közvélemény-kutatási adatokon túl olyan eredmények, amelyek hiteles módon tükrözik a választói akaratot Ukrajna mielőbbi EU-csatlakozásával kapcsolatban. Hiába állítja a kémbotrányba mind jobban belegabalyodó Magyar Péter, hogy keleti szomszédunk siettetett felvétele álprobléma, hiába szállt be személyesen Volodimir Zelenszkij is a Voks2025 ellen zajló kampányba, a magyarok nem tévesztették szem elől a saját biztonságukat és megélhetésüket fenyegető kockázatokat.
– írja az Alapjogokért Központ.
ELŐZMÉNYEK: VON DER LEYEN, WEBER ÉS A BRÜSSZELI ELIT A GYORSÍTOTT CSATLAKOZÁS MELLETT
Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása az európai politikai napirend szerves részét képezi. Ursula von Der
Leyen, az Európai Bizottság elnöke több alkalommal kiállt a háborúban álló ország felvétele mellett.
Alig várom azt a pillanatot – miután meghallgattam a frontvonalon harcoló katonájukat is –, amikor végre elkezdhetjük újjáépíteni Ukrajnát, Ukrajnát, mint az Európai Unió tagját. Dicsőség Ukrajnának, nagyon köszönöm!
– fogalmazott korábban.
A Bizottság Szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa, Marta Kos is hamar beállt a sorba:
Sikerre kell vinnünk, és sikerre is fogjuk vinni Európa egyesítésének következő szakaszát. Reális esélyünk van arra, hogy ebben a ciklusban egy vagy több tagjelölt országot eljuttassunk a célba.
– utalva az ukrán csatlakozási tárgyalások felgyorsítására. Ukrajna gyorsított EU-
csatlakozásának vezérszónoka azonban nem más, mint a Magyar Pétert körberajongó Manfred Weber az Európai Néppárt elnöke. Ő a Tisza Párt néppárti felvétele előtt világossá tette, hogy az EPP „Ukrajna
támogatásának pártja”. Sőt, már 2024 novemberében azt állította, hogy
Ukrajna hamarosan az Európai Unió tagja lesz. (…) Még sok tennivaló van, de az erőfeszítések egyértelműek. Mi, az Európai Néppárt tagjai, támogatjuk Önöket ebben.
2024 év végéhez közeledve meg is született az a koalíciós együttműködési megállapodás, melynek értelmében az EPP két másik EP-frakcióval együttműködve támogatni kívánja a migrációs paktum végrehajtása mellett Ukrajnát a fegyveres harcviselésben és az európai közeledésben – fogalmaz az elemző cég.
EGYÉRTELMŰ EREDMÉNYEK – NEMZETI EGYETÉRTÉSI PONT LEHET A GYORSÍTOTT CSATLAKOZÁS ELUTASÍTÁSA
A politikai kontextus tehát a brüsszeli állásfoglalások után egyértelművé vált: támogatni és előmozdítani akarják Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását. Erre válaszul indította el Orbán Viktor kezdeményezésére a magyar kormány a mostani véleménynyilvánító szavazást, melyen 2.284.732 választó vett részt.
Érvényes szavazatot 2.278.015-en adtak le, melyből 2.168.431 magyar állampolgár a csatlakozás elutasítása mellett tette le a voksát, és csupán 109.584-en gondolták úgy, hogy Ukrajnának helye van az Európai Unióban, vagyis a voksok 95,19 százaléka áll szemben a fennmaradó 4,81 százalékkal.
Amennyiben a Voks2025-öt a nemzeti konzultációkhoz hasonlítjuk, egy hajszállal lemaradva a második lenne a sorban.
Ez több mint a duplája annak, amit a Tisza Párt petíciója el tudott érni, amelyen Magyar Péterék közlése szerint 1,137 millióan vettek részt, amiből 58 százaléknyi támogató szavazatot tudtak begyűjteni keleti szomszédunk uniós csatlakozásához, muníciót biztosítva Brüsszelnek és Kijevnek az ukrán csatlakozásról szóló vitában. Hiába hivatkozott tehát személyesen Volodimir Zelenszkij is a Magyar Péterék által szállított eredményre – amelynek hitelessége egyébként több ponton megkérdőjelezhető
– mutatott rá az Alapjogokért Központ.
Mint az elemzésből kiderül:
A Tisza Párt és annak vezetője ebben, az ország sorsát alapjaiban formáló kérdésben egyértelműen
szembe került a választók többségének akaratával, és a brüsszeli elit irányvonalához igazodik. Ezt a párt alelnöke,
Tarr Zoltán nyilvánosan is egyértelművé tette a Voks2025 lezárultát megelőző napokban, amikor egy lengyel televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a jelenlegi kabinettől eltérő Ukrajna-politikát valósítanának meg, ha kormányra kerülnének, és nem akadályoznák az EU erőfeszítéseit. Tarr ugyan teljesen haszontalannak nevezte azt az iránymutatást, amelyet 2 millió 285 ezer választó személyesen tett meg, a szavazás eredménye már csak azért sem mellékes, mert meghaladja az ötpárti ellenzéki összefogás 2022-es választáson felmutatott eredményét (1.947.331 szavazat), ahogy a baloldali pártok 2019-es európai parlamenti választáson elért szavazatszámát (1.426.826 szavazat), valamint a Tisza Párt által 2024-ben megmozgatott választói tömböt is (1.352.699 szavazat). – jegyzi meg az elemző központ.
A TISZA UKRAJNA TÁMOGATÁSA MELLÉ ÁLLT
A Voks2025 eredménye nyilvánvalóan gally a brüsszeli háborúpárti küllők között, melynek jelentőségét az eddigi mintának megfelelően minden bizonnyal tagadni fogja az Ukrajna csatlakozását sürgető balliberális elit. Az ukrán kormány ezt már meg is tette, hiszen nyilvánvalóan az a célja, hogy az általa vívott háborúba minél több szereplőt vonjon be a lehető legteljesebben. Érvelésüket azonban erősen gyengíti, hogy amikor az Európai Bizottság fordult a választókhoz, és a Konferencia Európa jövőjéről című konzultációjában több mint egy éven keresztül próbált kapcsolatba lépni velük, akkor a teljes Európai Unióban is csak mintegy 700 ezres részvételt tudtak elérni. Ennek ellenére büszkén hirdetik, hogy a beérkezett vélemények alapján 49 javaslat született és 326 intézkedést foganatosítottak – természetesen a saját szájuk íze szerint. – írja az Alapjogokért Központ.
A szavazással kapcsolatos diskurzus során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Tisza Párt a kijevi vezetéssel is baráti viszonyt ápol, egyik legfontosabb politikusa, Ruszin-Szendi Romulusz még vezérkari főnökként Ukrajna irányában fennálló személyes elkötelezettségéről is bizonyságot tett, amikor NATO és uniós vezérkari főnöki üléseken, a kormány békepárti elkötelezettségétől elrugaszkodott, és „Slava Ukraini” felkiáltással zárta beszédeit.
A párt környékén ráadásul a hírek szerint megjelentek az ukrán titkosszolgálathoz köthető figurák is. Egyikük, Tseber Roland egy nap alatt szervezett korábban kijevi utat Magyar Péter számára.
– olvasható az elemzésben.
Az ukrán szolgálatok az utóbbi időszakban – a véleménynyilvánító szavazás befolyásolása érdekében –
dezinformációs kampányba kezdtek, sőt, maga Volodimir Zelenszkij fenyegette meg a már említett
interjúban az ukrán elit háborús törekvéseinek támogatását konzekvensen ellenző magyar kormányt, hogy a már nem is titkos akciójukat folytatni fogják.
Mindez azonban jól láthatóan csak még több választót ébresztett rá arra, hogy mi a szavazás lényege, miként és mely szereplőkön keresztül próbál meg Kijev befolyást szerezni Magyarországon, és mit veszíthet hazánk azzal, ha Ukrajna az Európai Unió tagjává válik.
– jegyzi meg az Alapjogokért Központ.
ÓRIÁSI TÉT, RENDKÍVÜL ERŐS TÁRSADALMI FELHATALMAZÁS
A Voks2025 tehát a kormány egyik legtöbb embert megmozgató társadalmi egyeztetése, ami nem csoda, hiszen a tét sem csekély. Ursula von der Leyen bővítésért felelős biztosa, Marta Kos nemrég azt közölte, hogy még ebben az uniós ciklusban, vagyis 2029-ig uniós tagállammá tennék Ukrajnát, melynek képviselői így ezt követően már részt vennének az uniós döntéshozatalban, a közösségi forrásokat pedig jelentős részben Kijev csatornázná be.
Mindez azt is jelenti, hogy magát a fegyveres konfliktust integrálnák az annak idején békeprojektként útjára indított Unióba, és a még meglévő gátakat is lebontanák az elől, hogy a Közösség pénzének mind nagyobb hányadát öntsék az emberéletek tízezreit követelő összecsapásokba. Ezzel a mindennapjainkat már 2022 februárja óta megkeserítő háborút még jobban elnyújtanák, a ránk gyakorolt negatív hatásait pedig megsokszoroznák
– fogalmaz az elemző cég.
Ennek egyik legfontosabb gazdasági jellegű eleme az lenne, hogy a magyar háztartások elesnének a
rezsicsökkentéstől, hiszen Brüsszel már így is az olcsó orosz energiaforrások felhasználásának betiltásán dolgozik Kijev támogatása érdekében.
Hasonlóan nem érdekli von der Leyenéket az európai gazdák sorsa, és inkább a jelentős részben külföldi tőkealapoknak pénzt hajtó ukrán mezőgazdaságot hoznák helyzetbe jóval silányabb, sőt az egészségünkre is veszélyes termékekkel elárasztva az európai fogyasztókat.
Az európai országokat elárasztaná az ukrán munkaerő, veszélybe sodorva sokak munkahelyét, a délszláv háború tapasztalatai alapján pedig az is biztosra vehető, hogy az Ukrajnába küldött nagy mennyiségű fegyver jelentős része is megjelenne a feketepiacon, az Unió határain belül, az ukrán maffia pedig soha nem látott erőre tenne szert, veszélyeztetve a környező országok biztonságát is. A magyar választók mindennek gátat szabnának, ennek megvalósítására szólították most fel a kormányt.
– írja az Alapjogokért Központ.
Az elemző cég kiemeli: az ügy jelentősége azonban még minden bizonnyal a továbbiakban is magas maradhat, mert míg a kabinetnek az emberek véleménynyilvánítása ad mandátumot a brüsszeli tárgyalásokra, addig a legnagyobb ellenzéki szereplőt a jelek szerint más erők befolyásolják, és nem várható tőle, hogy tud vagy egyáltalán akar változtatni ezen.
Forrás: Alapjogokért Központ Fotó: Alapjogokért Központ.
