A CÖF-CÖKA elutasítja a külföldi támogatásokat és a magyar költségvetésből sem részesül

Az ellenzéki pártokkal szövetkező és a magyar szuverenitást támadó „álcivil” szervezetekkel ellentétben a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) elutasítja a külföldi támogatásokat és magyar költségvetési pénzekből sem részesül – hangzott el a civil szervezet 2024-es Közhasznúsági jelentését ismertető sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

 

Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy „semmit rólunk, nélkülünk” szlogenjük, illetve a velük egyetértő polgárok nézete mindenkor kizárja annak lehetőségét, hogy pártot alapítsanak és hozzáfűzte, hogy identitásuk töretlen, sosem vezérelte őket a hatalom megszerzése. Az elnök célként fogalmazta meg többek között a jogállamiság intézményrendszerének erősítését, értékek, érdekek mentén a szuverenitást szem előtt tartva. 

Csizmadia László tájékoztatása szerint tevékenységük sok más mellett a 2022-ben kezdődött orosz-háború lezárását követelő állásfoglalásaikra, a nők, édesanyák szerepének támogatására is kiterjed és a Patrióták Európáért frakcióval folytatott együttműködésben, valódi demokrácia mellett kívánják reflektorfénybe helyezni az uniós sorskérdéseket. Ezzel szemben – hangsúlyozta a CÖF-CÖKA elnöke – az „álcivil” alapítványok, az ellenzéki pártokkal a legitim kormány leváltására szövetkeztek, háborút fenntartó, birodalmat alakító, illegális honfoglalást segítő, kontraszelektált politikát folytató vezetők lába elé vetik hazánk szuverenitását.

A választóikat eláruló képviselők zsoldossá váltak és kufárok módjára szolgálnak idegen érdekeket

Elmondta, hogy a CÖF-CÖKA 2009-es alapítása óta nem kért és nem kapott támogatást külföldről, állami cégektől pedig kizárólag kétoldalú szerződéssel, szponzorálás alapján. Csizmadia László hangsúlyozta, hogy ebbe a körbe tartozik az MVM-től olyan kisfilmek készítésére kapott támogatás, melynek köszönhetően a magyar polgárok 1 százalékos személyijövedelemadó felajánlásaival 10 százalékkal nőttek annak a nemzeti együttműködési alapnak a lehetőségei, melyből ma mintegy 6000 civil szervezet kap támogatást. Sikerként értékelte, hogy a CÖF-CÖKA 2023-tól már magyar állami vállalatoknál sem pályázott semmilyen támogatásra. Az elnök célként fogalmazta meg, hogy az említett álcivil szervezetek mutassák be: a kormányt támadó tevékenységükre milyen külföldi támogatásokban részesültek. 

 

Csizmadia László a tájékoztatón bejelentette, hogy 5 millió forintos adományt ajánlanak fel az erdélyi árvízkárosultak számára és azt is szorgalmazta, hogy az élelmiszeriparban és a kereskedelemben bevezetett árstopot, árréstopot bíráló külföldi tulajdonban lévő áruházláncok ellensúlyozására, állami segítséggel a magyar élelmiszerláncokat erősítsék.

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője, elnöki főtanácsadója elmondta, hogy egy szakmai műhely, a vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy azok a külföldről finanszírozott NGO-k, amelyek nemcsak Magyarország szuverenitását veszélyeztetik, de például a CÖF-CÖKA ellen is különböző fórumokon folyamatos támadásokat indítanak, korlátlan anyagi lehetőségekkel rendelkeznek. 

 

A CÖF-CÖKA ezzel szemben korlátlan átláthatósággal tud felmutatni és a jogszabályi előírásoknak is megfelel, ugyanakkor ez a transzparencia ezen NGO-k részéről már nem tapasztalható

– fűzte hozzá.

Az alkotmányjogász konkrét példákat említve elmondta, hogy a Magyarországról állítólag már elköltözött CEU alapítvány 2023-ban több mint 3 milliárd forintos bevételt ért el, a Partners Hungary Alapítvány 1,7 milliárdot és mind az Ökotárs Alapítvány, mind az Oltalom Karitatív Egyesület, mind pedig a Partizán, rendszerkritikus tartalmak előállításáért közel egymilliárd forintból gazdálkodott 2023-ban.

Ifj. Lomnici Zoltán elgondolkodtatónak tartja azt, hogyan lehetséges, hogy ezek a magyar ellenzéket segítő alapítványok jóval nagyobb büdzsével rendelkeznek, mint az ellenzéki pártok.

Miközben ezen szervezetek gyökere nem tisztázott, bizonyos Soros György által támogatott szervezet esetén a pénzmosás, illetve terrorista, Izrael ellenes szervezetek támogatásának gyanúja is felmerült, sokkal nagyobb hatásuk van a demokratikus közéleti vitákra, mint az ellenzéki pártoknak

– fűzte hozzá.

Az elnöki főtanácsadó a telex.hu-t és a 444.hu-t Magyar Péter és a Tisza Párt legfőbb lakájmédiájaként jellemezte, közben pedig azt hangsúlyozta, hogy közülük a 444.hu kiadója, a Magyar Jeti Zrt. volt transzparensebb és maga hozta nyilvánosságra az adatait, amely szerint tavaly mintegy másfél milliárd forintból gazdálkodtak, ám büdzséjükben még így is vannak bizonyos vakfoltok például, hogy Soros György szoros szövetségesei mintegy „felvigyázóként” továbbra is ott vannak a cégben.

A telex.hu zrt-vel kapcsolatban elmondta: beszámolóik szerint a bevételeik 2020 óta, jelentősen, mintegy 1,1 milliárdra nőttek és az alkotmányjogász érdekesnek tartja, hogy ebből 140 millió forint a pályázati pénz, 500 millió pedig az olvasóiktól érkező támogatás.

A CÖF-CÖKA szóvivője szerint ezek az olvasói támogatások köszönő viszonyban sincsenek egyes ellenzéki politikusok, illetve a „dollármédia” által terjesztett azon propagandával, hogy Magyarországon egyre nehezebb a helyzet, egyre nagyobb a szegénység és egyre kevesebben tudnak megélni a fizetésükből. 

Mikroadományokból több 10 vagy 100 millió forintot tudnak megmozgatni az ellenzéki pártok

Ifj. Lomnici Zoltán szerint jól látható, hogy ezek az ellenzéki pártok, illetve személyek és szervezetek „kalapozással” mikroadományokkal pillanatok alatt több 10, vagy 100 millió forintot tudnak megmozgatni. 

A CÖF-CÖKA határozott álláspontja: nem véletlen, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nemcsak cégeket, alapítványokat, hanem ezek mögött lévő szerkesztőségeket, civil szervezeti hálózatokat is vizsgál

– mondta, hozzáfűzve, hogy valamennyi ezzel kapcsolatos adatot már elérhetővé tettek a Civil Összefogás Fórum Facebook-oldalán. 

  

Forrás: MTI, Vezetőkép: MTI/Soós Zoltán