Brüsszel rezsiválságba sodorná Magyarországot – közölte a Századvég
Az európaiak 22 százaléka képtelen megfelelően felfűteni otthonát, 26 százalékával pedig az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni közüzemi díjait. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország érintettsége mindkét mutatóban a legalacsonyabb az EU-tagállamai között. Az orosz energia tiltására vonatkozó brüsszeli terv azonban veszélybe sodorná a programot, aminek súlyos társadalmi következményei lennének – közölte a Századvég hétfőn az MTI-vel.
Tudatták: a Századvég június 2-án tartja az Átalakuló világrend: európai kérdések és válaszok című konferenciáját, ahol – magas rangú politikusok és szakmai megszólalók mellett – a közleményben szereplő Európa Projekt-kutatás 2025-ös eredményei is részletesen bemutatásra kerülnek.
Azt írták, hogy Brüsszel betiltaná az orosz energiahordozókat az EU-ban, az intézkedés jelentősen megemelné a tőzsdei energiaárakat, és jelentősen megnehezítené a tagállamok lakossági tarifatámogatási programjait.
A lépésnek katasztrofális társadalmi következményei lennének, ugyanis az Európai Unió már a jelenlegi árak és támogatási programok mellett is súlyos energiaszegénységi problémákkal küzd – emelték ki.
A Századvég Európa Projekt-kutatásának új eredményei rámutatnak, hogy az uniós polgárok több mint ötöde nem képes kellő mértékben felfűteni otthonát, az arány több, mint háromszorosa az energiaválság és a háború előtt mért 6,9 százaléknak, azaz az energiaszegény európaiak száma négy év alatt több mint 65 millió fővel nőtt.
A fizetési hátralékok a lakosság még szélesebb körének okoztak problémát: a kutatás eredményei alapján minden negyedik európaival legalább egyszer előfordult az elmúlt egy évben, hogy nem tudta időben befizetni közüzemi számláit – közölték, hozzátéve, hogy az arány ebben a mutatóban a 2021-ben mért érték csaknem négyszeresére nőtt.
Az elemzés alapján a tagállamok közötti különbségek rámutatnak, hogy a magas relatív átlagjövedelmek nem feltétlenül nyújtanak védelmet az energiaszegénység terjedése ellen, egy hirtelen, drasztikus tarifaemelkedés ugyanis a magas jövedelmű országokban is széles társadalmi rétegeket állít súlyos egzisztenciális kihívások elé.
Az eredmények alapján a piaci áremelkedés társadalmi következményei ellen azok a tagállamok voltak képesek a leghatékonyabban védekezni, amelyek szigorú tarifaszabályokat és széles körű támogatási programokat alkalmaztak
– fűzték hozzá.
A Századvég szerint például, hogy mind a fűtési, mind a díjfizetési nehézségekben Magyarországon a legalacsonyabb az érintettek aránya (9 és 12 százalék), elsősorban a rezsicsökkentésnek köszönhető.
A program keretében hazánk az EU legszigorúbb hatósági árszabályozását alkalmazza, ami ellentart a piaci árak tarifákba való begyűrűzésének, így Magyarország az unió legalacsonyabb díjait képes biztosítani a családoknak – hangsúlyozták.
„Brüsszel új szankciós terve elsősorban azért jelent veszélyt az uniós tagállamokra nézve, mert olyan mértékű áremelkedést idézne elő, amely fenntarthatatlanná tenné a jelenlegi tarifatámogatásokat. A programok megszűnésével a rezsidíjak elszabadulnának – a magyar fűtési tarifák például a jelenlegi három és félszeresére emelkednének -, ami az energiaszegénység további terjedéséhez és a társadalmi feszültségek növekedéséhez vezetne”
– fogalmaztak az elemzésben.
Kapcsolódó:
Vezetőkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 27 tagú biztosi testület heti ülésén az Európai Parlament strasbourgi székházában 2024. november 26-án. Az uniós törvényhozás november 25. és 28. között ülésezik. Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
