Latorcai Csaba: A magyar szabadságot ismét külső erők fenyegetik
Ahogyan 1848-ban, most is szembekerültünk olyan hatalmi érdekekkel, amelyek nem nézik jó szemmel a függetlenségünket – hangsúlyozza Latorcai Csaba, a KDNP ügyvezető alelnöke a Mandineren megjelent írásában, ebből idézünk részleteket.
Az önrendelkezést Közép-Európában nem adják ingyen.
Ráadásul nem elég kivívni, nem szabad adottnak venni, hanem a megőrzéséért újból és újból harcba kell szállni.
A kulcs, hogy mikor milyen fegyvernemet választ az ember, kiváltképp, ha az egész nemzet sorsa a tét. Sokféle módon lehet küzdeni, de ésszel és erővel érdemes. Ahogyan az 1848. márciusi, győztes forradalmat is követték az áprilisi törvények, majd egy évvel később a dicsőséges tavaszi hadjárat, úgy a 2010 óta elért eredményeinket is meg kell védenünk, ma, 2025-ben.
1990-ben a szabadságunk egy részét ugyan visszaszereztük, de az önrendelkezésünk nem állt teljesen helyre.
Hirdetés
A kommunisták már leszálló ágban voltak, ám hatalmuk egy részét sikerült átmenteniük a demokratikus Magyarországra is. Motivációik megmaradtak, csupán ideológiát cseréltek.
Az 1989-ben és 1990-ben lezajlott rendszerváltozásnak köszönhetően újra megszületett a demokratikus és szabad Magyarország, amelyet a kilencvenes és kétezres évek turbulens politikai időszaka követett. 2010-ben, a keresztény-nemzeti oldal kétharmados győzelmével lehetőség nyílt az 1989-ben és 1990-ben megkezdett munka befejezésére, saját kezünkbe vettük a sorsunkat, hiszen magunk akartunk és akarunk dönteni a nemzet útjáról.
Ugyanakkor, ahogyan 1848-ban, most is szembekerültünk olyan hatalmi érdekekkel, amelyek nem nézik jó szemmel a függetlenségünket.
Az eddig elért eredményeink ellenére napjainkban egy új birodalom célkeresztjébe került a magyar szabadság. A helyzet most annyiban más, hogy szuronyok helyett a jogszabályalkotás a leghatékonyabb fegyver, amellyel megvédhetjük hazánkat, ám a küzdelem valós, nekünk pedig hazafias kötelességünk megvívni ezt a harcot.
Európában és az Egyesült Államokban olyan irányzatok kaptak erőre, amelyek a korábban természetesnek tekintett társadalmi normák és kulturális alapok radikális átalakítására, sőt, az ember átprogramozására törekednek.
Olyan bizarr, életellenes új normák születnek, amelyek rövid idő alatt jogi keretet is kapnak, ezzel gyökeresen megváltoztatva a társadalmak működését. A tengerentúlon már felvették a harcot ezen irányzatokkal szemben, így most rajtunk a sor.
A nyugati folyamatok, a társadalmi normák és kulturális alapok jogi eszközökkel megtámogatott, radikális átprogramozása nem maradtak következmények nélkül: több országban már ma is tapasztalhatók a társadalom megbomlásának jelei, az értékrend elbizonytalanodása és a közösségi kohézió meggyengülése.
Ezeket sajnos szándékosan verik szét. Hideg, cinikus politikai érdekből.
Hazánk e kihívásokkal szemben a megerősödés útját választotta. Az Alaptörvény 15. módosítása a mai kor problémáira ad választ és egyértelműen tükrözi a korunkat jellemző társadalmi, gazdasági és politikai változásokra adott magyar reakciót. Az áprilisi törvényekhez hasonlóan tehát az Alaptörvény módosítása a nemzetünk jogos követeléseit teljesíti. Ez nem csupán jogi eszköz, hanem világos üzenet is: nem kívánjuk feladni önazonosságunkat, nemzeti hagyományainkat és értékrendünket zűrzavaros, bizonytalan kimenetelű társadalmi kísérletek kedvéért.
Latorcai Csaba írását a Mandiner oldalán olvashatják el teljes terjedelmében.
Kapcsolódó témák:
Latorcai Csaba: A baloldalnak évtizedek óta ugyanaz a receptje
Vezetőkép: Latorcai Csaba, a KDNP ügyvezető alelnöke nyilatkozik a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferenciája után a sajtó munkatársainak az MTA Humán Tudományok Kutatóházában 2024. november 5-én. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
