Elengedhetetlen és fontos lépés a falvak támogatása

A falut nem leépíteni, hanem felépíteni kell – jelentette ki Orbán Viktor, miniszterelnök a napokban. A kormány pedig úgy tűnik, tesz is azért, hogy ez így legyen.
Egy korábbi cikkben utaltunk már arra, hogy a nemrég bejelentett kormányzati lépések, mint a két- és háromgyermekes anyák SZJA mentessége, a drog elleni küzdelem, vagy az árrésstop bevezetése és az infláció elleni fokozottabb fellépés mind azt mutatják, hogy a kabinet nem veszítette el a realitásérzékét és azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyek az emberek számára valóban húsba vágóak. A társadalom falun élő egyharmadának ugyanakkor sajátos gondjai is vannak, amelyek eltérnek, vagy eltérhetnek azoktól, amelyek egy városi embert érintenek.
Egy kormányzat számára pedig elengedhetetlen, hogy foglalkozzon ezekkel a problémákkal is, a magyar társadalom gerincét ugyanis a falu és a falusi emberek adják.
Ahhoz ugyanakkor, hogy a döntéshozók jól reagáljanak a kistelepüléseken lévő kihívásokra, az is elengedhetetlen, hogy értsék azt, ami és ahogyan ott történik. A bejelentett, a Magyar Falu Programot kibővítő intézkedések pedig azt mutatják, hogy Orbán Viktor, miniszterelnök és kormánya érti ezeknek az embereknek a gondolkodását. Éppen erről szól a liberálisok részéről sokat támadott kocsmafelújítási program. Ennek ugyanis nem az alkoholizmus népszerűsítése, vagy az alkoholfogyasztásra ösztönzés a célja. Aki ismeri ezeket a településeket, az tudja, hogy a kocsma a falu lelke, ahová egy kávéra, üdítőre, vagy csak úgy beszélgetni is sokan betérnek.
A kocsma a találkozási pont, a problémák kibeszélésének a helyszíne és a szórakozási lehetőség egyszerre.
Egyfajta modern kori Forum Romanum. Akik pedig ezt a programot bírálják, valójában attól fosztanák meg a kistelepülések lakóit, hogy ezeket a tevékenységeket kulturált kereteken belül, rendezett körülmények között végezzék. De miért is lenne előbbrevaló egy városi, mint egy vidéki? Miért ne lehetnének vidéken is olyan feltételek, mint városon? Nem akarom feleslegesen élezni a város-vidék ellentétet, de ideje lenne, ha a nagy- és a fővárosban élők mindegyike leszállna a magas lóról és megértené, vagy legalábbis elfogadná, hogy
ebben az országban nem lehet sem területi, sem települési, sem egyéb más alapon különbséget tenni az emberek lehetőségei között.
Erről szól a kocsmafelújítás, erről szól a boltok támogatása, a templomok rendbetétele és a készpénzfelvétel lehetőségének biztosítása.
A kormány már a Magyar Falu Program elindításakor felismerte, hogy egy ország ereje a vidékben rejlik. Az eredmények pedig magukért beszélnek: 1200 faluban – vagyis a magyarországi települések több, mint egyharmadában (!) – megállt a népességfogyás. Ez már önmagában óriási eredmény, az új intézkedések pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kistelepülések megtartó ereje tovább növekedjen.
Mert valójában egy ország helyzetéről, fejlettségéről az mond el a legtöbbet, hogy milyen állapotban vannak a falvai. Nem az az érdekes, hogy milyen különbségek vannak Temesvár, Győr, vagy Dortmund között. Ezek nagyvárosok, ahol minden rendelkezésre áll, ami kielégíti az ott élők szükségletét. A valódi képet az mutatja, meg, hogy milyen állapotban vannak a szerb-román határ környékén, a Kisalföldön vagy a Ruhr-vidéken található falvak. Az ember itt érzi meg igazán, hogy milyen fejlett Románia, Magyarország vagy Németország. A következő években pedig hazánk ezen a téren óriásit léphet előre. A lehetőség mostantól adott, így a falvakon és lakóikon a sor, hogy éljenek vele. Ahogy ismerem őket, rajtuk nem fog múlni.
Kapcsolódó anyagaink:
Vezetőkép: Orbán Viktor miniszterelnök a magyarországi szabad pálinkafőzés 10. évfordulóján szervezett ünnepségen a Zala megyei Becsehelyen 2020. szeptember 27-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Hirdetés