Magyar találmányok, melyek megváltoztatták a világot és mindennapjaink részévé váltak

Nincs még egy olyan nemzet a világon, mely lakosságszámához képest annyi feltalálót és Nobel-díjas tudóst „jegyezhet” mint a magyarok. Érdemes végigtekintenünk a találmányokon és feltalálókon, akikre méltán büszkék lehetünk – a teljesség igénye nélkül.

A magyarok a fejlődésnek induló technológiában is jeleskedtek. Tihanyi Kálmán a televíziókészülékek kifejlesztésében alkotott nagyot: nevéhez fűződik a töltéstároláson alapuló, nagyfelbontású televíziórendszer feltalálása. Szabadalma 1938-ban született meg.

Selényi Pál a fénymásolás, a xerográfia feltalálója volt, sikeresen felismerte annak fizikai folyamatát. Bár a gép fejlesztésére tett törekvéseit eleinte nem ismerték el, Chester F. Carlson, a technológia későbbi fejlesztője az ő nézeteire alapozta ez irányú munkáját.

Az első energiaátvitelre alkalmas, zárt vasmagú transzformátort 1855-ben szabadalmaztatta Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly. Bláthy Ottó Titusz neve kapcsán fontos megemlíteni egy másik találmányát is: ő találta fel és szabadalmaztatta a váltakozó áramú egyfázisú villamos fogyasztásmérő első példányát 1889-ben. Mostantól mindig jusson eszébe, ha felkapcsolja a villanyt, hogy egy honfitársának köszönhetően van világosság az otthonában. Pontosabban három magyar tudós is hozzájárult a villanykörte feltalálásához: Just Sándor, Hanamann Ferenc és Bródy Imre alkották meg a Wolfram-szálas izzót, ezzel létrehozva a tartós és erős fényt adó, napjainkban is az egyik legelterjedtebb villanykörtét.

Ma, az okostelefonok világában vissza sem gondolunk, de a telefonálás hajnalán nagy előrelépést jelentett, amikor Puskás Tivadar feltalálta a telefonközpontot. A későbbi telefonhírmondó is az ő találmánya volt.

A dinamóelv 1861-es feltalálása Jedlik Ányos munkásságának eredménye volt, igaz, a szabadalmat öt évvel később a tőle függetlenül kutató Ernst Werner von Siemens nyújtotta be.

Bíró László volt az első golyóstoll szabadalmaztatója 1899-ben. Hasonló törekvéseket előtte már John J. Loud is folytatott.

Tudta, hogy Segner János András (Pozsony, 1704. október 9. – Halle, 1777. október 5.) magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, egyetemi tanár, a Segner-kerék, azaz a vízturbina feltalálója?A meteorológia-történet őt tekinti a matematikai meteorológia megalapítójának. Nevét legtöbben a turbina ősének tekinthető Segner-kerékről ismerik. Találmányát Segner a Göttingen melletti Nörtenben a gyakorlatban is kipróbálta. Olyan malmot épített, amelynek hajtószerkezete a Segner-kerék (vagyis vízturbina) volt. Ezen túl az elsők között igyekezett számítások alapján a legjobb hatásfokot elérni.

További híres találmányok, a teljesség igénye nélkül:

1. 3,5″ FDD (flopilemez) – Jánosi Marcell
2. Arteriográf – Illyés Miklós
3. Atombomba – Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede
4. Basic nyelv – Kemény János
5. Dinamó – Jedlik Ányos (a találmányt nem ő, hanem Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta)
6. Eötvös-inga – Eötvös Loránd
7. Golyóstoll – Bíró László József
8. Hafnium, valamint az izotópok használata – Hevesy György
9. Hangosfilm – Mihály Dénes
10. Helikopter – Asbóth Oszkár
11. Hidrogénbomba – Teller Ede
12. Holográfia – Gábor Dénes
13. Jendrassik-gázturbina – Jendrassik György
14. Neumann-elvek – Neumann János
15. Nukleáris láncreakció – Szilárd Leó
16. Porlasztó – Bánki Donát és Csonka János
17. Részecskegyorsító – Simonyi Károly
18. Rubik-kocka – Rubik Ernő
19. Szódavíz – Jedlik Ányos (szabadalmi oltalom nélkül)
20. Tarhonya – Bőrzacskóban vitte magával a hadba induló magyar lovas. Húsporral összekeverte és felfőzte. A mai instant levesek ősét képezte.
21. Telefonközpont – Puskás Tivadar
22. Torlósugár-hajtómű – Fonó Albert
23. Transzformátor – Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowsky Károly
24. Zajtalan gyufa – Irinyi János
25. Antimonos kéregöntés – Ganz Ábrahám
26. Hengerszék – Mechwart András
27. Sorvetőgép – Kühne Ede
28. Heliométeres szintezőműszer – Kruspér István
29. Oxigénmeghatározás – Winkler Lajos
30. Villamosvasút és fázisváltós villamosvontatás – Kandó Kálmán
31. Alumíniumléghajó – Schwarcz Dávid (Zeppelin által vált ismertté)
32. Elektromos fogyasztásmérő – Bláthy Ottó
33. Kéziöltést utánzó varrógép – Kiss József (nem ő szabadalmaztatta)
34. Stencil sokszorosítás – Gestetner Dávid
35. Wolfram-szálas izzó – Just Sándor, Hanaman Ferenc, Bródy Imre
36. Légmotoros kerékpár – Vedres András
37. Bolygóműves sebességváltó – Galamb József (Ford T-modell)
38. Organoterápiás és szintetikus gyógyszerek – Richter Gedeon
39. Világvevő rádió (forgókondenzátor) – Korda Dezső
40. Félautomata fényképezőgép – Mihályi József és Riszdorfer Ödön
41. Filmfelvevőgép – Mihályi József
42. Telehor, az első tévéadó – Mihály Dénes
43. Televízió-képcső (modern nagyfelbontású televízió) – Tihanyi Kálmán
44. Színes televízió és mikrobarázdás hanglemez – Goldmark Péter Károly
45. Gázok cseppfolyósítása – Freud Mihály 1934-ben, első felhasználás 1959-ben
46. Zemplén-féle elszappanosítás és Zemplén-féle cukorlebontás – Zemplén Géza
47. Hexuronsav C-vitamin (aszkorbinsav) – Szent-Györgyi Albert
48. Elektronsokszorozó-cső – Bay Zoltán
49. Légkondenzációs hűtőtorony – Heller László és Forgó László
50. Pattantyús-módszer – Pattantyús-Ábrahám Géza
51. Sokszögeszterga – Gellért Károly
52. Béres-csepp – Béres József
53. Allergofilter – Vajai László
54. Üvegbeton – Losonczi Áron
55. TBK (új típusú biodízel) – Thész János, Boros Béla, Király Zoltán
56. Biogázreaktor – Kiss Péter
57. Direkt metanolos tüzelőanyag-cella – Oláh György
58. Transzverter – Magyar László és Csefkó Pál Tamás
59. Tű nélküli oltókészülék – Lindmayer István
60. Polarizáltfény-terápia (lágylézer) – Mester Endre és csapata
61. Humanoid látómodul (PAL-optika továbbfejlesztett változata) – Greguss Pál
62. Szintetikus vér (művér) – Horváth István
63. Analogikai számítógép – Roska Tamás
64. Sakk-gép – Kempelen Farkas
65. Nyugtató – Sellye János
66. Az űrhajózásban alkalmazott térgeometria – Bolyai János
67. kettős objektív, Binokuláris távcső és diavetítő – Petzval József
68. Floppy őse – Szentiványi Tibor
69. Forgókondenzátor, világvevő rádió – Korda Dezső
70. Lőelemképző – Juhász István
71. A Föld alakjának meghatározása – Izsák Imre
72. Villa, kanál, hústartósítás – A kora-középkori Európa lakossága sokáig nem ismerte a hús tartósításának módjait (szárítás, sózás, füstölés, főzés) mint ahogyan a villa és kanál használatát sem. Az ősi magyarok azonban már a Kárpát-medencei bejövetel előtt is tartósították a húst és a késen kívül, evőeszközöket is használtak.
73. Fehérnemű – A fehérneműt a hunok találták ki és Atilla korában rendszeresítették a hadseregben is. Európában még a XVII. században sem.
74. Nadrág, zakó, hosszú kabát (kaftán), ing és cipő – A nadrág, zakó (kazak) és hosszú kabát (kaftán), ing, és cipő elterjedését (a nőknél is), Európa szintén  a hunoknak köszönheti.
75. Háromnegyedes félcipő – kifejezetten magyar találmány.

76. Gomb– szintén a hunok találták ki és alkalmazták. Először a nők, szövött ruházaton, Atilla palotájában.

A holográfia olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. És hogy ki a feltalálója? Gábor Dénes Nobel-díjas magyar származású fizikus. Bár több mint 15 évig nem figyeltek fel a találmányára, végül 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott a munkájáért.

Na és ne feledkezzünk meg napjaink nagy sikerére: az Amerikai Egyesült Államokban élő Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus Karikó Katalin Drew Weissmannal közösen dolgozta ki az emberi sejtekben lévő mRNS módosított változatát, amely lehetővé teszi, hogy a hírvivő RNS-t felhasználják bármely fertőzés szimulációjaként: ezzel a technológiával készült a Covid–19 elleni első sikeres vakcina.

Önnek melyik találmányról derült ki, hogy magyar feltalálónak köszönhető? Kommentben írja meg, kíváncsiak vagyunk Olvasóink véleményére!

 

Vezetőkép: Getty Images