Brüsszel folyamatos ütemtévesztésben van
Az Európai Unió vezetése a migrációs válság után a háború ügyeben sem jó stratégiát választott, pedig a következményeket előre lehetett látni.
Furcsa belegondolni, de már több, mint 10 éve, 2015. január 7-én történt a Charlie Hebdo francia szatirikus lap elleni terrortámadás. A vérengzést követően óriási felháborodás tört ki Európában és a kontinens vezetői egy közös párizsi sétán álltak ki a terrorizmus ellen. 10 év alatt sajnos annyit fordult a világ, hogy ma már különösebben fel sem kapjuk a fejünket arra, ha egy bevándorlók által elkövetett késelés, vagy gázolásos merénylet történik.
Európa 10 év alatt hozzászokott az illegális bevándorlás okozta terrorizmushoz és megtanult vele együtt élni. Csakhogy ez nincs jól így.
Az imént említett nagy közös párizsi kiálláson ott volt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki ekkor figyelmeztetett elsőként az Európára leselkedő migrációs veszélyre és ennek biztonsági következményeire. A kormányfő szavai elképesztő össztűz alá kerültek, gyakorlatilag kiátkozták az Unióból, mégis pontról pontra, szóról szóra igaza lett. Még annak az évnek a nyarán-őszén soha nem látott illegális bevándorlási hullám érte el a kontinenst, amelynek választania kellett: megvédi a határait, vagy beengedi ezeket az embereket. Magyarország az előbbit választotta és Orbán Viktor végig azzal érvelt, hogy ezt a beáramló tömeget nem lehet integrálni és a következményekkel majd néhány év múlva kell szembenézniük az európai társadalmaknak.
Nyugaton nem hittek a miniszterelnöknek és a másik utat választották. Angela Merkel akkori német kancellár mondatai olyan bajt zúdítottak Európára, amelynek a hatásaival most kell számolni,
és amely még mindig nem teljesen belátható módon alakította és alakítja át az európai életformát. Annak ellenére történt meg mindez, hogy a magyar kormányfő logikusan és érthetően magyarázta el, hogy mi fog történni, és bárki, aki kicsit is reálisan állt ehhez a kérdéshez, láthatta, hogy neki lesz igaza. Nyugaton azonban győzött az ideológia és az országok vezetése csak akkor kezdett el ébredni, amikor már megtörtént a baj. A fordulat mára egyértelmű. Az európai államok többsége a szigorú bevándorláspolitika pártján áll, bár Brüsszel még köti az ebet a karóhoz. A migrációt ellenzők ugyanakkor egyre többen vannak és egyre erősebbek. Ezt mutatja, hogy a legutóbbi Uniós csúcson már majdnem a tagállamok fele egyeztetett arról, hogy hogyan kellene átalakítani az Uniós bevándorláspolitikát. A magyar álláspont tehát hamarosan többségbe kerül. Kár, hogy ehhez 10 évnek kellett eltelnie és olyannyira romlania kellett a biztonsági helyzetnek, hogy az már tűrhetetlen.
A történelem ugyanakkor ismétli önmagát és amit egyszer már láttunk a migrációval kapcsolatban, azt most újra megnézhetjük Ukrajna ügyében.
Kijev Uniós tagsága és fegyverekkel való támogatása kérdésében is Magyarország az egyetlen, amely a nyugati fősodortól eltérő álláspontot képvisel, a realitás talaján állva. És hogy mi történt? Orbán Viktort először kiátkozták Európában, majd lassan csendesebbek lettek az ezt firtató hangok. Ma épp ott tartunk, hogy a színfalak mögött már többen egyetértenek vele. És – ahogyan a bevándorlással kapcsolatban – itt is eljön az a pont, amikor a magyar álláspont lesz a többségi. Kérdés, hogy Brüsszel addig mennyi bajt hoz a saját nyakára Ukrajna erőn felüli támogatásával és az uniós tagság erőltetésével. Jó lenne elkerülni, hogy a probléma akkorára nőjön, mint a migráció esetén.
Az eddig leírtak pedig pontosan mutatják, hogy sosem volt még akkora szükség a józan, magyar hangra, mint korábban, hiszen most ismét Európa jövője, ezúttal pénzügyi és gazdasági stabilitása a tét. Ha a társadalmi után ez is elvész, akkor tényleg menthetetlen lesz a kontinens. Éppen ezért fontos, hogy a kormány kitartson az álláspontja mellett, mi pedig támogassuk ebben.
Vezetőkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójára érkezik az Európai Tanács brüsszeli épületében 2025. március 6-án. Fotó: MTI/AP/Omar Havana
Hirdetés
