Két évtizede szolgálja a kultúrát a Művészetek Palotája
Húsz éve, 2005. március 14-én nyílt meg Budapesten a Művészetek Palotája, a Müpa, Magyarország egyik legismertebb és legkorszerűbb kulturális intézménye.
A IX. kerület ma Millenniumi Városközpontként ismert dunaparti részén több mint egy évszázadon át a Dunapart teherpályaudvar működött. A pályaudvar 1992-es lebontásával vette kezdetét a terület átalakulása, kulturális centrumként való újjászületése. 2002-ben itt nyitotta meg kapuit az új Nemzeti Színház, amelynek tőszomszédságában épült fel 2005-ben a Művészetek Palotája. Az addig csak Müpának becézett intézmény 2015-ben hivatalosan is felvette a Müpa Budapest nevet.
A multifunkcionális épület az ország egyik legjelentősebb kulturális központjává vált, komoly-, kortárs-, könnyű- és világzenének, operának, dzsessznek, újcirkusznak, táncnak, irodalomnak és filmnek egyaránt otthont ad.
A 20. századi magyar építészet egyedülálló, többfunkciós épületegyüttesét Zoboki Gábor Kossuth-díjas építész tervezte, a terveket a Zoboki, Demeter és Társai Építésziroda készítette, a fejlesztő a Trigránit Zrt., a generálkivitelező az Arcadom Építőipari Zrt. volt. A 28 hónap alatt felépített komplexum hatalmas méretei ellenére belesimul a környezetébe, amelyből csak a 2013-2014-ben újjáépített, változtatható színű díszvilágítás bekapcsolásával emelkedik ki. Az épület Duna felőli oldalán a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú), középen a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, a keleti szárnyban a Fesztivál Színház kapott helyet, itt vannak a Müpa rezidens zenekara, a Nemzeti Filharmonikusok próbatermei is. A három nagy részegységet a magasba nyúló, üvegfalakkal határolt előcsarnok köti össze, az épülethez étterem, kávézó, közösségi terek, előadótermek, zenemű- és könyvesbolt is tartoznak.
Az épület központi egysége a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, a világ egyik legjobb akusztikájú hangversenyterme.
Teljes befogadóképessége 1656 fő, kamarakoncertek esetén 126 pódiumülés is kialakítható (a 3. emeleti oldalkarzatokon – diákok részére – 60 állóhely áll rendelkezésre). A nyitott hangversenytér mozgatható bővítményei révén három különböző színpadméretet és zenekari árok kialakítását is lehetővé teszi. Az akusztikai kialakítás szempontjából meghatározó a nézőtér fölé benyúló három, külön-külön mozgatható elemből álló hangvető. A csúcstechnológiájú audiovizuális rendszer különleges fényhatások elérésére, hangfelvételekre és filmvetítésekre alkalmas, a kapcsolódó stúdiókban pedig professzionális felvételek készíthetők.
A hangversenyterem képét a nézőtérrel szemben található monumentális orgona uralja. A hangszerek 6804 sípból álló, 92 regiszteres, 5 manuálos Müpa-beli királynője méretében és technikai lehetőségeiben is páratlan.
A keleti szárnyban elhelyezkedő 459 férőhelyes, 750 négyzetméteres színpaddal rendelkező Fesztivál Színházban a hagyományos akusztikai burkolat szerepét az Ambrus Sándor szobrászművész által aprólékos munkával kialakított tömör diófaburkolatok veszik át, különleges hangulatot és nagyszerű hangzást biztosítva a teremnek. Az épületben található még a páratlan kilátást biztosító Üvegterem, a 130 fő befogadására alkalmas Előadóterem, a kisebb rendezvények helyszínéül szolgáló Kék terem, további helyiségek pedig a Zászlótér, Lépcsőterem, Szalon, Teraszbüfé és a Fesztivál tér.
Az épületegyüttes Duna-parti szárnyában helyezkedik el a Ludwig Múzeum, Magyarország egyetlen olyan múzeuma, amely kizárólag kortárs művészeti alkotásokat gyűjt és mutat be, s jelentős nemzetközi és magyar képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik.
A 3300 négyzetméternyi kiállítótér kialakításában a célszerűségre, az áttekinthetőségre és a funkcionális rugalmasságra törekedtek. A múzeumot 2013 óta Fabényi Julia igazgatja.
A Müpa épülete 2006-ban elnyerte az építész szakma legrangosabb nemzetközi elismerését, a Nemzetközi Ingatlanszakmai Szövetség FIABCI Prix d’Excellence-díját a nagyközönséget kiszolgáló épületek különleges kategóriájában, 2007-ben pedig a FIABCI közönségdíját is kiérdemelte a kulturális ingatlanfejlesztések terén.
Az új kulturális centrumot 2003-tól irányító, később Prima Primissima életműdíjjal kitüntetett kulturális menedzser, Kiss Imre alapító-vezérigazgató páratlan gyorsasággal alapozta meg az intézmény jó hírnevét, és emelte a nemzetközi élvonalba. A Müpa az elmúlt két évtizedben a művészet és kultúra értékteremtő, sokgenerációs találkozóhelyévé vált, amely hazai és nemzetközi sztárok előadásain túl új művek létrehozását kezdeményezi és támogatja. Kiemelt szerepet játszik a nemzetközi kulturális kapcsolatok ápolásában, a hazai kulturális célok megvalósításában, illetve a magyar előadóművészek nemzetközi megismertetésében. Számtalan világszínvonalú kulturális eseménynek, különleges koncertnek és kiemelkedő előadásnak volt már a helyszíne. Missziójának tekinti, hogy minél több emberhez juttassa el a minőségi kultúrát, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a jövő nemzedékének fiataljai is egyre szélesebb körben váljanak tudatos „kultúrafogyasztó” felnőttekké. A leköszönő Kiss Imrétől a stafétát 2011-ben az intézmény jelenlegi vezérigazgatója, Káel Csaba vette át, aki folytatja a kulturális márka építését. Színvonalas rendezvényeikkel számos nemzetközi díjat nyertek el, 2017-ben megkapták a rendezvényszakma Oscar-díjaként is emlegetett Best Event Awards Arany Elefánt díját, amelyet a budapesti vizes vb nyitóelőadásával érdemeltek ki.
A kultúrpalota a kerek évfordulót a március 15-16-i születésnapi hétvégével ünnepli meg. A Müpa 20 – Generációk ünnepe eseménysorozat keretében koncertekkel, kiállítással, közvetítésekkel, változatos kiegészítő programokkal várják az intézmény és a kultúra barátait.
Vezetőkép forrása: Facebook/Müpa
