A székelyek készek perre menni az Európai Bizottsággal
Hirdetés
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felkészült arra, hogy ismét megküzdjön az Európai Bizottsággal, és pert indítson, ha utóbbi elutasítaná a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezését – jelentette ki Izsák Balázs SZNT-elnök keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére.
Izsák Balázs elemezte a Székely szabadság napi marosvásárhelyi megemlékezést és felvonulást, amelyen meghívottként – és most a sajtótájékoztatón is – részt vettek katalán, baszk és sziléziai autonómiamozgalmak képviselői is.
Az SZNT elnöke emlékeztetett arra, hogy március 4-én iktatták a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című európai polgári kezdeményezésüket, és ez immár sikeresként jelenik meg az EU honlapján. De az esetleges elutasításra is felkészültek, és készek ez esetben pert indítani – mondta.
Közölte: egy hónapon belül lesz egy meghallgatás az EB-ben a kérdésben illetékes biztossal, fél éven belül pedig egy másik meghallgatás az Európai Parlamentben. Ezt követően az EB-nek fél éven belül döntenie kell arról, hogy alkot-e jogszabályt az adott kérdésben. Ha ez nem történne meg, a peres utat fogják járni, akárcsak a Minority SafePack kezdeményezői – mondta.
A nyilvántartásba vétel miatt elindított korábbi perben hat év alatt számos ellenérv elhangzott az EB részéről, de ezeket az SZNT mind megcáfolta – mondta, emiatt nem tudja elképzelni, hogy az EB „mit tudna még kitalálni”, de felkészültek arra, hogy ha kell, „ismét megküzdjenek az Európai Bizottsággal” – fogalmazott.
Izsák Balázs sikeresnek ítélte meg az idei Székely szabadság napi marosvásárhelyi megemlékezést és felvonulást, annak ellenére, hogy a részvevők száma évről-évre csökken. Közölte: nem áll módjában bírálni azt a közösséget, amelynek a jogaiért harcol, de szerinte nagyobb számú jelenlét nagyobb nyomatékot adna a követeléseiknek. Hozzátette: „amíg öten, tízen lesznek” legalább, ő meg fogja tenni az utat a Székely vértanúk emlékoszlopától a kormányhivatalig.
Az SZNT elnöke kifogásolta, hogy a rendezvény résztvevői számára a hatóságok nem engedélyezték az úttesten való vonulást. Úgy vélte, jogszerűtlen döntés volt a polgármester részéről, hogy a szervezőket már a második éve nem hívják meg a megmozdulásokat engedélyező bizottság ülésére, és a rendezvény egyes elemeit a szervezők beleegyezése nélkül megváltoztatják.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke rámutatott: 35 évvel a romániai rendszerváltás és 104 évvel Trianon után a román hatóságok kriminalizálják az autonómia fogalmát, és nem teljesítik a Gyulafehérvári nyilatkozatba foglalt, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó ígéreteket. Abszurdnak nevezte, hogy miközben Európában sok államban létezik etnikai alapú autonómia, Romániában még Székelyföld nevét sem lehet használni.
A sajtótájékoztatón a marosvásárhelyi rendezvény külföldi meghívottjai és Szilágyi Zsolt, az Európai Szabad Szövetség (EFA) alelnöke is jelen volt.
A baszk, a katalán és a sziléziai autonómiamozgalmak képviselői meglepetésüknek adtak hangot a nagyszámú hatósági jelenlét és amiatt, hogy a felvonulókat a járdára kényszerítették.
A Katalán Nemzeti Kongresszus képviseletében Toni Strubell, a szervezet Nemzetközi Bizottságának tagja közölte: az európai őshonos kisebbségek nincsenek eléggé képviselve az EU-ban, és hangsúlyozta, hogy Európa jövője a régiók és a nemzetiségi jogok tiszteletben tartásán múlik.
Jerzy Gorzelik, a Silesian Autonomy Movement elnöke aláhúzta: az EU-nak védenie kell a kulturális sokszínűséget, és az autonómia univerzális megoldás lehetne az európai régiók számára.
Luke Uribe-Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt és a spanyol szenátus tagja arról, beszélt, hogy Európában az autonómia gyakorlata már sikeresnek bizonyult egyes őshonos kultúrák fenntartásában.
Izsák Balázs újságírói kérdésre közölte: Maros megye magyar prefektusa megtehette volna, hogy személyesen veszi át a beadványukat, mivel ezzel csak a kötelességének tett volna eleget.
Tőkés László úgy vélte, az erdélyi magyarok, székelyek számára létkérdés az autonómia, és „minősíthetetlennek” nevezte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csak egyik parlamenti képviselője révén, levélben üdvözölte a rendezvényt, holott Maros megyében prefektusa és tanácselnöke, Marosvásárhelyen pedig polgármestere van.
„Egyértelműen megállapítható, hogy a nemzeti együttműködés helyzete itt Erdélyben nem működik” – jelentette ki. Kitért Ukrajna helyzetére is, közölve, hogy mivel az egy többnemzetiségű ország, a békekötés alkalmával a nagyhatalmaknak óhatatlanul rendezniük kell a kisebbségek helyzetét is.
Vezetőkép: Résztvevők vonulnak a székely szabadság napja alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen Marosvásárhelyen 2025. március 10-én. Fotó: MTI/Kiss Gábor
