Németország szigorít, Európa pedig belső viták elé néz

A Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont-elemzése.

Koalíciós tárgyalásaik során a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) egyebek mellett a migráció feltételeinek szigorításáról is tárgyalt. Egyetértettek abban, hogy erősítenék a határőrizetet, a menedékkérőket már a határokon visszautasíthatnák. Ausztria tiltakozik, Európa pedig súlyos belső viták elé néz.

A CDU álláspontja szerint ezt szükség esetén a szomszédos országok tiltakozása esetén is megtennék. Ausztria, mely a Németországba irányuló migráció egyik legfontosabb tranzitállama, általánosságban támogatja a németek migrációra vonatkozó szigorításait, de elutasítja a legújabb tervet.

Az osztrák belügyminisztérium a német DPA hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy Ausztria nem fog befogadni Németország által be nem engedett személyeket.

Christian Stocker osztrák kancellár hivatala intézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a német visszautasítások miatt növekedne a migrációs nyomás. Bécs álláspontja szerint ugyanis az uniós jog értelmében menedékkérelmet benyújtó személyeket nem lehet egyszerűen visszafordítani a határon. Ennek értelmében aktiválni fogják az uniós vészhelyzeti záradékot és felfüggesztik a kérelmek befogadását. E mellett az osztrák rendőrséget is utasítani fogják arra, hogy ne fogadják a visszautasítottakat.

Az új osztrák koalíciós kormány – amely a konzervatív ÖVP-ből, a szociáldemokrata SPÖ-ből és a liberális Neosból áll – maga is szigorúbb intézkedéseket tervez a menekültügy és a migráció területén. Egyebek mellett ideiglenesen leállítanák a családegyesítések engedélyezését a védelmet élvező személyek számára.


Hirdetés

Németországban a CDU és az SPD hasonló lépést tervez, amely a korlátozott védelmi státuszt élvező menekültek hozzátartozóit érintené. 2016 óta Németország jellemzően nem menekültstátuszt, hanem csak korlátozott védelmi státuszt kínál fel a menedékkérőknek. 2024-ben a 174 ezer benyújtott kérelmek 62%-ának adtak helyt, amin belül 16,3%-a kapott menekültstátuszt, 27,3% ideiglenes védelmet és 8,2% humanitárius védelmet.

Jens Spahn, a CDU frakcióvezető-helyettese kijelentette, hogy szükség esetén Németország a szomszédos országok beleegyezése nélkül is végrehajtja a menedékkérők visszautasítását a határon.

„Tájékoztatni fogjuk európai partnereinket, és lehetőség szerint egyeztetünk velük erről” – mondta Spahn a Table.Briefings hírportál podcastjában. „De nem tesszük magunkat függővé más országok beleegyezésétől”

– tette hozzá. Spahn rámutatott a koalíciós tárgyalási dokumentumban használt megfogalmazásra, melyben nem „beleegyezésről”, hanem „egyeztetésről” szólnak a szomszédos országok kapcsán.

A német-osztrák vita egy kibontakozó problémakör előszele. A főbb európai migrációs célországokban, így Németországban, Hollandiában, Ausztriában, és Svédországban is migráció-kritikus kormányok vannak már hatalmon, amelyek társadalmi nyomásra próbálják visszaszorítani az irreguláris bevándorlást.

Németország a legnagyobb és legbefolyásosabb országként precedenst teremthet, ami ez esetben azt jelenti, hogy a front- és tranzitországok – mint amilyen Magyarország is – a korábbinál nagyobb nyomás alá kerülhetnek, miután a célországok már a határokon visszautasíthatják a területükre irregulárisan belépni kívánókat.

Vezetőkép: Az Európai Unióba igyekvő migránsok a lengyel határnál, a fehéroroszországi Grodno környékén, a bruzgi határátkelő közelében 2021. november 12-én. Fotó: MTI/AP/BelTA/Leanyid Scseglov


Hirdetés

Forrás:
Migrációkutató Intézet
'Fel a tetejéhez' gomb