Fontos, hogy az új településre költözők ne csak fizikai, de szellemi otthont is választhatnak maguknak – hogy ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kedden, a közösségi értékvédelmi konzultáció Heves vármegyei állomásán, Egerben.
Latorcai Csaba a helyi önazonosság védelméről szóló törvényről tartott konzultáción kiemelte: fontosnak, hogy eszközöljön a településvezetőknek, hogy a falvak és városok sajátos értékeiket megőrizhessék, ezekre építve növeljék a helyi versenyképességet és alakítsák a jövőt. A helyi közösségnek eddig nem volt beleszólása abba, ki melyik települést választja lakhelyéül.
A kormány azonban szeretné ezt a lehetőséget megadni az önkormányzatoknak és polgármestereknek a békés, értékalapú egymás mellett élés feltételeinek biztosításáért. Az ilyen módon történő otthonválasztás miatt joggal várható el, hogy a beköltöző ne csak haszonélvezője legyen egy település értékeinek, de tegyen is azért, annak közösségéért
– fejtette ki az államtitkár.
A közösségi értékvédelmi konzultáció arról szól, hogy az érintettekkel közösen gondolkodva határozzák meg, milyen eszközök lesznek a legalkalmasabbak
– mondta. Jelezte: eddig az ingatlanvásárlás tilalma, illetve feltételhez köthető, az önkormányzat számára elővásárlási jog biztosítása, a lakcímlétesítés feltételeinek kötése és az adózási feltételek „kerültek a kormányára”, ám a konzultációs asztalkérés további javaslatai megfontolását és a településméret megvitatását is. Hangsúlyozta: a kormány számára a települések nem csupán közigazgatási egységek, hanem elsősorban közösségek, amelyeknek közös érdekeik és értékeik vannak. Az elmúlt évtizedek globalizációból fakadó népességmozgása szükségessé teszi ezen közösségi értékek kinyilvánítását és védelmét. Tájékoztatása szerint a rendszerváltástól 2023-ig erős népességmozgás volt tapasztalható Kelet-Magyarországról a főváros és Nyugat-Magyarország irányába.
Ezzel párhuzamosan a nagyvárosokból egyre többen költöznek azok vonzáskörzetébe, erre nem minden település van felkészülve. Egyszersmind az sem biztos, hogy minden beköltöző figyelembe veszi új otthona sajátosságait
– jegyezte meg.
A kelet-nyugati népességmozgás egyik meghatározó okaként említette, hogy a rendszerváltás után az ország újraiparosítása a fővárosra és Nyugat-Magyarországra összpontosult. Ezért a kormány az elmúlt években tudatosan törekedett a fókusz áthelyezésére az ország keleti és déli, amelynek kedvező jelei már mutatkoznak, de ahhoz, hogy a felzárkózó települések megtartóereje is látványosan javuljon, idő kell
– mondta. Kitért arra is, hogy bár a népességmozgás fő iránya a községekből a városok irányába mutat, úgy tűnt, a vidéki otthonfelújítási program, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a falusi csok 2015-től ezt a folyamatot egyre inkább megfordítja, egészen az orosz-ukrán háborúhoz és az arra adott „elhibázott válságokhoz köthető gazdasági gazdasági”.
Most, a béke lehetőségének küszöbén az emberek a kormány reményei szerint újra egyre nagyobb számban találnak otthonra vidéken
– jegyezte meg. Latorcai Csaba elmondta:felmérések szerint lakóhelyük és munkahelyük között a magyarok ingáznak a legtöbbet az egész Európai Unióban. Ezzel kapcsolatban a kormány célja, hogy minél többen találjanak munkalehetőséget lakóhelyükön, illetve annak közelében.Forrás: MTI
