Megállapodtak a hárompárti koalícióról Ausztriában
Hirdetés
Az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) megegyezésre jutott a hárompárti koalíció megalakításáról – jelentették be a pártok csütörtök reggel az osztrák APA hírügynökségnek.
A tervek szerint hét év alatt konszolidálják a költségvetést, emellett jelentős szigorítások lesznek a menekültügyi törvények terén és könnyíteni tervezik a bérlők terheit is.
A megállapodás alapjául az APA rendelkezésére bocsátott több mint 200 oldalas „Most helyesen cselekedni. Ausztriáért”, programtervezet szolgál.
A tervezet hangsúlyosan a „konszenzust és pragmatizmust” helyezi előtérbe. Az alkalmazott megfogalmazás szerint Ausztria számára „a legnagyobb előrelépést mindig is a konszenzus, az együttműködés és a bizalom hozta meg”.
A dokumentum utal az ÖVP és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) közötti sikertelen tárgyalásokra is.
„Míg mások megtagadják az együttműködést és kibújnak a felelősség alól, mi konszenzust és cselekvőképességet teremtünk. Most nem pártpolitikai érdekekről van szó, hanem mindannyiunkról, Ausztriáról, kilencmillió emberről az országban”.
A programtervezet szigorú menekültügyi intézkedéseket fogalmaz meg. A családegyesítést „azonnal” leállítják – legalább ideiglenesen -, és napirendre tűzik a kiskorúak fejkendőviselési tilalmát is.
A program a bérleti jogot érintő intézkedéseket is tartalmaz, például a határozott idejű bérleti szerződések minimális időtartamát öt évre emelik.
A koalíciós partnerek folytatnák az osztrák fegyveres erők fejlesztését, valamint részvételét a Sky Shield együttműködésben.
Tekintettel a „jelenlegi gazdasági kihívásokra”, az új szövetségi kormány hét év alatt tervezi végrehajtani a költségvetés uniós szabályok szerinti konszolidálást a túlzottdeficit-eljárás elkerülése érdekében. A költségvetési terv – amint azt már bejelentették – 2025-re több mint 6,3 milliárd eurós, 2026-ra pedig 8,7 milliárd eurós intézkedéscsomagot irányoz elő.
A miniszteri posztok kiosztásáról a dokumentum nem tesz említést, azt a pártok közötti egyeztetések során tervezik véglegesíteni az elkövetkező napokban.
Az új szövetségi kormány beiktatásának lehetséges időpontja továbbra is a jövő hétfő. Ennek előfeltétele, hogy a pártbizottságok zöld utat adjanak a koalíciós paktumnak. A koalíciós megállapodás elfogadásához kétharmados többségre van szükség.
Az új koalíció megemelni tervezi a bankadót, hogy ezzel „méltányos hozzájárulást” biztosítsanak a költségvetési hiány betöméséhez. Az illetéket 2025-ben és 2026-ban 500 millió euróra emelik, majd ezt követően 200 millió euró körüli összegre csökkentik a csütörtökön közzétett kormányprogram szerint. A bankok 2023-ban valamivel több mint 150 millió eurót fizettek „stabilitási illeték” formájában.
„A tőke hatékony allokációja érdekében” intézkedéseket terveznek a tőkepiacok megerősítésére. „Fontos, hogy mindenki hozzáférjen a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a tőkepiachoz. Ezért elengedhetetlen a tisztességes szabályozás, az átlátható szabályok és az erős, független pénzügyi felügyelet” – áll a programban. A program nem említi az értékpapírokra kivetett tőkenyereségadó eltörlését, ahogyan azt az előző kormányzat tervezte.
A kormány elkötelezi magát az „átfogó pénzügyi oktatás” erősítése mellett is a háztartások költségvetése, a megtakarítások, a biztosítások és a különböző befektetési eszközök tekintetében.
A szélsőségek és a terrorizmus elleni fellépés keretében a koalíciós partnerek elkötelezik magukat a „politikai iszlám” elleni küzdelem mellett. További büntetőjogi rendelkezéseket terveznek a vallási indíttatású szélsőségek ellen.
Az intézkedéscsomag célja fellépni az online radikalizálódás ellen a digitális platformok európai szintű szabályozásának és ellenőrzésének megerősítésével.
A kormány emellett nemzetközi mintára „nemzeti cselekvési tervet” kíván kidolgozni a „szélsőjobboldali fenyegetés” ellen. Ennek keretében évente jelentés készül majd a szélsőjobboldali veszélyről. Nyilvánosan hozzáférhető lista készül majd szélsőséges szervezetekről. „Az erőszak általános megelőzése érdekében” betiltják „bizonyos típusú kések” birtoklását közterületen.
A leendő kormány fontos feladatának tekinti az infláció elleni küzdelmet, ennek érdekében megfontolja az árfelügyelet bevezetését azokon a területeken, „ahol nem a szabad piacgazdaság elvei érvényesülnek”.
A 2024 őszén tartott választásokon a Herbert Kickl vezette, jobboldali Osztrák Szabadságpárt szerezte a legtöbb szavazatot, de az államfő végül nem Kicklt bízta meg kormányalakítással, hanem a néppártot vezető Karl Nehammert. Az ÖVP, az SPÖ és a NEOS első koalíciós tárgyalásai kudarccal végződtek, és ezt követően a köztársasági elnök az FPÖ vezetőjét kérte fel, hogy alakítson kormányt, de az Osztrák Szabadságpártnak nem sikerült megállapodnia a néppárttal a kormányalakításról, és ez után kezdett ismét koalíciós egyeztetéseket az ÖVP, az SPÖ és a NEOS.
Kickl meglepetésének adott hangot a kormányprogram bemutatásával kapcsolatban. Mint fogalmazott: amíg nincs kormány, nem lehet kormányprogramról beszélni. Kickl szerint egyáltalán nem biztos, hogy a NEOS küldöttgyűlése vasárnap elfogadja a megállapodást.
Werner Kogler, a Zöldek vezetője üdvözölte, hogy több hónapnyi huzavona után megszületett a koalíciós megállapodás, amellyel „elhárult a közvetlen veszély, hogy szélsőjobboldali, Európa-ellenes, szabadságkorlátozó FPÖ-kancellár” kerüljön a kormány élére. Kogler azt mondta, a Zöldek alaposan tanulmányozni fogják a programot és kritikusak lesznek a kormány munkáját illetően.
Vezetőkép: Az elnöki hivatal épülete Bécsben 2025. február 12-én. Herbert Kickl, a szeptember végi osztrák parlamenti választásokon győztes Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ elnöke bejelentette, hogy sikertelenül végződtek az FPÖ és a kormányzó Osztrák Néppárt, az ÖVP koalíciós tárgyalásai. Fotó: MTI/AP/Heinz-Peter Bader
Hirdetés
